Čremušnica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Čremušnica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGvozd
Jogállás falu
Irányítószám 44410
Körzethívószám (+385) 20
Népesség
Teljes népesség103 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság182 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Čremušnica (Horvátország)
Čremušnica
Čremušnica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 50″, k. h. 15° 55′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 50″, k. h. 15° 55′ 40″

Čremušnica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszektől légvonalban 35, közúton 49 km-re nyugatra, Károlyvárostól légvonalban 29, közúton 49 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 11, közúton 18 km-re északra, a Kordun keleti részén, az úgynevezett Báni végvidéken, a Vrginmostról Lasinjára vezető főút mentén Bović és Trepča között fekszik. Főbb településrészei Bekići, Čokale, Karići, Kraguljci, Lipaci, Lukinići, Radanovići, Sveci, Utvići, Stanojevići és Taraći.

Története[szerkesztés]

A település határában fekvő Lukinić-barlangban talált leletek alapján területe már az őskorban lakott volt és az ember nyomai a késő középkorig megtalálhatók itt. Čremušnica település a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 472, 1910-ben 841 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején szerb többségű lakossága részben elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. 1941 decemberében az ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A faluból 196-an vettek részt a felszabadító harcokban, közülük 47-en harcosként estek el a harcok során, míg 72 főt az usztasák és a németek gyilkoltak meg 75-en a tífuszjárvány áldozatai lettek és további 20 lakos lett a harcok áldozata. A település teljes embervesztesége 214 fő volt.

A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A Krajinai Szerb Köztársaság része volt. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később néhányan visszatértek. 2011-ben 103 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
472 597 613 731 823 841 786 850 666 669 595 543 456 390 85 103

Nevezetességei[szerkesztés]

A Lukinići településrész határában található Lukinić-barlang a paleolitkori és a középkori ember menedékhelye volt. A barlang a késő középkori maradványok alatt állati csontokat és emberi maradványokat is rejt. Az állati csontok között a barlangi medve robusztus csontjait azonosították. A leletek alapján úgy tűnik, hogy a medvék erősebbek voltak és nem hagyták, hogy a barlangok az ember tartósan birtokba vegye. A barlang a középkorban az ellenséges támadások idején menedékhelyül is szolgált.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]