Mošćenica
| Mošćenica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Petrinya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44253 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2096 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 98 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 17″, k. h. 16° 21′ 40″45.438000°N 16.361000°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 17″, k. h. 16° 21′ 40″45.438000°N 16.361000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mošćenica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 5, közúton 9 km-re délre, községközpontjától 6 km-re keletre, a Kulpa jobb partján fekszik. Mošćenica határában az erdőben található a Stružica-patak forrása, mely a falut átfolyva ömlik a Kulpába.
Története
[szerkesztés]A római korban itt halad át a Sisciából (Sziszek) Servitiumba (Bosanska Gradiška) vezető római út és a Siscia városát ellátó római vízvezeték is. A település neve 1211-ben II. András király adománylevelében „Moschenyze” alakban bukkan fel először. 1271-ben „terra Moschenycha”, 1372-ben „possessio Musnaulicha”, 1689-ben „Moschenicza” néven említik a korabeli források.[2]
Területe a 16. század második felétől a 17. század közepéig török uralom alatt volt. A 17. századi felszabadító harcokban a keresztény seregek végleg kiűzték a Kulpa és az Una közötti területről a törököt és a török határ a század végére az Una folyóhoz került vissza. Ezzel párhuzamosan a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1774-ben az első katonai felmérés térképén neve „Dorf Moschenicza” alakban szerepel.
A katonai határőrvidék része volt, majd ennek megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része lett. 1857-ben 302, 1910-ben 472 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 44%-a horvát, 32%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején a horvát védelem első vonalába esett, ezért nagy károkat szenvedett és az ország egyik leginkább elaknásított területe volt. 2011-ben 2470 lakosa volt. A falunak iskolája, egészségháza, kápolnája van.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 302 | 277 | 351 | 339 | 444 | 472 | 464 | 524 | 443 | 478 | 761 | 1.464 | 2.331 | 2.831 | 2.348 | 2.470 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt kápolnája[5] a falu központjában, az út mentén található. Egyhajós épület, apszisos szentéllyel, mely 1866-ban épült a régi fakápolna helyére. A síkmennyezettel fedett hajót két-két oldalsó ablak világítja meg. A tetőzet nyeregtető, mely a szentély fölött lekerekített, cserépborítású. Érdekesség a szentélyben álló neogótikus faoltár. A kápolna a 19. század elején épített csarnoktemplomok típusához tartozik, de jelentősen csökkentett méretben. Egyike a kevés, a horvátországi háború során is megmaradt katolikus templomoknak ezen a területen. 1992-ben Petrinja városának és környékének központi katolikus plébániatemploma volt.
- Védett épület az Antun Starčević utca 77. szám alatti emeletes fa lakóház.[6] Építésének éve 1834, mely rá van vésve a teherhordó sarokgerendára. Az épület a Sziszek-Petrinya fő közlekedési út mentén található. A földszinti és az első emeleti tér kialakítása megismétlődik, míg a kettő közötti kommunikációt egy külső fedett lépcső teszi lehetővé, amely a hosszabb udvari homlokzat mentén húzódik, és az első emelet zárt verandájához, az ún. ganjakhoz vezet. A földszinti helyiségek gazdasági, míg az emeletiek lakó célokat szolgáltak. Az alaprajzi méretek a földszinten 7x16,70 méter, az emeleten pedig 7,50x17,80 méter. Fennmaradt az eredeti ácsmunka.
- Ivan Rukavina horvát nemzeti hős mellszobra.
Kultúra
[szerkesztés]- Itt rendezik meg 2012 óta minden nyáron a "Kupa Open Air" zenei fesztivált.
- A falunapot július 25-én Szent Jakab ünnepén tartják kulturális és sportrendezvényekkel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1446.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4820.
Források
[szerkesztés]- Petrinya község hivatalos oldala (horvátul)
- Petrinja község rendezési terve (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008. Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)[halott link]
További információk
[szerkesztés]- Petrinya turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
