Vihar hadművelet

Vihar hadművelet
A Vihar hadművelet térképe Harcoló felek: Sablon:Legend inline Sablon:Legend inline Sablon:Legend inline
Konfliktus	Horvátországi háború és Boszniai háború
Időpont	1995. augusztus 4. – augusztus 7.
Helyszín	Horvátország, Bosznia-Hercegovina
Eredmény	Döntő horvát győzelem Vége a horvátországi háború intenzív szakaszának A Krajinai Szerb Köztársaság nagy részét, 10 400 km²-t visszafoglalta Horvátország A szerb civilek kivonulása Fokozta a diplomáciát, ami a háborút lezáró erdődi egyezmény megkötéséhez vezetett Stratégiai bosnyák győzelem A Nyugat-Boszniai Köztársaság megszűnése Bihács ostromának vége
Szemben álló felek
Horvátország Bosznia-Hercegovina Krajinai Szerb Köztársaság Boszniai Szerb Köztársaság Nyugat-Boszniai Köztársaság
Parancsnokok
Zvonimir Červenko Ante Gotovina Mirko Norac Miljenko Crnjac Ivan Basarac Petar Stipetić Luka Džanko Bosznia-Hercegovina Atif Dudaković Krajinai Szerb Köztársaság Mile Mrkšić Krajinai Szerb Köztársaság Mile Novaković Krajinai Szerb Köztársaság Slobodan Kovačević Krajinai Szerb Köztársaság Stevan Ševo Krajinai Szerb Köztársaság Čedo Bulat Hadifogoly Krajinai Szerb Köztársaság Milorad Stupar Krajinai Szerb Köztársaság Slobodan Tarbuk Boszniai Szerb Köztársaság Ratko Mladić Fikret Abdić
Szemben álló erők
Horvátország: 130 000 Bosznia-Hercegovina: 3000 KSZK: 27 000–34 000 NYBK: 4000–5000
Veszteségek
174–211 halott 1100–1430 sebesült 3 fogságba esett 560 halott 4000 hadifogoly
é. sz. 44° 02′ 24″, k. h. 16° 12′ 00″44.04, 16.2
A Wikimédia Commons tartalmaz Vihar hadművelet témájú médiaállományokat.

A Vihar hadművelet (szerbhorvátul Operacija Oluja, Операција Олуја) volt a horvátországi háború utolsó nagy csatája, a boszniai háború kimenetelében is jelentős szerepet játszott. A Krajinai Szerb Köztársaságot (RSK) 630 km-en támadó Horvát Hadsereg (HV) döntő győzelmét és a bosnyák hadsereg (ARBiH) stratégiai győzelmét hozta. A HV-t támogatta a Velebiten haladó horvát különleges rendőrség és a Krajinai Szerb Köztársasági Hadsereg (ARSK) hátuljában, a Bihácsnál állomásozó ARBiH. A csata célja a 10 400 km²-t elfoglaló, így Horvátország területének 18,4%-át adó KSK visszaszerzése, illetve a Nyugat-Boszniai Köztársaság bosnyák ellenőrzésének visszaállítása volt. Európában a második világháború óta ez volt a legnagyobb szárazföldi csata. 1995. augusztus 4-én hajnalban kezdődött, augusztus 7-e estére már teljesnek nyilvánították, a kisebb ellenállások elleni jelentős tisztogatások csak augusztus 14-re fejeződtek be.

A Vihar hadművelet a boszniai háborúban is stratégiai jelentőségű volt, véget vetett Bihács ostromának, a HV-t, az ARBiH-t és a Horvát Védelmi Tanácsot (HVO) abba a helyzetbe helyezte, hogy módosítani tudta Bosznia-Hercegovina katonai erőviszonyait az ezt követő Misztrál 2 hadműveletben. A művelet a HV és HVO Nyár '95 hadművelete során elért előrelépésekre épült, ugyanis ekkor szerezték meg azokat a stratégiai pozíciókat, amelyek lehetővé tették a krajinai főváros Knin gyors elfoglalását, a HV folyamatos felszerelését és képzését a háború kezdete, a RSK-t létrehozó Tuskó Forradalom és a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) beavatkozása óta. A művelet egy sikertelen ENSZ-békefenntartó missziót és a konfliktus rendezésére irányuló diplomáciai erőfeszítéseket követett.

