Marinbrod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Marinbrod
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállás falu
Irányítószám 44400
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség93 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Terület3,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Marinbrod (Horvátország)
Marinbrod
Marinbrod
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 23′ 15″, k. h. 16° 08′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 23′ 15″, k. h. 16° 08′ 30″

Marinbrod falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 21, közúton 27 km-re délnyugatra, községközpontjától 7 km-re északkeletre, a Glinát Sziszekkel összekötő 37-es számú főút mentén Graberje és Kihalac között, a Glina-folyó jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Marinbrodnál már a kora középkorban gázló vezetett át a Glinán. Ennek bizonyítéka az a 9. századi, vélhetően avar harci szekerce, melyet a település határában a folyó medrében találtak. Marinbrod a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

A település 1799-ig a Selo Glina (Glinafalva) nevet viselte, akkor azonban a falu helybeli jótevőjéről Mari Sigurról a Marinbrod (azaz Mari gázlója) nevet kapta. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 282, 1910-ben 263 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett. 1991 őszén a szerbek a falut elfoglalták és lerombolták, a horvát lakosságot elűzték. Aki a házában maradt azt megölték. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 93 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
282 272 250 279 246 263 226 213 185 196 192 181 171 171 131 93

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Boldog Alojzije Stepinac tiszteletére szentelt kápolnája a honvédő háború után épült.
  • 18. – 19. századi őrhely a Marinbrod 24. szám alatt a katonai határőrvidék idejéből

Kultúra[szerkesztés]

  • A település közösségi háza 1950-ben épült. 1991-ben lerombolták, mely után újjá kellett építeni.
  • Kulturális rendezvényei közül kiemelkedik a „Banovinafest” ahol amatőr énekesek mutatkozhatnak be, valamint a „Kobasijada” a legjobb hazai kolbászok seregszemléje.

Oktatás[szerkesztés]

A falu népiskoláját 1898-ban építették, majd a háború után 1950-ben újjáépítették.

Sport[szerkesztés]

Népszerű sportrendezvényei a falusi olimpia és a vadvízi evezés a Glinán.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]