Topuszkaófalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Topuszkaófalu (Staro Selo Topusko)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
Jogállás falu
Irányítószám 44415
Körzethívószám + (385) 44
Népesség
Teljes népesség154 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Topuszkaófalu (Horvátország)
Topuszkaófalu
Topuszkaófalu
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 15′ 30″, k. h. 15° 57′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 15′ 30″, k. h. 15° 57′ 00″

Topuszkaófalu (horvátul: Staro Selo Topusko) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Topuszkához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszektől légvonalban 41, közúton 56 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 7 km-re délre, az úgynevezett Báni-végvidéken, a Petrova gora és a Zrinska gora között, a Glina folyó völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

Topuszkaófalu a térség egyik legrégibb települése. A Glina–folyó völgye a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban benépesült. A Glina felső folyásánál fekvő Hrvatsko Selo területén a késő rézkorban és a korai bronzkorban, az i. e. 4. és 2. évezred között virágzott vučedoli kultúra nyomaira bukkantak. A római uralom előtt illír törzsek lakták a területét. A római korban a falutól északra Topuszka vidékén feküdt Ad Fines városa, melynek helyén ókori falakra, pénzérmékre, urnákra, sírkőlapokra és főként borostyánból készített ékszerekre bukkantak. A 4. és 5. században a gótok és a longobárdok, a 6. században az avarok és a szlávok, a 9. század elején a frankok foglalták el ezt a területet. A magyarok a 10. században érkeztek meg ebbe a térségbe. 1097-ben a településtől nyugatra fekvő Petrova gora hegységben vívott csatában győzte le Könyves Kálmán serege Svačić Pétert az utolsó horvát királyt. A hagyomány szerint környező hegység neve is az ő emlékét őrzi. Ezután területe a magyar-horvát királyok uralma alatt volt. A 13. század elején a közeli Topuszkán II. András magyar király cisztercita apátságot alapított.

A 16. században egyre többször érték török támadások, majd 1556-ban az Oszmán Birodalom több évszázadra megszállta a területét. Az 1593-tól 1699-ig terjedő időszak török háborúi a települést teljesen elpusztították, lakossága pedig Szlavónia más vidékeire, Nyugat-Magyarországra és Ausztriába menekült. A török uralom emléke az az őrház, melynek maradványai máig fennmaradtak a település határában. A karlócai békével ez a terület is felszabadult a török megszállás alól, majd a Katonai határőrvidék része lett. A 17. század végétől az elmenekült horvátok helyére a hódoltsági területekről nagy számú szerb lakosság érkezett. A katonai közigazgatás 1881-ig tartott. Ezután Zágráb vármegye Vrginmosti járásának része volt. A településnek 1857-ben 439, 1910-ben 1277 lakosa volt. 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-ben Jugoszlávia része lett. A lakosság kétharmada szerb, egyharmada horvát nemzetiségű volt.

1941 és 1945 között a falu a Független Horvát Állam része volt. Történetének leggyászosabb napjai voltak 1941. július 28. és augusztus 3. között. A faluba bevonuló usztasa egységek a partizánokkal szimpatizáló szerb lakosságból összesen 601 embert öltek meg a legkegyetlenebb módokon. Csak a falu északi kijáratánál fekvő Dugačka Lukán 250 szerb parasztot végeztek ki, ezzel egy időben a Vrnograc felé eső határban álló kőhíd közelében 36 szerbet, köztük 16 egy hónapostól 15 éves korú gyermeket öltek meg.[2] A délszláv háború idején 1991-ben a település kisebbségi horvát lakossága többi megszállt horvát település lakóinak sorsára jutott. Elűzték, lakóházait felgyújtották és lerombolták. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én szabadította fel települést. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A háború után rögtön elkezdődött az újjáépítés, az élet úgy-ahogy normalizálódott. Az immár horvát többségű településnek 2011-ben 154 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
439 799 825 956 1.204 1.277 1.325 1.428 927 938 871 666 497 402 191 154

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Török őrház maradványai
  • Vízimalom a Glina-folyón
  • Vízimalom a Krivaja-patakon
  • Hősi emlékmű

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]