A HV (és a ARBiH stratégiai) sikere a hadseregek egy sor fejlesztése és a ARSK pozícióinak döntő áttörése volt. A támadás nem volt azonnal sikeres minden ponton, de a kulcspozíciókat megragadva összeomlásához vezetett a ARSK parancsnoki struktúrájában és az általános védekezőképességében. Bosansko Grahovo közvetlenül a hadművelet előtti elfoglalásában és a különleges rendőrség gračaci előretörése lehetetlenné tette Knin megvédését. A Likán át a ARSK által ellenőrzött területre átvágó két őrdandár gyorsan tört előre, ekkor ütközött igazán ki a taktikai mélység és mozgósítható tartalék erők hiánya, leválasztották az ellenálló területeket, majd északra, a károlyvárosi hadtest felelősségi területére (AOR) törtek, a ARSK-ot Banovina felé nyomva. A keményen védekező ARSK glinai és petrinyai veresége, majd a Banija hadtest bukása (utóbbit az ARBiH győzte le) után már csak a Boszniai Szerb Köztársaság és Jugoszlávia hadseregére támaszkodhattak, mint harcba nem avatkozó stratégiai tartalékra.

A HV és a különleges rendőrség 174–211 halottról vagy eltűntről tud, míg az ARSK 560 katonát vesztett, négy ENSZ-békefenntartó is meghalt. A HV 4000 hadifoglyot szerzett. A civil áldozatok száma máig vitatott, Horvátország állítása szerint 214, a szerb források szerint 1192 civil hunyt vagy tűnt el. A támadás alatt és után 150 000 és 200 000 közötti, vagyis majdnem az összes, az ARSK által ellenőrzött területen élő horvátországi szerb elmenekült, a megmaradtak ellen is különböző bűncselekményeket követtek el. A Nemzetközi Törvényszék (ICTY) később három horvát tábornokot próbált háborús bűncselekmények és a szerbek Horvátországból való kikényszerítésére létrejött közös bűnszövetkezetben való részvétel miatt elítélni, később mindhármójukat felmentették. 2010-ben Szerbia beperelte Horvátországot a Nemzetközi Bíróság (ICJ) előtt, azt állítva, hogy a támadás népirtás volt. 2015-ben a bíróság kimondta, hogy nem volt tömeggyilkos, bár megerősítette, hogy a szerb lakosság elmenekült, mint a támadás és a horvát erők által a civilek ellen elkövetett súlyos bűncselekmények közvetlen következménye. 2012. novemberéig a horvát igazságszolgáltatás 2380 személyt ítélt el különböző, a Vihar hadművelet alatt elkövetett bűncselekmények miatt.

Háttere

Szerb lakta területek Horvátországban az 1981-es népszámlálás adatai szerint

1990-ben, miután a Horvát Szocialista Köztársaság kormánya választási vereséget szenvedett, mindennaposak lettek a horvátok és szerbek etnikai feszültségei. A szerb elnök Slobodan Milošević Franjo Tuđman műveleteit saját előnyére használta fel, úgy ábrázolta a horvát elnök Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) pártját, mint az usztasa, a Horvátországot a második világháború alatt uraló fasiszta csoport reinkarnációja.

