Prekopa (Glina)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Prekopa
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállás falu
Irányítószám 44400
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség143 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság107 m
Terület1,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Prekopa (Horvátország)
Prekopa
Prekopa
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 22′ 00″, k. h. 16° 07′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 00″, k. h. 16° 07′ 30″

Prekopa falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 23, közúton 30 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re északkeletre, a Glinát Sziszekkel összekötő 37-es számú főút mentén Glina és Kihalac között, a Glina-folyó jobb partján, közvetlenül a Maja-patak torkolatánál fekszik.

Története[szerkesztés]

Prekopa település első írásos említése 1274-ben IV. László király uralkodása idején történt. A Prekopa elnevezés eredetileg az itt átmenő fontos kereskedelmi útra vonatkozott, mely már a római kor óta vezetett a keletre fekvő Siscia (Sziszek) városába. Ez a vidék már 12. század vége óta a templomos lovagrend birtoka volt, akiknek még III. Béla király adományozta a Glina torkolatától nyugaton Prekopáig, keleten pedig Petrinyáig terjedő területeket. 1205-ben II. András magyar király a cisztercita rendnek adományozta.Topuszkát és más birtokokat. Ezek többsége a Gvozd-hegységtől a Kulpáig terjedő térségben volt. 1211-ben a ciszterciek kolostort is építettek Topuszkán, ahol kisebb megszakításokkal 1480-ig maradtak.

A 15. század második felében török seregek hatoltak be a térségbe nagy pusztítást végezve a Kulpa és az Una közötti területen. 1459-ben török uralom alá került Szerbia, 1463-ban Bosznia, 1482-ben pedig Hercegovina is. Horvátország területére 1448 körül hatoltak be először Topuszka és Perna térségében. A támadások 1491-ben és 1493-ban is megismétlődtek. 1493. szeptember 9-én a korbávmezei csatában szétverték a bán vezette horvát sereget. 1512-ben elözönlötték az Unamentét, de ekkor még kiűzték őket. A következő évtizedekben azonban már nagy pusztítást vittek véghez, 1529-ben pedig már egészen Bécsig jutottak. Ebben a helyzetben szükségessé vált a horvát és a szlavón katonai határőrvidék megalapítása. Glina és térsége a horvát határőrvidék része lett, melynek központja Károlyváros volt. 1566-ban a török elfoglalta Kostajnicát, a térségre a legvéresebb csaták időszaka mégis 1592, Bihács eleste után köszöntött. 1593-ban Sziszeket támadta a török, de a horvát védők sikeresen védték meg. A horvát szábor a 17. század folyamán nagy gondot fordított a Kulpa és az Una közötti terület védelmére és megerősítésére. A sikeres védelmi harcok következtében 1689-re a határ visszatért az Una folyóhoz. Ezt követően megindult a török háborúk során pusztasággá vált Kulpa és Una közötti térség betelepítése.

Prekopa a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 155, 1910-ben 251 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett. 1991 őszén a szerbek a falut elfoglalták és lerombolták, a horvát lakosságot elűzték. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 143 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
155 174 168 251 253 251 254 235 192 201 184 179 207 187 161 143

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.

Kultúra[szerkesztés]

A település horvát közösségi házát a szomszédos Kihalaccal közösen építették fel Prekopán. A két település között szoros társadalmi és kulturális kapcsolatokat ápolnak.

Sport[szerkesztés]

A településen NK Plavi 9 Prekopa néven labdarúgóklub működik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]