Podbrđe (Popovača)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Podbrđe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPopovača
Jogállás falu
Irányítószám 44317
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 180 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság131 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Podbrđe (Horvátország)
Podbrđe
Podbrđe
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 34′ 30″, k. h. 16° 39′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 30″, k. h. 16° 39′ 00″

Podbrđe (1948-ig Podbrđe Popovaćko) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Popovača községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 24, közúton 27 km-re északkeletre, községközpontjától 1 km-re keletre a Monoszló-hegység délnyugati lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

Neve hegy alatti települést jelöl. A falu az Erdődyek monoszlói kastélyának keleti szomszédságában települt. Első lakói a kastély szolgálónépei, az Erdődyek jobbágyai voltak. Az 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Podbergye” néven szerepel. A 19. század elején rövid ideig francia uralom alá került, majd ismét a Habsburg Birodalom része lett. Fejlődésén nagyot lendített a vasútvonal megépítése, melyet 1897-ben adtak át a forgalomnak. A településnek 1857-ben 54, 1910-ben 153 lakosa volt. Belovár-Kőrös vármegye Krizsi, majd Kutenyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A településnek 2011-ben 180 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
54 42 101 89 117 147 153 177 117 737 1.003 246 251 188 189 180

Nevezetességei[szerkesztés]

Közvetlen nyugati szomszédságában található a monoszlói Erdődy-kastély, melyet a 18. században építtetett a család a 16. század végén lebontott monoszlói vár mellett. Tulajdonképpen három kastélyt is építettek ide, melyek közül az első, a nagykastély 1746 és 1754 között épült fel. A második, vagy középső kastélyt 1812 és 1818 között építették, míg a kiskastély (vagy vadászkastély) 1839 előtt épült és 1938-1941 között építették át. Mind közül a legjelentősebb a négyszög alaprajzú, emeletes nagykastély, melynek építési munkálatait Erdődy György, László és Ludovika megbízásából Erdődy György szlavóniai birtokainak intézője Matija Marković vezette. A munkákat itteni jobbágyai végezték. A kastéllyal és bejárati részével együtt több majorépület is ekkor épült. A középső kastély a nagykastélytól 200 méterre északnyugatra épült fel. Ez lett az uradalom intézményi központja. Egyszerű, emeletes későbarokk-klasszicista U-alakú épület, mely ma is eredeti állapotában áll. Ma ebben működnek a kórház igazgatósági helyiségei. Ettől mintegy 125 méterre nyugatra található az elnyújtott téglalap alaprajzú kiskastély. A benne elhelyezett vadásztrófeákról vadászkastélynak is nevezik. A három kastély a kiszolgáló és gazdasági épületekkel, valamint a kertekkel, gyümölcsösökkel és szőlőkkel egykor egy hatalmas gazdaságot képezett. A család 1887-ig volt a kastély tulajdonosa. Az épületet 1934-ben pszichiátriai kórházzá alakították át és azóta is kórházként működik. Alapítójának, dr. Ivan Barbotnak a nevét viseli.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]