1990 augusztusában a Rönkforradalom néven ismert felkelésre került sor Horvátország főleg szerbek lakta területein (Dalmácia Knin körüli hátországa Lika, Kordun és Banovina régiók és Kelet-Horvátország jelentős szerb lakosságú települései). A területek gyorsan megkapták a Krajinai Szerb Köztársaság (RSK) nevet, majd miután kinyilvánították csatlakozási szándékukat Szerbiához, Horvátország kormánya lázadónak nyilvánította őket. A konfliktus tovább gyűrűzött 1991. márciusára, ami a horvátországi háború kitöréséhez vezetett. 1991. júniusában Jugoszlávia felbomlása részeként Horvátország kikiáltotta függetlenségét. Horvátország és a RSK deklarációit három hónapos moratórium követte, mielőtt október 8-án a határozat hatályba lépett. A RSK ezután etnikai tisztogatás keretében kiűzte a horvátokat és a nem-szerb civileket 1993. elejére. 1993. novemberére kevesebb, mint 400 horvát maradt az Egyesült Nemzetek Szövetsége által védett déli szektorban, további 1500–2000 az északi szektorban.

A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) egyre inkább a RSK pártján állt, a horvát rendvédelem tehetetlen volt, ezért 1991. májusában megalakult a Horvát Nemzeti Gárda (ZNG). Még ez év novemberében Horvát Hadsereg (HV) lett a neve. A hadsereg ellátását akadályozta az ENSZ szeptemberben életbe lépő fegyverembargója. 1991. utolsó hónapjaiban zajlottak a háború leghevesebb csatái, mint a laktanyák csatája, Dubrovnik ostroma, és a vukovári csata.

1992. januárjában a Vance-terv életbe léptetéséről egyeztek meg a háborút leállítandó Horvátország, a JNA és az ENSZ képviselői. Sikertelen tűzszünetek után az ENSZ Védelmi Erő (UNPROFOR) Horvátországba vonult, felügyelni és betartatni az egyezséget. Patthelyzet alakult ki, a felek állóháborúba kezdtek, a JNA hamarosan visszavonult Bosznia-Hercegovina területére, ahol új konfliktus volt várható. Szerbia továbbra is a RSK-t támogatta, de a HV sorra hódított vissza apróbb területeket, Dubrovnik ostromának vége és a Maslenica hadművelet is kisebb taktikai sikereket eredményezett. A HV sikereire válaszul a Krajinai Szerb Köztársasági Hadsereg (ARSK) szakaszosan támadott meg horvát falvakat tüzérséggel és rakétákkal.

Miután a JNA kivonult Horvátországból, emberei egy új boszniai szerb hadsereg létrehozását készítették elő, 1992. január 9-én, még a február 29–március 1-i, Bosznia-Hercegovina függetlenségéről szóló népszavazás előtt kikiáltották a Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaságot. A referendumot később a boszniai háború ürügyéül idézték. A boszniai szerbek barikádokat állítottak Szarajevó utcáin és más városokban is március 1-én, a másnap a háború első áldozatai is megvoltak a fővárosban és Dobojban. Március utolsó napjaiban a boszniai szerb hadsereg megkezdte Bosanski Brod bombázását, április 4-én Szarajevót is megtámadták. Az év végére a Boszniai Szerb Köztársaság kikiáltása után Boszniai Szerb Köztársasági Hadseregre (VRS) átnevezett erők uralták Bosznia-Hercegovina 70%-át. Ez az arány a következő két évben sem változott jelentősen. Habár a háború eredetileg a boszniai szerbek és a nem-szerbek kötött tört ki, év végére háromoldalúvá fajult, kezdetét vette ugyanis a horvát–bosnyák háború. A RSK-t csak korlátozott mértékben támogatta a Boszniai Szerb Köztársaság, amely alkalmi légicsapásokat indított Banja Lukából, illetve horvátországi településeket bombázott.

