Pješčanica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Pješčanica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGvozd
Jogállás falu
Irányítószám 44410
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség 161 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság167 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pješčanica (Horvátország)
Pješčanica
Pješčanica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 22′ 30″, k. h. 15° 53′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 30″, k. h. 15° 53′ 00″

Pješčanica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszektől légvonalban 40, közúton 59 km-re délnyugatra, Károlyvárostól légvonalban 28, közúton 45 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északkeletre, a Kordun keleti részén, az úgynevezett Báni végvidéken, a Vrginmostról Károlyvárosba vezető út közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

Pješčanica a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 1143, 1910-ben 1360 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

A II. világháború idején szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A glinai mészárlás során 1941. augusztus 2-án mintegy ezer, a vrginmosti község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak meg. 1941. szeptemberében ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a bihácsi hadművelet során 1942-ben visszafoglalták. A faluból 238-an vettek részt a felszabadító harcokban, 52-en harcosként estek el a harcok során, míg 210 főt az usztasák és a németek gyilkoltak meg, 63-an a tífuszjárvány áldozatai lettek és további 13 lakos lett a harcok áldozata.

A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek. 2011-ben 161 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.143 1.234 1.079 1.298 1.279 1.360 1.412 1.440 1.227 1.263 1.225 1.135 939 661 222 161

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A Felső-Károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)