Ugrás a tartalomhoz

Bobovac (Sunja)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bobovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségSunja
Jogállásfalu
Irányítószám44214
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség248 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság93 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 22′ 05″, k. h. 16° 40′ 28″45.368100°N 16.674400°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 05″, k. h. 16° 40′ 28″45.368100°N 16.674400°E
SablonWikidataSegítség

Bobovac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 26, közúton 40 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 13 km-re keletre, a sziszeki Szávamentén, Száva-folyó jobb partján hosszan elnyúlva fekszik. Házai többnyire a Száva medrét követve sorakoznak.

Története

[szerkesztés]

A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. A vidék birtokosai a Keglevichek a Felső-Szávamentéről telepítették ide jobbágyaik egy részét, de Boszniából is nagy számú lakosság települt be. A falu a topolovaci uradalmukhoz tartozott. A településnek 1857-ben 624, 1910-ben 1238 lakosa volt. Zágráb vármegye Kosztajnicai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején sikerrel védték meg a horvát erők. A településnek 2011-ben 330 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
624 884 948 1.096 1.184 1.238 1.275 1.294 1.358 1.356 1.213 1.020 899 750 506 330

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Tradicionális szávamenti emeletes lakóház[4] a 7. szám alatt. A házat 1886-ban építették Mužilovčicin, 1937-ben szállították át ide. Anyaga tölgyfa, melynek elemeit német módon kapcsolták össze, míg az alapzat téglából épült. A gazdasági célokat szolgáló földszint és a lakórészt képviselő emelet is háromosztatú. A két szintet külső, fedett lépcsőzet köti össze, mely felül egy félig nyitott gangra vezet. Innen lehet belépni a szobákba. Fennmaradtak az eredeti nyílászárók, az előtér faragványai és az oromzatos homlokzat. Az épületegyütteshez istálló és ól is tartozik, melyek szintén megőrizték eredeti formájukat.
  • A település másik tradicionális lakóháza[5] a 280-as szám alatt található. Az épületegyüttes lakóházból, gazdasági épületből és malomból áll. Az épület 1921-ben készült téglaalapokra. Legnagyobb része faragott tölgyfa deszkákból készült. Méretei 12,55×7,40 m. Nyeregtetőzete hódfarkú cseréppel fedett. Az oromzatot egyrétegű fenyődeszkákkal szegélyezték. Különlegesek a kétrétegű, hatszárnyú ablakok. A bádogos munkák horganyzott bádoglemezből készültek.
  • A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 19. század második felében épült historizáló stílusban. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület sokszög záródású szentéllyel, a nyugati homlokzat felett emelkedő harangtoronnyal. 1991-ben a délszláv háború során kisebb károkat szenvedett.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]