További információk

Könyvek

• Ahrens, Geert-Hinrich. Diplomacy on the Edge: Containment of Ethnic Conflict and the Minorities Working Group of the Conferences on Yugoslavia. Washington, D.C.: Woodrow Wilson Center Press (2007). ISBN 978-0-8018-8557-0 
• Aranas, Paul F.J.. Smokescreen: The US, NATO and the Illegitimate Use of Force. New York, New York: Algora Publishing (2012). ISBN 978-0-87586-896-7 
• Armatta, Judith. Twilight of Impunity: The War Crimes Trial of Slobodan Milosevic. Durham, North Carolina: Duke University Press (2010). ISBN 978-0-8223-4746-0 
• Avant, Deborah D.. The Market for Force: The Consequences of Privatizing Security. Cambridge, Anglia: Cambridge University Press (2005). ISBN 978-0-521-61535-8 
• Central Intelligence Agency, Office of Russian and European Analysis. Balkan Battlegrounds: A Military History of the Yugoslav Conflict, 1990–1995. Washington, D.C.: Central Intelligence Agency (2002). OCLC 50396958 
• Bideleux, Robert. The Balkans: A Post-Communist History. London, Anglia: Routledge (2006). ISBN 978-0-415-22962-3 
• Biondich, Mark.szerk.: Richard C. Frucht: Croatia, Eastern Europe: An Introduction to the People, Lands, and Culture. Santa Barbara, California: ABC-CLIO (2004). ISBN 978-1-57607-800-6 
• Blaskovich, Jerry. Anatomy of Deceit: An American Physician's First-hand Encounter with the Realities of the War in Croatia. Sonoma, California: Dunhill Publishing (1997). ISBN 0-935016-24-4 
• Bjelajac, Mile.szerk.: Charles W. Ingrao: The War in Croatia, 1991–1995, Confronting the Yugoslav Controversies: A Scholars' Initiative. West Lafayette, Indiana: Purdue University Press (2009). ISBN 978-1-55753-533-7 
• Bono, Giovanna. Nato's 'Peace Enforcement' Tasks and 'Policy Communities': 1990–1999. Farnham, Anglia: Ashgate Publishing (2003). ISBN 978-0-7546-0944-5 
• Burg, Steven L.. The War in Bosnia Herzegovina: Ethnic Conflict and International Intervention. Armonk, New York: M.E. Sharpe (2000). ISBN 978-1-56324-309-7 
• Calic, Marie-Janine.szerk.: Charles W. Ingrao: Ethnic Cleansing and War Crimes, 1991–1995, Confronting the Yugoslav Controversies: A Scholars' Initiative. West Lafayette, Indiana: Purdue University Press (2009). ISBN 978-1-55753-533-7 
• Daalder, Ivo H.. Getting to Dayton: The Making of America's Bosnia Policy in 1995. Washington, D.C.: Brookings Institution Press (2000). ISBN 978-0-8157-1692-1 
• Dakić, Mile. Krajina kroz vijekove. Belgrád, Szerbia: Akademija Ivo Andrić (2001). ISBN 9788682507376 
• Dunigan, Molly. Victory for Hire: Private Security Companies' Impact on Military Effectiveness. Palo Alto, California: Stanford University Press (2011). ISBN 978-0-8047-7459-8 
• Eastern Europe and the Commonwealth of Independent States. London, Anglia: Routledge (1999). ISBN 978-1-85743-058-5 
• Galbraith, Peter.szerk.: Brad K. Blitz: Negotiating Peace in Croatia: A Personal Account of the Road to Erdut, War and Change in the Balkans: Nationalism, Conflict and Cooperation. Cambridge, Anglia: Cambridge University Press (2006). ISBN 978-0-521-67773-8 
• Goldman, Minton F.. Revolution and Change in Central and Eastern Europe: Political, Economic, and Social Challenges. Armonk, New York: M.E. Sharpe (1997). ISBN 978-1-56324-758-3 
• Glaurdić, Josip. The Hour of Europe: Western Powers and the Breakup of Yugoslavia. New Haven (Connecticut): Yale University Press (2011). ISBN 978-0-30016-629-3 
• Goldstein, Ivo. Croatia: A History. London, Anglia: C. Hurst & Co. (1999). ISBN 978-1-85065-525-1 
• Halberstam, David. War in a Time of Peace: Bush, Clinton and the Generals. London, Anglia: Bloomsbury Publishing (2003). ISBN 978-0-7475-6301-3 
• Henriksen, Dag. Nato's Gamble: Combining Diplomacy and Airpower in the Kosovo Crisis, 1998–1999. Annapolis, Maryland: Naval Institute Press (2007). ISBN 978-1-59114-358-1 
• Hoare, Marko Attila. The War of Yugoslav Succession, Central and Southeast European Politics Since 1989. Cambridge, Anglia: Cambridge University Press, 111–136. o. (2010). ISBN 978-1-139-48750-4 
