Desni Dubrovčak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Desni Dubrovčak
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségMartinska Ves
Jogállás falu
Irányítószám 44201
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség115 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság98 m
Terület1,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Desni Dubrovčak (Horvátország)
Desni Dubrovčak
Desni Dubrovčak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 38′ 30″, k. h. 16° 20′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 30″, k. h. 16° 20′ 30″

Desni Dubrovčak falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Martinska Ves községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 17, közúton 22 km-re északra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 9 km-re északnyugatra, a Száva jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település neve 1444-ben „possessio Dobrovachak” néven bukkan fel először.[2] 1571-ben „Dobrawachyak”, 1582-ben „Dobrowachyak”, 1685-ben „possessio Dubrauchak” néven szerepel a korabeli forrásokban. [2]

1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Dubravchak” alakban szerepel. Zágráb vármegye Sziszeki járásához tartozott. A Száva jobb és bal partján fekvő két településrészt a 19. század második felében kezdik megkülönböztetni Desni, illetve Lijevi előtaggal. Később a két település két különböző megyéhez került. Ma Lijevi Dubravčak Zágráb megyéhez, míg Desni Dubravčak Sziszek-Monoszló megyéhez tartozik.

Desni Dubrovčaknak 1857-ben 238, 1910-ben 375 lakosa volt. 1918-ban az új szerb–horvát–szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 115 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
238 278 298 355 391 375 358 340 310 305 288 242 204 164 141 115

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Hagyományos szávamenti lakóház a 18. szám alatt. A 20. század elején épített emeletes faépület, melyben a szinteket külső, fedett lépcsőzet köti össze. Nyeregtetős tetőszerkezete fazsindellyel fedett. A földszinti rész lakó és gazdasági célokat egyaránt szolgált, míg az emeleti rész kizárólag lakás volt. A ház homlokzati része az utcára néz és részben fennmaradtak az eredeti nyílászárók is.
  • Ugyancsak hagyományos védett lakóingatlan áll a 33. szám alatt is. Több kisebb faépület is tartozik hozzá, melyek a 19. században épültek. A legnagyobb falazott gazdasági épület 1930-ban épült. Az emeletes lakóépület két fa lakóházból áll. Az egyik hagyományos nyeregtetővel, a másik felül nyitott manzárdablakokkal és bádog kéménnyel készült. A második ház főgerendáját többágú rozetta és az 1889-es évszám díszíti. Berendezése a 20. század elején készült. A ház mellett kenyérsütő kemence, istálló, hombár, kút és kukoricagóré található.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2017. november 9.)
  2. a b Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források[szerkesztés]