Popovača

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Popovača
Popovača Municipality.PNG
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPopovača
Jogállás város
Polgármester Josip Mišković (HSP)
Irányítószám 44317
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség4207 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Popovača (Horvátország)
Popovača
Popovača
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 34′ 15″, k. h. 16° 37′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 15″, k. h. 16° 37′ 30″
Popovača weboldala

Popovača város és község Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 22, közúton 25 km-re északkeletre, a megye északkeleti szélén fekszik. Északnyugatról Velika Ludinával, délkeletről Kutenyával határos. A község fekvése gazdaságilag kedvező, mivel a megyeszékhelyhez és több városhoz is (Kutenya, Csázma) közel van és a fővárossal is jó az összeköttetése. A község közepén halad át az A3-as autópálya és a Zágráb - Vukovár vasútvonal is.

A község települései[szerkesztés]

A községhez Ciglenica, Donja Gračenica, Donja Jelenska, Donja Vlahinička, Gornja Gračenica, Gornja Jelenska, Moslavačka Slatina, Osekovo, Podbrđe, Popovača, Potok, Stružec és Voloder települések tartoznak.

Története[szerkesztés]

Az élet nyomai Popovača területén 18 millió évre nyúlnak vissza. Ennyi idősek azok a növényi és állati maradványok, melyeket Gornja Jelenska határában találtak. Az emberi élet első nyomai is még a történelem előtti időből származnak. Az ókorban itt vezetett át a Sisciából (Sziszek) Varianisba (Kutenya) vezető út, amely mellett Osekovónál egy nagyobb római villagazdaság épületegyüttese állt. Római leletek kerültek elő Donja Gračenica és Voloder területéről is.

A középkorban a mai Popovača területén állt e vidék legjelentősebb erődítménye és uradalmi központja Monoszló vára. Monoszló birtokának legrégebb ismert tulajdonosa a 12. században élt Makár (Makariás) ispán volt, aki még apja csatákban kivívott érdemeiért kapta a birtokot II. Béla magyar-horvát királytól. Az első monoszlói várat valószínűleg még ő, vagy valamely leszármazottja építtette. Makár egyik fia Tamás Valkó vármegye első ismert ispánja, míg másik fia szlavón bán volt. A vár a 13. század végéig lehetett az ő tulajdonukban.

A vár jelentősége akkoriban megegyezett a közeli Csázma egyházi székhelyének kulturális jelentőségével, amellyel nagyon jó úthálózat is összekötötte. Vására az egyik legjelentősebb volt az országnak ezen a részén. Vásártartási jogát a 13. században kapta és ez a jog a későbbi Popovačára is átszállt, mely minden hónap első szombatján tartotta vásárait. Ma is az egyik legnagyobb vásár Észak-Horvátországban. Az uradalomnak a Monoszlói hegység lankáin hatalmas erdőségei, legelői és szőlői, alatta nagy kiterjedésű megművelt földjei voltak. Vizekben való bősége miatt fejlett volt a vadászat és a halászat, területén halastavakat is létesítettek. Gazdasági jelentőségéről tanúskodik, hogy birtokosai jelentős szerepet játszottak a Magyar-horvát királyság életében.

1316-tól Babonić István szlavón báné volt. A 14. század végétől a 15. század végéig tulajdonosai a monoszlói Csuporok voltak. Csupor István Monoszlón kívül birtokolta még Szarvaskő várát és Várallyát is. Birtokai átterjedtek a Lonja, a Száva, de északon még a Csázma folyón túlra is. A család 1492-ben halt ki, birtokai a királyra szálltak. II. Ulászló király adományából Erdődy Bakócz Tamás kapott itt jelentős birtokokat, aki az ország akkori legnagyobb egyházi személyisége volt. A török veszély közeledtével a lakosság nagy része menekülni kényszerült a nagyobb városokba, majd 1543 után a török hódítás előrehaladtával a térség fokozatosan kiürült, a népesség helyét a katonaság vette át.

Erdődy II. Péter 1545-ben harc nélkül adta fel Monoszló várát, mely az egész térség török megszállásával járt. Erdődy a megmaradt lakosságot nyugat-magyarországi birtokaira, főként Monyorókerék környékére költöztette át, de jelentős népesség vándorolt ki Pozsony vidékére is. A vidék elnéptelenedett, a falvak elpusztultak, a várakat és a kolostorokat lerombolták, illetve török őrséggel látták el. 1591-ben Erdődy II. Tamás ugyan felszabadította a család ősi székhelyét Monoszló várát, de rögtön azután lerombolását rendelte el. Romjai mellett 1746-ban az Erdődyek új kastélyt építettek. A család 1887-ig volt birtokos a településen, egykori kastélyukat 1934-ben pszichiátriai kórházzá alakították át.

A 19. század elején rövid ideig francia uralom alá került, majd ismét a Habsburg Birodalom része lett. Fejlődésén nagyot lendített a vasútvonal megépítése, melyet 1897-ben adtak át a forgalomnak. A településnek 1857-ben 437, 1910-ben 1273 lakosa volt. Belovár-Kőrös vármegye Krizsi, majd Kutenyai járásához tartozott. A 20. század elejére Popovača a térség gazdasági központja lett. A településen községi hivatal, iskola, posta, távíró, vámhivatal, vasútállomás működött. 1907-ben megnyílt a helyi olvasóterem. 1913-ban megindult a munka a helyi fűrészüzemben és a község legnagyobb bevételi forrása a szőlészet és a borászat lett. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A településnek 2011-ben 4207 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
437 591 655 764 899 1.273 1.390 1.750 2.234 2.144 2.002 3.110 3.663 3.596 4.312 4.207

