Mala Solina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mala Solina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállás falu
Irányítószám 44412
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség15 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság178 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mala Solina (Horvátország)
Mala Solina
Mala Solina
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 23′ 30″, k. h. 16° 05′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 23′ 30″, k. h. 16° 05′ 45″

Mala Solina falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 24, közúton 35 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 8 km-re északra, a 31-es számú főút és a Maja-patak között fekszik.

Története[szerkesztés]

Mala Solina a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. A település első írásos említése 1733-ban az egyházlátogatás alkalmával történt. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. A plébániát 1789-ben alapították, de a plébániatemploma ekkor még Gornje Jamén állt. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. 1857-ben 686, 1910-ben 915 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háborúnak a faluból 63 halálos áldozata volt. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett. A falut 1991 őszén elfoglaló szerb erők a horvát lakosságot elűzték, a templomot lerombolták. A harcoknak 6 katona és 30 polgári személy áldozata lett. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 15 lakosa volt. 2012-ben a hagyományok őrzésére, a kulturális, sport és a társadalmi élet szervezésére lokálpatrióta klub alakult.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
686 767 746 875 941 915 854 867 801 800 718 606 476 357 172 15

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Megsebzett Krisztus tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1830-ban épült a károlyvárosi Antun Stiedl tervei szerint. Helyén már korábban is állt egy fából épített kápolna, melyet a hétköznapi istentiszteletek alkalmával használtak ugyanis mellette állt a plébániaház. A plébániatemplom viszont korábban az északra fekvő Gornje Jame településen volt. 1880-ig még a plébánia is a jamei plébánia nevet viselte, bár a gornje jamei régi katolikus templom ekkor már nem állt. A templomot 1911-ben megújították. 1989-ben hatvanezer német márkába került a felújítása és földrengés biztossá tétele. 1991 szeptemberének elején a falut elfoglaló jugoszláv katonák és a szerb szabadcsapatok lerombolták. Azóta rom, falai felerészben még az egykori födém magasságáig állnak.
  • A II. világháború és a honvédő háború áldozatainak emlékműve.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]