• Hockenos, Paul. Homeland Calling: Exile Patriotism and the Balkan Wars. Ithaca, New York: Cornell University Press (2003). ISBN 978-0-8014-4158-5 
• Hodge, Carole. Britain And the Balkans: 1991 Until the Present. London, Anglia: Routledge (2006). ISBN 978-0-415-29889-6 
• Holbrooke, Richard. To End a War. New York: Modern Library (1999). ISBN 978-0-375-75360-2 
• LeBor, Adam. Milosevic: A Biography. New Haven (Connecticut): Yale University Press (2002). ISBN 978-0-30010-317-5 
• Leutloff-Grandits, Carolin. Claiming Ownership in Postwar Croatia: The Dynamics of Property Relations and Ethnic Conflict in the Knin Region. Münster, Németország: LIT Verlag Münster (2006). ISBN 978-3-8258-8049-1 
• Marijan, Davor. Oluja (PDF) (Horvát nyelven), Zágráb, Horvátország: Croatian Memorial Documentation Centre of the Homeland War of the Government of Croatia (2007). ISBN 978-953-7439-08-8. Hozzáférés ideje: 2017. április 10. 
• Markotich, Stan.szerk.: Josephine Schmidt: Serbian Leader Stays Ahead of the Game, The OMRI Annual Survey of Eastern Europe and the Former Soviet Union, 1995: Building Democracy. Armonk, New York: M.E. Sharpe (1996). ISBN 978-1-56324-924-2 
• Mojzes, Paul. Balkan Genocides: Holocaust and Ethnic Cleansing in the 20th Century. Plymouth: Rowman & Littlefield (2011). ISBN 978-1-4422-0663-2 
• Mueller, Karl.szerk.: Robert C. Owen: The Demise of Yugoslavia and the Destruction of Bosnia: Strategic Causes, Effects, and Responses, Deliberate Force: A Case Study in Effective Air Campaigning. Montgomery, Alabama: Air University Press (2000). ISBN 9781585660766 
• Nation, R. Craig. War in the Balkans, 1991–2002. Carlisle, Pennsylvania: Strategic Studies Institute (2003). ISBN 978-1-58487-134-7 
• Newark, Tim. Turning the Tide of War: 50 Battles That Changed the Course of Modern History. London, Anglia: Hamlyn (2005). ISBN 978-0-681-33787-9 
• Pearl, Daniel. At Home in the World: Collected Writings from The Wall Street Journal. New York: Simon & Schuster (2002). ISBN 978-0-7432-4317-9. Hozzáférés ideje: 2012. december 31. 
• The Politics of Genocide. New York: NYU Press (2010). ISBN 978-1-58367-386-7 
• Ramet, Sabrina P.. The Three Yugoslavias: State-Building And Legitimation, 1918–2006. Bloomington, Indiana: Indiana University Press (2006). ISBN 978-0-253-34656-8 
• Democratic Transition in Croatia: Value Transformation, Education & Media. College Station, Texas: Texas A&M University Press (2007). ISBN 978-1-58544-587-5 
• Riley, Jonathon. Decisive Battles: From Yorktown to Operation Desert Storm. London, Anglia: Continuum International Publishing Group (2010). ISBN 978-1-84725-250-0 
• Sadkovich, James J.. The U.S. Media and Yugoslavia: 1991–1995. Westport, Connecticut: Greenwood Publishing Group (1998). ISBN 978-0-275-95046-0 
• Schabas, William A.. The UN International Criminal Tribunals: The Former Yugoslavia, Rwanda and Sierra Leone. Cambridge, Anglia: Cambridge University Press (2006). ISBN 978-0-521-84657-8 
• Sekulić, Milisav. Knin je pao u Beogradu (Szerb nyelven). Bad Vilbel, Németország: Nidda Verlag (2000). OCLC 47749339 
• van Selm, Joanne. Kosovo's Refugees in the European Union. London, Anglia: Continuum International Publishing Group (2000). ISBN 978-1-85567-641-1 
• Tanner, Marcus. Croatia: A Nation Forged in War. New Haven (Connecticut): Yale University Press (2001). ISBN 978-0-300-09125-0 
• Thompson, Wayne C.. Nordic, Central & Southeastern Europe 2012. Lanham, Maryland: Rowman & Littlefield (2012). ISBN 978-1-61048-891-4 
• Thomas, Nigel. The Yugoslav Wars (1): Slovenia & Croatia 1991–95. Oxford, Anglia: Osprey Publishing (2006). ISBN 978-1-84176-963-9 
• Thomas, Robert. Serbia Under Milošević: Politics in the 1990s. London, Anglia: C. Hurst & Co. (1999). ISBN 978-1-85065-367-7 
• Bosnia Remade: Ethnic Cleansing and Its Reversal. New York: Oxford University Press (2011). ISBN 978-0-19-973036-0 
• Woodward, Susan L..szerk.: Vaughan Lowe: The Security Council and the Wars in the Former Yugoslavia, The United Nations Security Council and War: The Evolution of Thought and Practice Since 1945. Oxford, Anglia: Oxford University Press (2010). ISBN 978-0-19-161493-4 

