Kobiljak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kobiljak
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségDvor
Jogállás falu
Irányítószám 44402
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség0 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság310 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kobiljak (Horvátország)
Kobiljak
Kobiljak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 10′ 45″, k. h. 16° 03′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 45″, k. h. 16° 03′ 40″

Kobiljak falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 40, közúton 54 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 27, közúton 34 km-re északnyugatra a Báni végvidék déli részén fekszik.

Története[szerkesztés]

Az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt boszniai Unamentéről és Közép-Boszniából pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Kobiljak benépesülése is ebben az időszakban kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de szerb lakossága fellázadt a fasiszta hatalom ellen. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság többsége elmenekült. Később néhány, főként idős ember visszatért, de a falu mára lényegében kihalt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
392 426 423 519 558 562 521 500 278 263 268 221 186 151 6 0

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]