Brezovo Polje (Glina)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Brezovo Polje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállás falu
Irányítószám 44404
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség24 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Brezovo Polje (Horvátország)
Brezovo Polje
Brezovo Polje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 10′ 30″, k. h. 16° 08′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 30″, k. h. 16° 08′ 30″

Brezovo Polje falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 38, közúton 60 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 18, közúton 25 km-re délre a Báni végvidék középső részén, a Glinát a dvori határátkelővel összekötő 6-os számú főút mentén, a Šamarica-hegység északi lejtőin, a Maja-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település már a középkorban is lakott volt 1485-ben "villa Brezye" néven említik először.[2] Az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt boszniai Unamentéről és Közép-Boszniából pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Brezovo Polje benépesülése is ebben az időszakban kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Brezovo Polie” néven szerepel. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. A falunak 1857-ben 577, 1910-ben 721 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de szerb lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. Közülük sokan partizánnak álltak. A harcokban elesettek emléktábláját 1958-ban avatták fel. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság többsége elmenekült. Később több, főként idős ember visszatért, de a falu ma a kihalás szélén áll. Az egykori szántóföldek, legelők helyén sok helyen bozótos található. A településnek 2011-ben 24 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
577 670 633 692 719 721 601 622 547 554 478 419 345 296 35 24

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János születése tiszteletére szentelt szerb pravoszláv parochiális temploma 1784-ben épült. A II. világháborúban semmisült meg, mára nyoma sem maradt.
  • A nemzeti felszabadító háborúban elesett hősök emléktábláját 1958-ban állították.
  • Hagyományos népi építésű védett lakóházak a 10 és 30 számok alatt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2017. július 30.)
  2. Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]