Čremušnica
| Čremušnica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Gvozd |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44410 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 72 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 182 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 46″, k. h. 15° 55′ 42″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 46″, k. h. 15° 55′ 42″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Čremušnica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Sziszektől légvonalban 35, közúton 49 km-re nyugatra, Károlyvárostól légvonalban 29, közúton 49 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 11, közúton 18 km-re északra, a Kordun keleti részén, az úgynevezett Báni végvidéken, a Vrginmostról Lasinjára vezető főút mentén Bović és Trepča között fekszik. Főbb településrészei Bekići, Čokale, Karići, Kraguljci, Lipaci, Lukinići, Radanovići, Sveci, Utvići, Stanojevići és Taraći.
Története[szerkesztés]
A település határában fekvő Lukinić-barlangban talált leletek alapján területe már az őskorban lakott volt és az ember nyomai a késő középkorig megtalálhatók itt. Čremušnica település a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 472, 1910-ben 841 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején szerb többségű lakossága részben elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. 1941 decemberében az ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A faluból 196-an vettek részt a felszabadító harcokban, közülük 47-en harcosként estek el a harcok során, míg 72 főt az usztasák és a németek gyilkoltak meg 75-en a tífuszjárvány áldozatai lettek és további 20 lakos lett a harcok áldozata. A település teljes embervesztesége 214 fő volt.
A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A Krajinai Szerb Köztársaság része volt. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később néhányan visszatértek. 2011-ben 103 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 472 | 597 | 613 | 731 | 823 | 841 | 786 | 850 | 666 | 669 | 595 | 543 | 456 | 390 | 85 | 103 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A Lukinići településrész határában található Lukinić-barlang a paleolitkori és a középkori ember menedékhelye volt. A barlang a késő középkori maradványok alatt állati csontokat és emberi maradványokat is rejt. Az állati csontok között a barlangi medve robusztus csontjait azonosították. A leletek alapján úgy tűnik, hogy a medvék erősebbek voltak és nem hagyták, hogy a barlangok az ember tartósan birtokba vegye. A barlang a középkorban az ellenséges támadások idején menedékhelyül is szolgált.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Gvozd község hivatalos oldala Archiválva 2018. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Gvozd község rendezési terve (horvátul)
- Dušan Baić:Kotar Vrginmost u NO borbi 1941-1945. - A nemzeti felszabadító háború a vrginmosti járásban (1941-1945) (szerbül)
További információk[szerkesztés]
