Felsőcsemernice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőcsemernice (Gornja Čemernica)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGvozd
Jogállás falu
Irányítószám 44410
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség142 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőcsemernice (Horvátország)
Felsőcsemernice
Felsőcsemernice
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 15° 54′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 15° 54′ 30″

Felsőcsemernice (horvátul Gornja Čemernica) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszektől légvonalban 39, közúton 53 km-re délnyugatra, Károlyvárostól légvonalban 31, közúton 46 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re keletre, az úgynevezett Báni végvidéken, a Vrginmostot Glinával összekötő út mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már az őskorban lakott volt, melynek ékes bizonyítéka az itt talált kőkorszaki kőszekerce. Első írásos említése 1275-ben „possessio Zvcha Chemernicha” alakban történt.[2] 1279-ben "terra Chemernicha", 1372-ben "possessio Chemernycha", 1413-ban "possessio Temernicze" néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] Csemernice a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Chemernicza” néven szerepel. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1890-ben 550, 1910-ben 652 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek, munkások voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

A II. világháború idején szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A glinai mészárlás során 1941. augusztus 2-án mintegy ezer, a vrginmosti község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak le. 1941. szeptemberében ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a bihácsi hadművelet során 1942 decemberében visszafoglalták. A megtorlásoknak a két Csemernicén összesen 486 helyi lakos, köztük sok nő és gyermek esett áldozatul, a teljes emberveszteség pedig 586 volt. A háború után megindult az újjáépítés.

A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek. 2011-ben 142 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 550 667 652 650 728 488 481 490 455 451 437 232 142

(1857-től 1880-ig lakosságát Čemernica néven Alsócsemernicéhez számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Petka tiszteletére szentelt szerb pravoszláv parochiális temploma 1971-ben épült az 1941-ben lerombolt régi templom helyén. A parókiához Csemernicén kívül Bukovica és Batinovakosza települések tartoznak.
  • A II. világháború áldozatainak és az elesettek emlékműve az iskola közelében.
  • Őskori kőbalta

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2017. június 17.)
  2. a b Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források[szerkesztés]