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Gonzaga Szent Alajos tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1935 és 1938 között építették. Felszentelése 1938. augusztus 21-én történt, de belső terének kialakítása és berendezése csak 1944-re fejeződött be. A plébánia alapítása dr. Alojzije Stepinac érsek 1945-ös rendeletével történt. A templomot kőből építették. Centrális jellegű építmény hexagonális alaprajzzal, melyhez keletről a négyszögletes szentély, nyugatról pedig az előcsarnok és a négyszögletes alaprajzú harangtorony csatlakozik. Berendezéséből említésre méltó a főoltár Szent Anna és Szent Joachim szobraival, a Szűz Mária tiszteletére szentelt mellékoltár, valamint a szószék.
  • Monoszló várát a 12. vagy a 13. században építtette Makár ispán, vagy valamely leszármazottja. Később birtokosai a Csuporok, a Babonicsok, végül az Erdődyek voltak. 1545-ben elfoglalta a török és csak 1591-ben foglalta vissza Erdődy Tamás, aki rögtön ezután lebonttatta. A család később a vár romjai mellé építtette fel a kastélyát, melyet 1934-ben kórházzá alakítottak át. A vár maradványinak feltárását először az 1960-as években kísérelték meg a pszichiátriai kórház területén. A szakszerű ásatás azonban csak 1975-ben kezdődhetett el. A munkálatokat öt évre tervezték és magában foglalta volna a falak konzerválását is, de csak rövid ideig végezhették. Az idő csak arra volt elég, hogy egyes részleteket feltárjanak, de a védőfalak és sáncok meglétén kívül sajnos nem sikerült tisztázni még a vár eredeti alaprajzát sem.
  • Az Erdődy-kastélyt a 18. században építtette a család a 16. század végén lebontott monoszlói vár mellett. Tulajdonképpen három kastélyt is építettek ide, melyek közül az első, a nagykastély 1746 és 1754 között épült fel. A második, vagy középső kastélyt 1812 és 1818 között építették, míg a kiskastély (vagy vadászkastély) 1839 előtt épült és 1938-1941 között építették át. Mind közül a legjelentősebb a négyszög alaprajzú, emeletes nagykastély, melynek építési munkálatait Erdődy György, László és Ludovika megbízásából Erdődy György szlavóniai birtokainak intézője Matija Marković vezette. A munkákat itteni jobbágyai végezték. A kastéllyal és bejárati részével együtt több majorépület is ekkor épült. A középső kastély a nagykastélytól 200 méterre északnyugatra épült fel. Ez lett az uradalom intézményi központja. Egyszerű, emeletes késő barokk-klasszicista U-alakú épület, mely ma is eredeti állapotában áll. Főhomlokzata 33,10 oldalsó homlokzata 15,60 méter széles. Ma ebben működnek a kórház igazgatósági helyiségei. Ettől mintegy 125 méterre nyugatra található az elnyújtott téglalap alaprajzú kiskastély. A benne elhelyezett vadásztrófeákról vadászkastélynak is nevezik. A három kastély a kiszolgáló és gazdasági épületekkel, valamint a kertekkel, gyümölcsösökkel és szőlőkkel egykor egy hatalmas gazdaságot képezett. A család 1887-ig volt a kastély tulajdonosa. Az épületet 1934-ben pszichiátriai kórházzá alakították át és azóta is kórházként működik. Alapítójának, dr. Ivan Barbotnak a nevét viseli.
  • A Zágráb-Lipovac autópályától 500 méterre délre, Osekovo közelében található a Ciglenica nevű régészeti lelőhely. A lelőhelyen már a 19. század második felében kerültek elő római kori leletek, melyeket a Kutenya közelében egykor létezett Varianis nevű római településsel hoztak kapcsolatba. A leletek között az épületmaradványok mellett nagy számú töredék is előkerült, köztük üveg- és cseréptöredékek, fibulák, ékszerek és pénzérmék. Az épületmaradványok között téglák, mozaik és freskótöredékek és az egykori padlózat maradványai mind arra utalnak, hogy itt egykor díszes épületek álltak.
  • A népi építészet szép példája a Zagrebačka 7. szám alatt álló emeletes fa lakóház, melyhez kút és istálló is tartozik. A kontyolt tetős épület homlokzatát faragott geometriai motívumok díszítik. A házban a helyi születésű Zorka Sever (1894 – 1973) festőművész hagyatéka, festményei és etnográfiai gyűjteményének darabjai láthatók.

Gazdaság[szerkesztés]

A gazdaság fejlődéséhez kedvező feltételt teremt a község kedvező földrajzi fekvése. Zágráb távolsága 50 km, de kitűnő az összeköttetése a közeli Sziszekkel és Kutenyával is. A helyi gazdaság alapját hagyományosan a mezőgazdaság, azon belül pedig a szőlészet és borászat képezi.

Kultúra[szerkesztés]

  • Könyvtár és olvasóterem. A könyvtár 1952 óta működik.
  • KUD Popovača kulturális és művészeti egyesület
  • "Moslavački krug" képzőművész kör
  • "Moslavina" történelemtudományi egyesület
  • "Moslavački štrk" képzőművészeti egyesület

Oktatás[szerkesztés]

  • OŠ Popovača elemi iskola
  • A helyi óvoda 1973-ban nyílt meg.

Sport[szerkesztés]

  • NK Moslavac Popovača labdarúgóklub
  • RK "Moslavac" Popovača kézilabdaklub
  • "Moslavina" teniszklub
  • "Moslavac" kickboxklub
  • Aeroklub Popovača
  • "Som" sporthorgászklub

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]