Podgorje (Gvozd)
| Podgorje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Gvozd |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44410 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 130 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 202 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′ 19″, k. h. 15° 51′ 31″45.338600°N 15.858600°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 19″, k. h. 15° 51′ 31″45.338600°N 15.858600°E | |
 | |
Podgorje falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sziszektől légvonalban 43, közúton 57 km-re délnyugatra, Károlyvárostól légvonalban 29, közúton 43 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re délre, az úgynevezett Báni végvidéken, a Petrova gora hegység keleti lábánál Blatuša és Vrginmost között fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 468, 1910-ben 659 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek, erdei munkások voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.
A második világháború idején szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A partizánharcokban 65-en vettek részt a településről, közülük 19-en estek el. A glinai mészárlás során 1941. augusztus 2-án mintegy ezer, a vrginmosti község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak le. 1941. szeptemberében ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a bihácsi hadművelet során 1942-ben visszafoglalták. A háború során 124-en estek a fasiszta megtorlás áldozatául, a falu teljes embervesztesége pedig 187 fő volt.
A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek. 2011-ben 150 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 468 | 492 | 447 | 527 | 581 | 659 | 681 | 705 | 474 | 456 | 544 | 542 | 405 | 283 | 178 | 150 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. június 17.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Gvozd község hivatalos oldala Archiválva 2018. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Gvozd község rendezési terve (horvátul)
- Dušan Baić:Kotar Vrginmost u NO borbi 1941-1945. - A nemzeti felszabadító háború a vrginmosti járásban (1941-1945) (szerbül)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Felső-Károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)
