Kirin

Kirin
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Gvozd
Jogállás	falu
Irányítószám	44410
Körzethívószám	(+385) 20
Népesség
Teljes népesség	22 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	193 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 24′ 41″, k. h. 15° 53′ 29″45.4114, 15.8914
Sablon Wikidata Segítség

Kirin falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.

Fekvése

Sziszektől légvonalban 38, közúton 55 km-re délnyugatra, Károlyvárostól légvonalban 27, közúton 56 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 14 km-re északra, a Kordun keleti részén, az úgynevezett Báni végvidéken, Bović és Osztrozsin között fekszik. Településrészei Roknići, Halavanje, Bjelići, Komazeci, Kartalije, Kajunići, Pećinari, Brdari, Guberine, Šašići, Pavlovlći, Bulati, Potočari, Novakovići, Korkuti és Žutići a Velika és a Mala Trepča patakok között szétszórtan helyezkednek el.

Története

A település vidéke ősidők óta lakott. A falu mellett a Velika és a Mala Trepča patakok közötti 195 méteres magaslaton található Kirin várának régészeti feltárásakor a középső rézkorban, az i. e. 4000 körüli időben a Kulpától délre elterülő dombvidéken virágzott lasinjai kultúrához tartozó leletek kerültek elő. A hely a bronzkor végén i. e. 1000 körül, vagy nem sokkal korábban újra benépesült és egészen a rómaiak érkezéséig a környező vidék egyik legfontosabb erődített települése volt. Az itt talált leletek közül kiemelkednek azok a titokzatos agyagfigurák melyekhez hasonlókat a Topuszka melletti Turska kosa ősi illír szentélyénél is találtak. A 14. században még említik és valószínűleg vele azonos az 1672-ben említett "Spanougrad, S. Quirinus i Bowich" nevű vár is. A vár a 17. században vívott török háborúkban pusztulhatott el. A Szent Kvirin templomot az akkor már virágzó Bović plébániatemplomaként 1334-ben "S. Quirinus de Bouvich" néven említi János felsőgoricai főesperes. A templom a szakemberek szerint Kirinvár területén állt, mely nevét is róla kapta.

Kirin település a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 996, 1910-ben 1116 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A glinai mészárlás során 1941. augusztus 2-án mintegy ezer, a vrginmosti község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak meg. 1941. augusztus 13-án a pravoszláv templomot gyújtották fel, 1941 decemberében ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a bihácsi hadművelet során 1942 végén visszafoglalták. A faluból 206-an vettek részt a felszabadító harcokban, 80-an harcosként estek el a harcok során, míg 111 főt az usztasák és a németek gyilkoltak meg, 10-en a tífuszjárvány áldozatai lettek és további 25 lakos lett a harcok áldozata. A település teljes embervesztesége 226 fő volt.

A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek. 2011-ben 52 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
996	959	891	1.020	1.102	1.116	1.111	1.169	753	782	718	549	420	320	56	52

Nevezetességei

• Közelében a Velika és Mala Trepča patakok között, egy 195 méteres, nehezen megközelíthető magaslaton találhatók Kirin középkori várának maradványai. A magaslatot megművelt szántóföldek, legelők és kisebb erdők ölelik körül. A vár, mely a Báni végvidék egyik legfontosabb régészeti lelőhelye nagyon régi. A régészeti leletek alapján már a középső rézkorban lakott volt. Már a 20. század első felében számos leletet találtak a területén. Az első régészeti feltárásokat 2006-ban kezdték Lazo Čučković vezetésével, de sok leletet gyűjtött az 1930-as és az 1950-es évek között Vjekoslav Dukić tanár is. A leletek többsége ma a zágrábi régészeti múzeumban és a károlyvárosi városi múzeumban található. A vár és környéke a késő bronzkorban újra benépesült és fontos menedékhely volt egészen a rómaiak érkezéséig. A középkorban jelentős település alakult ki körülötte, melynek Szent Kvirin püspök tiszteletére szentelt templomát 1334-ben említik. A vár maga is a templomról kapta a nevét. A középkorból származnak a vár közelében sziklába vájt sírok.
• Török erőd és csardak (régi emeletes faház) maradványai.
• Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt szerb pravoszláv parochiális temploma 1892-ben épült, a II. világháború idején a falut is elpusztító usztasák lerombolták. Azóta rom.

Források

• Gvozd község hivatalos oldala Archiválva 2018. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Gvozd község rendezési terve (horvátul)
• Dušan Baić:Kotar Vrginmost u NO borbi 1941-1945. - A nemzeti felszabadító háború a vrginmosti járásban (1941-1945) (szerbül)
• Gjuro Szabo:Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában
• A Felső-Károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)