Stari Brod (Lekenik)
| Stari Brod | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Lekenik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44271 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 159 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 102 m |
| Terület | 4,98 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 28′ 59″, k. h. 16° 10′ 00″45.483300°N 16.166700°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 59″, k. h. 16° 10′ 00″45.483300°N 16.166700°E | |
 | |
Stari Brod falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Lekenikhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 16, közúton 20 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 16 km-re délnyugatra, a 36-os számú főút mentén, a Kulpa bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu határában ősidők óta átkelőhely volt a Kulpán, melyet már a rómaiak is használtak. Területe a korai Horvát Királyság idejében a gorai plébániához tartozott, mely később zsupánság, majd hűbérbirtok lett. A gorai birtokot mely abban az időben a Kulpa mindkét partjára kiterjedt még a 12. század végén III. Béla király a templomosoknak adta, majd a rend megszüntetése után 1312-től a vránai johannita perjelség gorai birtokához tartozott. Neve is ekkor tűnik fel először írásos forrásban „antiquus portus” alakban. 1514-ben a teljes gorai birtokot a Frangepán család szluini ága szerezte meg. 1560 körül az itteni átkelőhely biztosítására kisebb erődítményt emeletek. A török hódítás előretörését a 16. század második felében a térség is megsínylette különösen az 1580-as és 1590-es években, amikor Sziszek körül súlyos harcok folytak. A 16. század végén kihalt a Frangepánok szluini ága és a 17. század elején Stari Brod is az Erdődy család birtoka lett. A lakosság veszteségét a 17. század végétől Boszniából áttelepült horvátokkal igyekeztek pótolni.
A településnek 1857-ben 171, 1910-ben 253 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 166 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 171 | 175 | 194 | 213 | 268 | 253 | 252 | 279 | 304 | 317 | 287 | 260 | 205 | 160 | 158 | 166 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szent Márton fakápolnát[4] valószínűleg 1624-ben építették, első írásos említése 1699-ben történt. Eredetileg a falun kívül fekvő temetőben állt, de később áthelyezték a falu központjába. A kápolna kőalapokon épült tölgyfából, egyhajós épület, háromoldalú szentélyzáródással. Bejárata előtt kis előcsarnok volt, melyet 1736-ban az átépítéskor lebontottak. Ekkor építették a homlokzat feletti kis tornyocskát. Szent Mártont ábrázoló oltárképe 1743-ban készült, melyet később az új retabló miatt áthelyeztek. Ebből az időből származnak a falakon fennmaradt festmények. A padozat Sziszekről származó római téglákból van kirakva, az egyikbe az 1774-es évszám van bevésve.
- A településen több régi (20. század eleje, 10, 16, 20, 24, 45. szám alatt) fából épített lakóház és épület élvez kulturális védelmet.[5][6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 8.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2119.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5209.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5493.
Források
[szerkesztés]- Lekenik község hivatalos oldala (horvátul)
- Lekenik község rendezési terve (horvátul)
- Bus.hr: Kulturna dobra općine Lekenik (horvátul)