Beszámolók

• Petrovačka cesta, zločin bez kazne (szerb nyelven). Balkan Insight, 2015. augusztus 7. [2015. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
• 17th anniversary of Operation Storm marked. B92, 2012. augusztus 4. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Alač, Zvonko: Oluja: 16 godina od hrvatskog rušenja Velike Srbije (horvát nyelven). Index.hr, 2011. augusztus 5. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Barbir-Mladinović, Ankica: Tvrdnje da je MPRI pomagao pripremu 'Oluje' izmišljene (horvát nyelven). Radio Free Europe/Radio Liberty, 2010. augusztus 20. [2010. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Bellamy, Christopher. „Croatia built 'web of contacts' to evade weapons embargo”, 1992. október 10.. [2012. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Bonner, Raymond. „Croats Confident As Battle Looms Over Serbian Area”, 1995. július 31.. [2012. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Bonner, Raymond. „Croatian Army Begins Attack on Rebel Serbs”, 1995. augusztus 4.. [2012. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Bonner, Raymond. „Dubrovnik Finds Hint of Deja Vu in Serbian Artillery”, 1995. augusztus 17.. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Bonner, Raymond. „The Serbs' Caravan of Fear”, 1995. augusztus 13.. [2012. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Cohen, Roger. „Croatia hits area rebel Serbs hold, crossing U.N. lines”, 1995. május 2.. [2013. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Cowell, Alan. „Serbs and Croats: Seeing War in Different Prisms”, 1991. szeptember 24.. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• „Bihac fears massacre”, 1994. november 27.. [2012. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Daly, Emma. „Bosnian Serb leader accuses Milosevic of treason”, 1995. augusztus 9.. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Dan pobjede i 17. obljetnica Oluje (horvát nyelven). Horvát Rádiótelevízió, 2012. augusztus 5. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Engelberg, Stephen. „Belgrade Sends Troops to Croatia Town”, 1991. március 3.. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Ex-U.S. envoy: No ethnic cleansing in Croatia. B92, 2011. április 19. [2011. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Fedarko, Kevin. „The Guns of August”, 1995. augusztus 14.. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Fedarko, Kevin. „NATO and the Balkans: Louder than words”, 1995. szeptember 11.. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Hedges, Chris. „Serbs in Croatia resolve key issue by giving up land”, 1995. november 12.. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• „Janko Bobetko, 84, Is Dead; Fought to Free Croatians”, 2003. április 30.. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Kaufman, Michael T.. „The Walls and the Will of Dubrovnik”, 1992. július 15.. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Kinzer, Stephen. „Frustrated Croats Are Openly Preparing a Major Assault on a Serbian Enclave”, 1995. július 15.. [2012. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Krasnec, Tomislav. „Peter Galbraith: Srpska tužba nema šanse na sudu”, 2010. augusztus 20.. [2010. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (horvát nyelvű) 
• Maass, Peter. „Serb Artillery Hits Refugees – At Least 8 Die As Shells Hit Packed Stadium”, 1992. július 16.. [2013. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Ministar branitelja obišao novu masovnu grobnicu: Kod Petrinje zakopano osam žrtava (horvát nyelven). Index.hr, 2012. március 15. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Molitva za žrtve i ubijenu pravdu (szerb nyelven). Szerb Rádiótelevízió, 2012. november 18. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Moore, Patrick: "Sinister" development in Banja Luka exodus. Radio Free Europe/Radio Liberty, 1995. augusztus 15. [2009. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Oblio me znoj kad je Tuđman rekao Srbima da se ne vraćaju (horvát nyelven). Nacional, 2005. május 17. [2011. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Oluja: B92 otkriva šta se istražuje (szerb nyelven). B92, 2012. november 21. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
