Osztrozsin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Osztrozsin (Ostrožin)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGvozd
Jogállás falu
Irányítószám 44410
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség32 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság182 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Osztrozsin (Horvátország)
Osztrozsin
Osztrozsin
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 25′ 45″, k. h. 15° 51′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 45″, k. h. 15° 51′ 20″

Osztrozsin (horvátul: Ostrožin) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszektől légvonalban 40, közúton 57 km-re nyugatra, Károlyvárostól légvonalban 24, közúton 33 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 16 km-re északra, a Kordun keleti részén, az úgynevezett Báni végvidéken, Kirin és Stipan között fekszik. Nevét az azonos nevű patakról kapta, mely a Kremušnica erdőben ered és Trkulje településrészén átfolyva annak bal oldali mellékvizét képezve a Mala Trepčába ömlik.

Története[szerkesztés]

Osztrozsin története a vár építésével kezdődik, mely feltehetően a 13. században történt. 1435-ben vásárolta meg az okicsi Bevenjudi család, mely ezután a várról Osztrozsininak nevezte magát. Ezután Bevenjudi Iván lánya Katalin házasságával előbb Zempcsei Iván, majd Borbála nevű lányának házasságával Kapitanich István tulajdona lett. 1482-ben Mátyás király a Beregid családnak adományozta. 1504-ben Beregid János halála után II. Ulászló király adományából Bornemissza Miklós tulajdona lett, de 1506-ban Beregid özvegye a várból kidobatta Bornemissza özvegyét. Ezután hosszas pereskedés folyt a vár birtokáért. Végül 1524-ben Jarneyerovitz Tamás várnagy elfoglalta és visszaadta a Beregid lányoknak. Valószínűleg a török harcok során a 16. vagy a 17. században pusztult el.

Osztrozsin település a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 845, 1910-ben 1259 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek voltak. Négy osztályos alapiskolája 1908-ban nyílt meg, első tanítója Adam Gaora volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A glinai mészárlás során 1941. augusztus 2-án mintegy ezer, a vrginmosti község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak meg. 1941. decemberében ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a bihácsi hadművelet során 1942 végén visszafoglalták. A faluból 150-en vettek részt a felszabadító harcokban, 49-en harcosként estek el a harcok során, míg 107 főt az usztasák és a németek gyilkoltak meg, 29-en a tífuszjárvány áldozatai lettek és további 9 lakos lett a harcok áldozata. A település teljes embervesztesége 194 fő volt.

A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később néhányan visszatértek. 2011-ben 32 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
845 821 805 942 1.052 1.259 1.238 1.280 1.019 1.052 904 784 578 393 64 32

Nevezetességei[szerkesztés]

Osztrozsin középkori várának maradványai. A vár feltehetően a 13. században épült. Valószínűleg a török harcok során a 16. vagy a 17. században pusztult el. A várból némi kőrakáson kívül semmi sem maradt fenn. Nem láthatók többé azok a várépítmények sem, melyek egykor a topuszkai apátsághoz tartoztak.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]