Gornja Trstenica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornja Trstenica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGvozd
Jogállás falu
Irányítószám 44410
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség88 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság186 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornja Trstenica (Horvátország)
Gornja Trstenica
Gornja Trstenica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 23′ 45″, k. h. 15° 57′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 23′ 45″, k. h. 15° 57′ 15″

Gornja Trstenica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszektől légvonalban 34, közúton 53 km-re délnyugatra, Károlyvárostól légvonalban 33, közúton 57 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 13 km-re északkeletre, a Kordun keleti részén, az úgynevezett Báni végvidéken, a Vrginmostról Lasinjára vezető főúttól keletre, Bović mellett, a Golinja-patak két partján fekszik. Főbb településrészei Arlovi, Jakšići, Simići, Vukovići, Zimonje, Šarovi, Kvrkići és Ogluvine az itt élő családok nevét viselik.

Története[szerkesztés]

A település a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 540, 1910-ben 682 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején szerb többségű lakossága részben elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. 1941 decemberében az ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A faluból 160-an vettek részt a felszabadító harcokban, közülük 46-an harcosként estek el a harcok során, míg 159 főt az usztasák és a németek gyilkoltak meg, 37-en a tífuszjárvány áldozatai lettek és további 4 lakos lett a harcok áldozata. A település teljes embervesztesége 246 fő volt.

A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A Krajinai Szerb Köztársaság része volt. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek. 2011-ben 88 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
540 607 521 614 700 682 626 806 661 684 671 558 441 299 102 88

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]