Pokupsko Vratečko

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pokupsko Vratečko
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségLekenik
Jogállás falu
Irányítószám 44271
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség23 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság119 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pokupsko Vratečko (Horvátország)
Pokupsko Vratečko
Pokupsko Vratečko
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 28′ 30″, k. h. 16° 06′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 30″, k. h. 16° 06′ 10″

Pokupsko Vratečko falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Lekenikhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 21, közúton 26 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 23 km-re délnyugatra, a 36-os számú főút mentén, a Kulpa bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe a 13. századtól a topuszkai cisztercita apátsághoz tartozott, melynek tulajdonán belül ez volt az egyik legnagyobb területű birtok. Ebben az időszakban „praedium Wratza” néven szerepel először írásos forrásban. A 15. század végén Corvin János horvát-szlavón bán az Alapić családnak adta. Az 1576 után egyre gyakoribb török pusztítások miatt 16. század végére alig maradt jobbágy a településen. Egy 1583-as összeírásban mindössze 30 jobbágyot számláltak a környéken és azok is a magasabban fekvő szőlőhegyeken laktak. A térség csak a 17. században népesült be újra. A török veszély csökkenésével az apátság egykori területeit a zágrábi püspökség kapta meg, amely a lakosság számában elszenvedett veszteséget Boszniából áttelepített horvátokkal próbálta pótolni.

A településnek 1857-ben 145, 1910-ben 157 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 23 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
145 171 155 196 194 157 143 146 132 115 99 69 52 43 44 23

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A 14. szám alatti emeletes fa lakóépület a 18./19. században épült.
  • Az 5. szám alatti emeletes fa lakóépületet a 19. században építették.
  • A 20. század elején épített kenyérsütő kemence a falu központjában.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]