Sibić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sibić
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Sziszek-Monoszló
Község Petrinya
Jogállás falu
Irányítószám 44251
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 67 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 155 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sibić (Horvátország)
Sibić
Sibić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 24′ 30″, k. h. 16° 11′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 24′ 30″, k. h. 16° 11′ 45″

Sibić falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 15, közúton 23 km-re délnyugatra, községközpontjától 9 km-re délnyugatra a Báni végvidék középső részén, a 37-es számú főúttól délre, a Sibica-patak partján fekszik. A főúton Petrinya irányából Gora felé haladva Gora előtt kell balra lekanyarodni.

Története[szerkesztés]

Betelepülésének előzményeként 1683 és 1699 között a felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1697 körül a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről horvát katolikus családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Sibicze” néven szerepel.

A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 182, 1910-ben 222 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén teljes lakossága (100%) horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán 1991. szeptemberében elfoglalták a szerb erők és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A szerb megszállás idején teljesen elpusztult. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A háború után mindent újjá kellett építeni. 2011-ben 67 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
182 213 173 212 224 222 195 202 201 180 162 146 146 127 76 67

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]