Sela (Sziszek)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sela
A Mária Magdolna plébániatemplom
A Mária Magdolna plébániatemplom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségSziszek
Jogállás falu
Irányítószám 44273
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség963 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sela (Horvátország)
Sela
Sela
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 30′ 30″, k. h. 16° 18′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 30′ 30″, k. h. 16° 18′ 15″
A Wikimédia Commons tartalmaz Sela témájú médiaállományokat.

Sela falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sziszekhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától 6 km-re nyugatra, az Odra-mező délnyugati szélén, a 36-os számú főút és a Zágráb-Sziszek vasútvonal mellett, Greda és Stupno között fekszik.

Története[szerkesztés]

A település kedvező földrajzi fekvése és életfeltételei lehetővé tették, hogy területe már nagyon korán benépesüljön. Bár első írásos említése 1334-ben történt, de szinte bizonyos, hogy már a zágrábi káptalan sziszeki uradalmának alapításakor 1215-ben is létezett. Története során kisebb igazgatási központnak számított. Szent Mária Magdolna plébániáját 1702-ben alapították, iskolája pedig már 1771-ben működött. A plébánia alapítása előtt a település a sziszeki Szent Kereszt plébániához tartozott. Ekkor még csak egy fából épített kápolna állt a faluban. 1739 és 1745 között itt volt plébános a neves horvát történész, később zágrábi kanonok Adam Baltazar Krčelić, aki távozásakor emlékirataiban ír a plébánia életéről is. 1765-re felépítették a mai plébániatemplomot, melyhez a római Siscia köveit használták fel.

1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Szella” néven szerepel. 1857-ben 299, 1910-ben 481 lakosa volt. Önkéntes tűzoltóegyletét 1882-ben alapították. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu labdarúgó klubját az „NK Selát” 1946-ban alapították. 1981-ben megalakult a „HKUD Radost” kulturális és művészeti egyesület. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2002-ben új kápolnát építettek a településen, melyet Jézus szenvedő szíve tiszteletére szenteltek. 2011-ben 963 lakosa volt. A településes pasztorális központ, elemi iskola, anyakönyvi hivatal, posta, óvoda, faluház, valamint több szolgáltató és kereskedelmi egység működik.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
299 348 346 436 402 481 447 441 492 509 652 882 978 1.019 960 963

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1759 és 1765 között épült. Elődje egy fakápolna volt. A templom építői itáliai mesterek voltak, akiknek a falu lakói és a káptalan jobbágyai segédkeztek. Érdekesség, hogy az építőanyagot Sziszekről hozták, a római város köveiből. A plébániához Sela, Greda, Jazvenik és Stupno falvak tartoznak.
  • A plébániatemplom orgonáját 1777-ben építette a cseh mester Joannes Franciscus Jenechek. Az orgona ma is az eredeti állapotában van és egyike a neves mester Észak-Horvátországban épen megmaradt alkotásainak. Emiatt kulturális védettséget élvez. A cseh orgonaépítő iskola barokk hagyományait és jellegzetességeit viseli magán. A plébánia alapításának 300. évfordulójára 2001-ben a Heferer orgonaépítő cég a hangszert teljes egészében restaurálta.

Kultúra[szerkesztés]

  • A templom orgonája a minden évben megrendezésre kerülő „Ars organi sisciae” nemzetközi orgonafesztivál egyik hangszere. A másik két orgona a martinska vesi Szent Márton templom és a sziszeki Szent Kereszt székesegyház orgonája.
  • A falu kulturális és művészeti egyesületét a HKUD Radostot 1951-ben alapították. Az egyesületnek népzenei, színjátszói, sakk, labdarúgó és röplabda szekciói működtek. Eredeti formájában 1962-ig működött. 1981-ben az egyesületet újraalapították a hagyományok ápolására és a mai napig több generáción át mintegy 200 aktív tagja volt.

Sport[szerkesztés]

  • Az NK Hajduk Sela labdarúgócsapata a megyei 3. osztályban szerepel.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • prof. Antun Barić: Sela kod Siska - monográfia, 2002.

További információk[szerkesztés]