Bobovac (Sunja)
| Bobovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Sunja |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44214 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 248 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 93 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Bobovac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 26, közúton 40 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 13 km-re keletre, a sziszeki Szávamentén, Száva-folyó jobb partján hosszan elnyúlva fekszik. Házai többnyire a Száva medrét követve sorakoznak.
Története
[szerkesztés]A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. A vidék birtokosai a Keglevichek a Felső-Szávamentéről telepítették ide jobbágyaik egy részét, de Boszniából is nagy számú lakosság települt be. A falu a topolovaci uradalmukhoz tartozott. A településnek 1857-ben 624, 1910-ben 1238 lakosa volt. Zágráb vármegye Kosztajnicai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején sikerrel védték meg a horvát erők. A településnek 2011-ben 330 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 624 | 884 | 948 | 1.096 | 1.184 | 1.238 | 1.275 | 1.294 | 1.358 | 1.356 | 1.213 | 1.020 | 899 | 750 | 506 | 330 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Tradicionális szávamenti emeletes lakóház[4] a 7. szám alatt. A házat 1886-ban építették Mužilovčicin, 1937-ben szállították át ide. Anyaga tölgyfa, melynek elemeit német módon kapcsolták össze, míg az alapzat téglából épült. A gazdasági célokat szolgáló földszint és a lakórészt képviselő emelet is háromosztatú. A két szintet külső, fedett lépcsőzet köti össze, mely felül egy félig nyitott gangra vezet. Innen lehet belépni a szobákba. Fennmaradtak az eredeti nyílászárók, az előtér faragványai és az oromzatos homlokzat. Az épületegyütteshez istálló és ól is tartozik, melyek szintén megőrizték eredeti formájukat.
- A település másik tradicionális lakóháza[5] a 280-as szám alatt található. Az épületegyüttes lakóházból, gazdasági épületből és malomból áll. Az épület 1921-ben készült téglaalapokra. Legnagyobb része faragott tölgyfa deszkákból készült. Méretei 12,55×7,40 m. Nyeregtetőzete hódfarkú cseréppel fedett. Az oromzatot egyrétegű fenyődeszkákkal szegélyezték. Különlegesek a kétrétegű, hatszárnyú ablakok. A bádogos munkák horganyzott bádoglemezből készültek.
- A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 19. század második felében épült historizáló stílusban. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület sokszög záródású szentéllyel, a nyugati homlokzat felett emelkedő harangtoronnyal. 1991-ben a délszláv háború során kisebb károkat szenvedett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 6.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5579.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4748.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)

