Kuljani (Dvor)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kuljani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségDvor
Jogállásfalu
Irányítószám44435
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség79 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság112 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 10′ 48″, k. h. 16° 28′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 48″, k. h. 16° 28′ 19″
SablonWikidataSegítség

Kuljani falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 36, közúton 49 km-re délre, községközpontjától 14 km-re északkeletre a Báni végvidék déli részén, az Una bal partján, a Dvort Kostajnicával összekötő 47-es számú főút mentén Kozibrod és Volinja között fekszik.

Története[szerkesztés]

Neve a „kula” (torony) főnévből származik és arról az őrtoronyról kapta, mely a településsel szemben az Una szigetén állt egykori Dobra Njiva várával átellenben őrizte a határt. Az egykori torony Dobra Njiva várával együtt mára nyomtalanul eltűnt, de a név fennmaradt. A Kuljani név lényegében toronynál lakókat jelent. Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a Kordun területéről katolikus horvát, a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Kuljani benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 183, 1910-ben 389 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében a közeli városokba, Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A délszláv háború előestéjén lakosságának 58%-a szerb, 37%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 1991. július 26-án elfoglalta a jugoszláv néphadsereg, majd a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát lakosságot elűzték. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel boszniai csapatok segítségével foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 98 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
183 194 148 167 268 389 368 408 288 309 308 327 284 246 136 98

Nevezetességei[szerkesztés]

A mai kultúrház a régi iskola épülete 1929-ben épült. A délszláv háború során súlyosan megrongálódott, csak a csupasz falak maradtak.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]