Mošćenica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mošćenica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállás falu
Irányítószám 44253
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség2470 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság98 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mošćenica (Horvátország)
Mošćenica
Mošćenica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 20″, k. h. 16° 21′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 20″, k. h. 16° 21′ 20″

Mošćenica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 5, közúton 9 km-re délre, községközpontjától 6 km-re keletre, a Kulpa jobb partján fekszik. Mošćenica határában az erdőben található a Stružica-patak forrása, mely a falut átfolyva ömlik a Kulpába.

Története[szerkesztés]

A római korban itt halad át a Sisciából (Sziszek) Servitiumba (Bosanska Gradiška) vezető római út és a Siscia városát ellátó római vízvezeték is. A település neve 1211-ben II. András király adománylevelében „Moschenyze” alakban bukkan fel először. 1271-ben „terra Moschenycha”, 1372-ben „possessio Musnaulicha”, 1689-ben „Moschenicza” néven említik a korabeli források.[2]

Területe a 16. század második felétől a 17. század közepéig török uralom alatt volt. A 17. századi felszabadító harcokban a keresztény seregek végleg kiűzték a Kulpa és az Una közötti területről a törököt és a török határ a század végére az Una folyóhoz került vissza. Ezzel párhuzamosan a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1774-ben az első katonai felmérés térképén neve „Dorf Moschenicza” alakban szerepel.

A katonai határőrvidék része volt, majd ennek megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része lett. 1857-ben 302, 1910-ben 472 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 44%-a horvát, 32%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején a horvát védelem első vonalába esett, ezért nagy károkat szenvedett és az ország egyik leginkább elaknásított területe volt. 2011-ben 2470 lakosa volt. A falunak iskolája, egészségháza, kápolnája van.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
302 277 351 339 444 472 464 524 443 478 761 1.464 2.331 2.831 2.348 2.470

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt kápolnája[5] a falu központjában, az út mentén található. Egyhajós épület, apszisos szentéllyel, mely 1866-ban épült a régi fakápolna helyére. A síkmennyezettel fedett hajót két-két oldalsó ablak világítja meg. A tetőzet nyeregtető, mely a szentély fölött lekerekített, cserépborítású. Érdekesség a szentélyben álló neogótikus faoltár. A kápolna a 19. század elején épített csarnoktemplomok típusához tartozik, de jelentősen csökkentett méretben. Egyike a kevés, a horvátországi háború során is megmaradt katolikus templomoknak ezen a területen. 1992-ben Petrinja városának és környékének központi katolikus plébániatemploma volt.
  • Védett épület az Antun Starčević utca 77. szám alatti emeletes fa lakóház.[6] Építésének éve 1834, mely rá van vésve a teherhordó sarokgerendára. Az épület a Sziszek-Petrinya fő közlekedési út mentén található. A földszinti és az első emeleti tér kialakítása megismétlődik, míg a kettő közötti kommunikációt egy külső fedett lépcső teszi lehetővé, amely a hosszabb udvari homlokzat mentén húzódik, és az első emelet zárt verandájához, az ún. ganjakhoz vezet. A földszinti helyiségek gazdasági, míg az emeletiek lakó célokat szolgáltak. Az alaprajzi méretek a földszinten 7x16,70 méter, az emeleten pedig 7,50x17,80 méter. Fennmaradt az eredeti ácsmunka.

Kultúra[szerkesztés]

  • Itt rendezik meg 2012 óta minden nyáron a "Kupa Open Air" zenei fesztivált.
  • A falunapot július 25-én Szent Jakab ünnepén tartják kulturális és sportrendezvényekkel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]