Novi Farkašić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Novi Farkašić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállás falu
Irányítószám 44273
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség81 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság122 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Novi Farkašić (Horvátország)
Novi Farkašić
Novi Farkašić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 28′ 15″, k. h. 16° 09′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 15″, k. h. 16° 09′ 15″

Novi Farkašić falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 17, közúton 28 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 10 km-re északnyugatra, a Báni végvidék középső részén, a Kulpa jobb partján, az ún. „Glinai zsebben” fekszik.

Története[szerkesztés]

Farkašić neve 1542-ben bukkan fel először „possessio Farkassyth” alakban. Egykori várát 1597-ben „Farkasicha grad” néven említik. 1603-ban „Farkasych”, 1673-ban „Farkasitei”, 1695-ben „pagus Farkassich” néven említik a korabeli forrásokban. Ezek a források azonban mind a Kulpa túloldalán fekvő Stari Farkašićra vonatkoznak.[2] A térséget a 16. század második felében megszállta a török és a 17. század közepéig török uralom alatt állt. A felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ a század végére az Una folyóhoz került vissza. Ezzel párhuzamosan a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1774-ben az első katonai felmérés térképén még mindig csak Stari Farkašić szerepel „Dorf Farkasich” néven.

Novi Farkašić csak a 19. század elején keletkezett. A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 306, 1910-ben 468 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán október 10-én a szerb erők támadást intéztek a Glinai zseb települései ellen és miután több falut felégettek egészen Dumačéig nyomultak. Novi Farkašić előterében súlyos összecsapás bontakozott ki, de a szerbeket sikerült megállítani. Október 19-én a horvát erők ellentámadása előbb Vratečko faluig szorította vissza a szerb erőket, majd 22-ig a Glinai zseb többi települését is visszafoglalták és a szerbeket Glinska Poljanáig vetették vissza. A következő hónapokban is súlyos harcok folytak a térségben, mely 1992 januárjában szabadult fel végleg az ellenséges nyomástól. A falu lakossága nagyrészt elmenekült és csak a háború után tért vissza. 2011-ben 81 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
306 0 376 455 430 468 393 389 376 361 326 242 208 193 114 81

(1869-ben lakosságát Gornje Mokricéhez számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Jézus szentséges szíve tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a gorai plébánia filiája.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2017. szeptember 30.)
  2. Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
  3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]