Brnjavac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Brnjavac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGvozd
Jogállás falu
Irányítószám 44410
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség93 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság183 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Brnjavac (Horvátország)
Brnjavac
Brnjavac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 22′ 30″, k. h. 15° 50′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 30″, k. h. 15° 50′ 20″

Brnjavac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszektől légvonalban 43, közúton 59 km-re délnyugatra, Károlyvárostól légvonalban 25, közúton 45 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, a Kordun keleti részén, az úgynevezett Báni végvidéken fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Berniavacz” néven szerepel. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 350, 1910-ben 424 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején szerb többségű lakossága részben elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. 1941 decemberében az ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A faluból 92-en vettek részt a felszabadító harcokban, közülük 20-an harcosként estek el a harcok során, míg 68 főt az usztasák és a németek gyilkoltak meg, 22-en a tífuszjárvány áldozatai lettek és további 8 lakos lett a harcok áldozata. A település teljes embervesztesége 118 fő volt.

A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A Krajinai Szerb Köztársaság része volt. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek. 2011-ben 93 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
350 341 298 342 347 424 374 439 427 445 424 356 264 216 87 93

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]