Panjani
| Panjani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Hrvatska Kostajnica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44433 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 90 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 164 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′ 39″, k. h. 16° 31′ 17″45.244167°N 16.521389°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 39″, k. h. 16° 31′ 17″45.244167°N 16.521389°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Panjani falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Hrvatska Kostajnicához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 30, közúton 40 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re északnyugatra, a 30-as számú főút mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a török kiűzése után a 17. század végén keletkezett, amikor az osztrák generálisok védelmi célból a Zrínyi-hegység vidékére a török határövezetből érkezett pravoszláv katonákat, martalócokat telepítettek be. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Paniani” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Panyani” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Panyani” néven 30 házzal és 154 görögkeleti vallású lakossal találjuk.[3] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Kostajnicai járás része volt.
1857-ben 42, 1910-ben 143 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. A délszláv háború előtt lakosságának 79%-a szerb, 14%-a horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején 1991-ben lakossága csatlakozott a JNA erőihez és a szerb szabadcsapatokhoz. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagy része elmenekült. 1991. szeptember 1-jén a szerb félkatonai alakulatok Panjaninál gyilkoltak meg két orosz újságírót, akik a harcokról tudósítottak. A szerbek a gyilkosságot hosszú ideig a horvátokra hárították. Oroszország bizottságot küldött ki az eset kivizsgálására és a horvát hatóságok is vizsgálatot indítottak. Végül mintegy húsz év után sikerült kideríteni az eset körülményeit.[4] A településnek 2011-ben 125 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 42 | 33 | 48 | 68 | 121 | 143 | 149 | 205 | 199 | 196 | 200 | 247 | 218 | 221 | 147 | 125 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 495. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 141. o. Buda, 1829.
- ↑ Dnevno.hr:ZNATE LI PRIČU O SMRTI RUSKIH NOVINARA? ‘Srbi, ne pucajte, mi smo vaša braća!’ 2017. március 22. (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A városi turisztikai iroda honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