• "Oluja" pred američkim sudom (szerb nyelven). Radio Television of Serbia, 2011. szeptember 3. [2012. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
• „Srpske izbjeglice: Ne nadamo se povratku u Hrvatsku”, 2010. július 19.. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (horvát nyelvű) 
• Prodger, Matt. „Evicted Serbs remember Storm”, BBC News, 2005. augusztus 5.. [2012. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Puhovski: Srpski tenkovi gazili su kolonu izbjeglica (horvát nyelven). 24sata (Croatia), 2009. február 13. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Pukanić, Ivo: Otkrivena tajna brijunskih vrpci (horvát nyelven). Nacional, 2005. április 3. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
• „Rebel Serbs List 50 Croatia Sites They May Raid”, 1993. szeptember 13.. [2011. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• „Roads Sealed as Yugoslav Unrest Mounts”, 1990. augusztus 19.. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Sabljaković, Dževad: Prijepori oko broja žrtava "Oluje" (horvát nyelven). Deutsche Welle, 2011. augusztus 4. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
• „Serb refugees flex muscle in Bosnia”, 1995. augusztus 13.. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Sheridan, Michael. „Serbia demands international action”, 1995. augusztus 5.. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Sheridan, Michael. „Fanatics turn on Milosevic”, 1995. augusztus 6.. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Sheridan, Michael. „Belgrade counts cost of ethnic dreams”, 1995. augusztus 9.. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Simons, Marlise. „War Crimes Trial Begins for Croatian General Who Worked With Americans”, 2008. március 12.. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Sretan vam Dan pobjede i domovinske zahvalnosti (horvát nyelven). Nova TV (Croatia), 2011. augusztus 5. [2013. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Steele, Jonathan. „Break the cycle of abuse”, 1999. június 14.. [2013. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Sudetic, Chuck. „Rebel Serbs Complicate Rift on Yugoslav Unity”, 1991. április 2.. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Sudetic, Chuck. „2 Yugoslav States Vote Independence To Press Demands”, 1991. június 26.. [2012. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Sudetic, Chuck. „Conflict in Yugoslavia; 2 Yugoslav States Agree to Suspend Secession Process”, 1991. június 29.. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Sudetic, Chuck. „Croats Concede Danube Town's Loss”, 1991. november 18.. [2013. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Sudetic, Chuck. „Yugoslav Factions Agree to U.N. Plan to Halt Civil War”, 1992. január 3.. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Sudetic, Chuck. „Croats Battle Serbs for a Key Bridge Near the Adriatic”, 1993. január 24.. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Švarm, Filip: Oluja, zločin i video kamera (szerb nyelven). Vreme, 2006. augusztus 10. [2007. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Toma, Ivanka. „Zbog zločina tijekom Oluje i nakon nje osuđeno 2380 osoba”, 2012. november 27.. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (horvát nyelvű) 
• Traynor, Ian. „Croatia's 'war crime' is no longer a crime after UN tribunal verdict”, 2012. november 16.. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• „У Цркви светог Марка служен парастос убијенима у Олуји”, 2010. augusztus 4.. [2012. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (szerb nyelvű) 
• „UN court dismisses Croatia and Serbia genocide claims”, 2015. február 3. 
• UN war crimes court frees Croatian generals. ABC News (Ausztrália), 2012. november 17. [2012. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Vurušić, Vlado. „Krešimir Ćosić: Amerikanci nam nisu dali da branimo Bihać”, 2007. december 9.. [2010. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (horvát nyelvű) 
• Wayne, Leslie. „America's For-Profit Secret Army”, 2002. október 13.. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva] 
• Williams, Carol J.. „Roadblock Stalls U.N.'s Yugoslavia Deployment”, 1992. január 29.. [2012. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva] 

