Horvátfalu (Topuszka)
| Horvátfalu (Hrvatsko Selo) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Topuszka |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44415 |
| Körzethívószám | + (385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 242 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 168 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′, k. h. 16° 00′Koordináták: é. sz. 45° 18′, k. h. 16° 00′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Horvátfalu (horvátul: Hrvatsko Selo) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Topuszkához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Sziszektől légvonalban 35, közúton 46 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re keletre, az úgynevezett Báni-végvidéken, a Glina folyó bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Területe a 11. század végétől magyar-horvát királyok uralma alatt volt. A 13. század elején a közeli Topuszkán II. András magyar király cisztercita apátságot alapított. A 16. században ezt a vidéket is egyre többször érték török támadások, majd 1556-ban az Oszmán Birodalom több évszázadra megszállta a területét. A vidék az 1593 és 1699 között dúlt török háborúkban teljesen elpusztult. A karlócai békével ez a terület is felszabadult a török megszállás alól, majd a Katonai határőrvidék része lett. A 17. század végétől főként a Túrmező területéről horvát lakosság települt ide.
A katonai közigazgatás 1881-ig tartott. Ezután Zágráb vármegye Vrginmosti járásának része volt. A településnek 1857-ben 692, 1910-ben 1050 lakosa volt. 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-ben Jugoszlávia része lett. A lakosság horvát nemzetiségű volt. 1941 és 1945 között a falu a Független Horvát Állam része volt.. 1943-ig usztasa erők uralták, ekkor azonban partizán alakultok vonták ellenőrzésük alá akik mindent földig romboltak. A délszláv háború idején 1991 szeptemberében idején 1991 szeptemberében szerb csapatok szállták meg. A horvát lakosságot elűzték, házaikat felgyújtották. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza. A háború után megindult az újjáépítés. A településnek 2011-ben 310 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 692 | 741 | 719 | 880 | 906 | 1.050 | 948 | 1.036 | 997 | 978 | 829 | 664 | 630 | 550 | 333 | 310 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A határában található Benkovo-forrást a többi Topuszka környéki forráshoz hasonlóan a 19. században építették ki. Nevét az 1. báni ezred egykori parancsnokáról Ivan Benkoról kapta, akinek nagy érdemei vannak a topuszkai gyógyfürdő felépítésében. A forrás fölé emelt pompás faépület ma már nincs meg, csak a kőből készült alapzata látható. A forrás felett az épület helyén kereszt áll.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Topusko község hivatalos oldala (horvátul)
- Topusko rövid története (horvátul)
- Dušan Baić:Kotar Vrginmost u NO borbi 1941-1945 A nemzeti felszabadító háború a vrginmosti járásban (1941-1945) (horvátul)
- Izmjene i dopune prostornog plana uređenja općine Topusko – A község rendezési terve (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Topusko turisztikai irodájának honlapja[halott link] (horvátul)
