Voloder (Popovača)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Voloder
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPopovača
Jogállás falu
Irányítószám 44318
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség1871 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság117 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Voloder (Horvátország)
Voloder
Voloder
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 33′ 00″, k. h. 16° 40′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 33′ 00″, k. h. 16° 40′ 00″

Voloder falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Popovača községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Monoszló területén, Sziszek városától légvonalban 24, közúton 29 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re délkeletre a Monoszló-hegység délnyugati lejtőin fekszik. Ott, ahol a Voloderec-patak áthatolva a Monoszló-hegység szőlőkkel betelepített lejtőin a Lonjamenti-síkság felé rohan.

Története[szerkesztés]

Kedvező fekvésének köszönhetően a falu területe már ősidők óta emberi lakhely volt. Erről tanúskodnak azok az újkőkori leletek, amelyeket 1968-ban találtak a voloderi hegyek között. A kőkorszaki település területéről díszített kerámiák, kőszerszámok kerültek elő. A leletek alapján a település egykori lakóit a lasinjai kultúra népével azonosították.

A „voloder” főnév a horvát nyelvben a gyepmesterek elnevezése volt, melyből több foglalkozásnévhez hasonlóan vezetéknév lett. A település valószínűleg első lakójáról, egy Voloder nevű emberről kapta a nevét. Az 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Voloder” néven szerepel. A 19. század elején rövid ideig francia uralom alá került, majd ismét a Habsburg Birodalom része lett. A településnek 1857-ben 715, 1910-ben 1553 lakosa volt. Önkéntes tűzoltóegyletét 1893-ban alapították.

Belovár-Kőrös vármegye Krizsi, majd Kutenyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A településnek 2011-ben 1871 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
715 735 791 794 1.037 1.553 1.571 1.989 1.824 1.827 1.932 1.673 1.651 1.729 1.934 1.871

Nevezetességei[szerkesztés]

A település központjában áll Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt temploma. Egyhajós épület sokszögzáródású szentéllyel, rövid kereszthajóval, mely latin kereszt alaprajzúvá teszi. A templomot 1863-ban építették neogótikus historizáló stílusban. Falazott lábazatú vaskerítés övezi. a harangtorony a nyugati homlokzat felett magasodik. Belül keresztboltozatos mennyezete van. 12 regiszteres, egy manuálos, pedálos orgonáját Antun Šimenc zágrábi mester építette 1863-ban.

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság többsége mezőgazdasággal, főként szőlőtermesztéssel és sertéstenyésztéssel foglalkozik. A településnek vasútállomása van.

Kultúra[szerkesztés]

  • Kulturális és művészeti egyesületét 1913-ban alapították KUD „Moslavec” néven.
  • 1967 óta minden év szeptemberében megrendezik a „Voloderske jeseni” szőlő és borfesztivált. A bor és mustvásár mellett folklórcsoportok lépnek fel az egész ország területéről. A fesztivált ökörsütés színesíti.

Oktatás[szerkesztés]

Voloder első iskoláját 1857-ben alapították. A településen ma is elemi iskola működik.

Sport[szerkesztés]

  • NŠK Voloder labdarúgóklub
  • "Branitelj" veterán labdarúgóklub
  • 2002 óta minden évben augusztus 5-én a honvédő háborúban aratott győzelem emlékére rendezik meg a Voloderi hazafias lovasmaratont.

Egyesületek[szerkesztés]

  • "Fazan" vadásztársaság
  • Voloderska Jesen egyesület
  • "Sokol" cserkészcsapat

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]