Nemzetközi, kormányzati vagy NGO források

• 2010 Human Rights Report: Croatia. United States Department of State, 2011. április 8. [2013. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva].
• 2013 Regional Operations Profile - South-Eastern Europe. United Nations High Commissioner for Refugees. [2013. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Appeals Judgement Summary for Ante Gotovina and Mladen Markač (PDF). International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, 2012. november 16.
• Croatia, a Decade of Disappointment: Continuing Obstacles to the Reintegration of Serb Returnees. Human Rights Watch (2006) 
• Croatia human rights practices, 1993; Section 2, part d. United States Department of State, 1994. január 31. [2013. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Croatia: Impunity for abuses committed during "Operation Storm" and the denial of the right of refugees to return to the Krajina (PDF). Human Rights Watch, 1996. augusztus 1.
• Govori Predsjednika Tuđmana u Vlaku slobode (horvát nyelven). Office of the President of Croatia. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Human Rights Watch World Report 1999 - Croatia. Human Rights Watch, 1999. január 1. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
• (1998. július 7.) „Izviješće Vlade Republike Hrvatske o dosadašnjem tijeku povratka i zbrinjavanju prognanika, izbjeglica i raseljenih osoba” (horvát nyelven). Narodne novine.  
• Judgement Summary for Gotovina et al. (PDF). International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, 2011. április 15.
• NATO's Role in Bringing Peace to the Former Yugoslavia. NATO, 1997. július 4. [2008. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
• (1991. október 8.) „Odluka” (horvát nyelven). Narodne novine (53), Kiadó: Narodne novine. ISSN 1333-9273.  
• Prosecutor v. Ante Gotovina, Ivan Čermak, Mladen Markač - Judgement volume I of II (PDF). International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, 2011. április 15.
• Report of the Secretary-General Submitted Pursuant to Security Council Resolution 1009 (1995) (PDF). United Nations Security Council, 1995. augusztus 23.
• Situation of human rights in the territory of the former Yugoslavia. United Nations Economic and Social Council, 1993. november 17. [2012. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
• The prosecutor of the Tribunal against Ante Gotovina. International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, 2001. május 21. [2012. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva].
• The prosecutor of the Tribunal v. Ante Gotovina, Ivan Čermak, Mladen Markač - Amended jointer indictment (PDF). International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, 2007. május 17.
• The Prosecutor vs. Milan Martic - Judgement (PDF). International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, 2007. június 12.
• United Nations Confidence Restoration Operation. United Nations. [2013. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
• U.S. Committee for Refugees World Refugee Survey 2001 - Croatia. United Nations High Commissioner for Refugees, 2001. június 20. [2013. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
• (1996. szeptember 27.) „Zakon o općem oprostu” (horvát nyelven). Narodne novine (80).  
• Application of the Convention on the Prevention and Punishment of the Crime of Genocide (Croatia v. Serbia) (PDF). [2016. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
• Amnesty International: Croatia 2016/2017 report. (Hozzáférés: 2017. április 10.)