Kisvránovina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kisvránovina (Mala Vranoviva)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségTopuszka
Jogállás falu
Irányítószám 44415
Körzethívószám + (385) 44
Népesség
Teljes népesség1 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság181 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisvránovina (Horvátország)
Kisvránovina
Kisvránovina
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 16′ 45″, k. h. 16° 00′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 45″, k. h. 16° 00′ 20″

Kisvránovina (horvátul: Mala Vranovina) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Topuszkához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszektől légvonalban 36, közúton 46 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 12 km-re délkeletre, az úgynevezett Báni-végvidéken, a Glina-folyó jobb partján levő dombok között szétszórtan fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe a 11. század végétől magyar-horvát királyok uralma alatt volt. A 13. század elején a közeli Topuszkán II. András magyar király cisztercita apátságot alapított. A 16. században ezt a vidéket is egyre többször érték török támadások, majd 1556-ban az Oszmán Birodalom több évszázadra megszállta a területét. A vidék az 1593 és 1699 között dúlt török háborúkban teljesen elpusztult. A karlócai békével ez a terület is felszabadult a török megszállás alól, majd a Katonai határőrvidék része lett. A 17. század végétől a hódoltság területéről menekült pravoszláv szerb lakosság települt ide.

A katonai közigazgatás 1881-ig tartott. Ezután Zágráb vármegye Vrginmosti járásának része volt. A településnek 1857-ben 280, 1910-ben 323 lakosa volt. 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-ben Jugoszlávia része lett. A lakosság szerb nemzetiségű volt. 1941 és 1945 között a falu a Független Horvát Állam része volt. lakói közül 69-en csatlakoztak a horvát katonaság és az usztasák ellen harcoló partizánokhoz, akik közül 16-an estek el a harcokban. 37 lakosa az usztasák megtorlásainak, 20-an pedig a tífusznak estek áldozatul.[2] A délszláv háború idején 1991 szeptemberében lakossága a szerb csapatokat támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést. Szerb lakossága elmenekült, házaikat lerombolták. A településnek 2011-ben mindössze egy állandó lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
280 329 281 286 275 323 308 330 276 272 220 182 122 73 3 1

Nevezetességei[szerkesztés]

A II. világháborúban elesett partizánok emlékműve.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]