Šaševa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Šaševa
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállásfalu
Irányítószám44401
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség17 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság208 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 16′ 30″, k. h. 16° 03′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 30″, k. h. 16° 03′ 07″
SablonWikidataSegítség

Šaševa falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 34, közúton 44 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 9 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be Boszniából menekült pravoszlávokkal. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 246, 1910-ben 327 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság elmenekült, de később néhány főként idős ember visszatért. A településnek 2011-ben 26 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
246 343 311 320 375 327 284 282 203 216 208 196 135 127 47 26

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A faluban négy régi vízimalom található, tulajdonosai a Jajića, Novak, Kneževac és Štrkal családok voltak.
  • Hagyományos népi építésű védett épületek a 30, 32 és 34 szám alatt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]