Križ Hrastovački

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Križ Hrastovački
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállás falu
Irányítószám 44251
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség141 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság144 m
Terület2,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Križ Hrastovački (Horvátország)
Križ Hrastovački
Križ Hrastovački
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 25′ 20″, k. h. 16° 14′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 20″, k. h. 16° 14′ 40″

Križ Hrastovački falu (1900-ig Križ, 1991-ig Križ Hastovački) Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 12, közúton 20 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re délnyugatra a Báni végvidék középső részén, Petrinya délnyugati szomszédságában, a Hrastovička gora lábánál, Župić és Cepeliš között fekszik.

Története[szerkesztés]

A település már a középkorban is lakott volt. 1211-ben „Hoythna terra ad monasterium Toplica”, 1242-ben „terra sancte crucie” néven bukkan fel a neve írásos forrásban. Egyházát 1456-ban „ecclesia sancte Crucis in Hwthyna” néven említik.[2] A 16. század második felétől a 17. század végéig török uralom alatt volt. 1683 és 1699 között a felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1697 körül a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről előbb horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Szvety Kris” néven szerepel. A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 216, 1910-ben 272 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán 1991. szeptemberében elfoglalták a szerb erők és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. 2011-ben 141 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
216 222 250 220 262 272 273 301 266 291 290 275 248 230 133 141

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A faluban egykor egy védőfallal kerített, puskalőrésekkel ellátott templomtorony állt, amely védelmi célokat szolgált. Támadás esetén ide húzódtak be a falu lakói. A kis erődítményt a falu birtokosa a zágrábi püspök építtette. A helyén ma a kis Szent Kereszt kápolna áll, körülötte a falu temetője van. Ez a terület kissé kiemelkedik a környező terepszintből, így jól látszik innen nemcsak az egész temető területe, hanem az Utinja-patak völgye és a Pecki felé fekvő völgykatlan is. A templomerőd a 16. században a török hódítás idején semmisült meg. A 19. században a helyére építették a Szent Kereszt kápolnát, így a kis erődből mára már semmi sem látható.
  • A temetőben álló Szent Kereszt kápolnát 1887-ben építették az egykori erődített templom helyén. Előtte már állt itt egy fából épített kápolna, melyet három évvel korábban Luka Ivešić ácsmester épített. A kápolnát 1991 szeptemberében a JNA egységei és a szerb szabadcsapatok lerombolták. A háború után az eredeti helyén építették újjá.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2017. szeptember 23.)
  2. Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]