Podgorje (Gvozd)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Podgorje
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Sziszek-Monoszló
Község Gvozd
Jogállás falu
Irányítószám 44410
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség 150 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 202 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Podgorje (Horvátország)
Podgorje
Podgorje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 20′ 20″, k. h. 15° 51′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 20′ 20″, k. h. 15° 51′ 30″

Podgorje falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszektől légvonalban 43, közúton 57 km-re délnyugatra, Károlyvárostól légvonalban 29, közúton 43 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re délre, az úgynevezett Báni végvidéken, a Petrova gora hegység keleti lábánál Blatuša és Vrginmost között fekszik.

Története[szerkesztés]

A környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 468, 1910-ben 659 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek, erdei munkások voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

A II. világháború idején szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A partizánharcokban 65-en vettek részt a településről, közülük 19-en estek el. A glinai mészárlás során 1941. augusztus 2-án mintegy ezer, a vrginmosti község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak le. 1941. szeptemberében ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a bihácsi hadművelet során 1942-ben visszafoglalták. A háború során 124-en estek a fasiszta megtorlás áldozatául, a falu teljes embervesztesége pedig 187 fő volt.

A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek. 2011-ben 150 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
468 492 447 527 581 659 681 705 474 456 544 542 405 283 178 150

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A Felső-Károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)