Suvoj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Suvoj
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségSziszek
Jogállásfalu
Irányítószám44213
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség31 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság92 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 22′ 37″, k. h. 16° 41′ 37″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 37″, k. h. 16° 41′ 37″
SablonWikidataSegítség

Suvoj falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sziszekhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 28, közúton 40 km-re délkeletre, a Lónyamező középső részén, a Száva bal partján, a folyó holtága mentén fekszik. Egyutcás település, házai a holtágat megkerülő főutca mentén sorakoznak. Érdekesség, hogy a falu eredetileg a Száva partján épült, a folyó kanyarulatát viszont később levágták, így távolabb került a mai folyómedertől.

Története[szerkesztés]

A település neve 1242-ben bukkan fel először „possessio Schuchia” alakban.[2] Már ekkor „villa” azaz faluként is említik, tehát lakott település volt. 1434-ben „possessio Sthuchya”, 1466-ban „possessio Suchya”, 1504-ben „villa Schwchya”, 1526-ban „possessio Schyewchya” formában szerepel a korabeli forrásokban. A középkori falut 16. században a török elpusztította. A török veszély csökkenésével 17. század végén, vagy a 18. század elején telepítették be újra horvát lakossággal. 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Szuvoy” néven szerepel. A falunak 1857-ben 290, 1910-ben 266 lakosa volt.

A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 41 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
290 315 257 275 302 266 259 246 236 239 224 154 104 54 44 41

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A kulturális örökség része a 17-es számú, hagyományos népi építésű ház.[5] A ház hosszúkás alaprajzú, fából (deszka) van építve és be van vakolva. Az udvar homlokzata mellett egy fa veranda található lépcsővel. A tető kontyolt nyeregtetős, cseréppel borított. A déli homlokzat közepén egy fából készült veranda "kapić" található, amelyet a földszinti faoszlopokra építettek, az első emeleten pedig deszkazsaluval vannak lezárva, amelybe ablakok vannak beépítve. A földszint és az első emelet között védőtetőket helyeztek el. A homlokzatokat sima vakolattal vakolták. A fa részek gazdagon díszítettek. A ház és a melléképületek a környék hagyományos kultúrájának részét képezik, és nyilvánvaló, hogy azokat gazdagabb családok építették. Az épület a 19. század végi és a 20. század eleji művészeti stílusok hatását tükrözi.
  • A település határában található a Lónyamező Natúrpark központi része. A Lónyamező az ország legnagyobb mocsaras területe, mely természetvédelmi védettséget élvez. A natúrpark a Száva folyó északi oldalán található vizenyős, hordalékos 50.650 hektárnyi területen, Sziszek és Stara Gradiška között húzódik. Rendkívül gazdag állat- és növényvilággal rendelkezik. A natúrparkot 1998-ban alapították, központja Jasenovacon van.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]