Neretva ’93 hadművelet

Neretva ’93 hadművelet
A frontvonalak Hercegovina északi és középső részén 1993 végén
Konfliktus	Boszniai háború
Időpont	1993. szeptember 4. – 1994. március 18.
Helyszín	Hercegovina és Közép-Bosznia
Eredmény	bosnyák győzelem
Szemben álló felek
Bosznia-Hercegovina Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság
Parancsnokok
Sefer Halilović Zulfikar Ališpago Enver Buza Miljenko Lasić Željko Šiljeg
Szemben álló erők
5-7000 katona ismeretlen
Veszteségek
ismeretlen kb. 60 horvát civil, harcos és hadifogoly
é. sz. 43° 49′, k. h. 17° 36′43.816666666667, 17.6

A Neretva ’93 hadművelet a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg (ARBiH) hadművelete volt a Horvát Védelmi Tanács (HVO) erői ellen 1993 szeptemberében a Gornji Vakuftól, Mostartól délre húzódó 200 km hosszú fronton, amely a bosnyák-horvát háborúban az 1993-as év egyik legnagyobb hadművelete volt. A bosnyák hadsereg azt tervezte, hogy átveszi az irányítást a Neretva-völgy felett, és kitör az Adriai-tengerre. A hadműveletet a bosnyák-horvát konfliktus csúcspontján, 1993 őszétől 1994 tavaszáig bonyolították le. Az ARBiH korlátozott mértékben haladt előre Hercegovina északi részén és Mostar környékén, de a Neretva déli szakaszán, ahol a HVO megtartotta az ellenőrzést, nem ért el áttörést. A műveletet októberben leállították. A hadművelet során a grabovicai és uzdoli mészárlásban több tucat horvát civil vesztette életét.

Előzmények

1993 augusztusa és szeptembere döntő jelentőségű volt a háború további lefolyása szempontjából. A Medaki zsebben lévő szerb hadsereg Gospić megtámadását és elfoglalását tervezte, az ARBiH pedig ezzel egy időben azt tervezte, hogy a Neretva ’93 hadművelettel Mostaron és a Neretva-völgyön keresztül eléri a tengert. A horvát hadsereg a hírszerző szolgálatainak (elsősorban az Elektronikus Felderítő Központnak) köszönhetően, elsősorban az alig két órával a tervezett szerb támadás kezdete előtt a Medaki zsebben indított hadművelettel elkerülte a horvát államot ért végzetes csapást. A Medaki zseb hadműveletnek és Mostar sikeres horvát védelmének köszönhetően Horvátország győztesen került ki a háborúból. De a dolgok másként is végződhettek volna. Amíg Horvátország 1993 júliusában 160 ezer Bosznia-Hercegovinából érkezett muszlim menekültet fogadott be, Izetbegović bosznia-hercegovinai hadserege elfoglalta Bugojnót, és Bugojno község teljes területéről megindult a mintegy 13 ezer horvát civil elvándorlása. A bosznia-hercegovinai hadsereg a muszlim vezetés politikáját végrehajtva folytatta támadását és 1993. július 28-án az ARBiH 4. hadtestéhez tartozó 44. hegyi dandár a környező falvakból érkezett muszlimok támogatásával körülvette Doljanét, kilenc civilt, a HVO 33 tagját megölte, és 185 horvátot vitt fogolytáborba. Ezt követően az ARBiH 3. hadtestének 303. és 314. dandárjának szabotőrei 1993. augusztus 16-án a Žepčétől keletre fekvő Kiseljak faluban 43 horvátot öltek meg.

A „Neretva ’93” hadművelet, a „Bugojnótól Mostarig” tartó muszlim offenzíva hullámán, a muszlim katonai vezetés 1993. augusztus 21-én és 22-én tervezte meg Zenicában. Ebben a hadműveletben az ABiH azt tervezte, hogy elfoglalja Vrdi falut (amely döntő fontosságú volt Mostar horvát védelmében), feloldja Mostar, valamint Donja és Gornja Drežnica, valamint a Jablanica – Mostar út blokádját. Ehhez a hadművelethez, hogy a horvát védelemmel szemben további fölényt érjenek el, erősítésként a körülvett Szarajevóból Mostar területére érkezett az ARBiH 1. hadteste. Vrdi falu körül már 1993. szeptember 6-án heves támadások kezdődtek a HVO ellen. Ha a Vrdi körüli horvát állások elestek volna abban a támadásban, Nyugat-Mostar védelme szinte lehetetlen lett volna. A Horvát Védelmi Tanács (HVO) katonái sikeresen megállították ezt a támadást, és ezzel megvédték pozícióikat és a horvát lakosságot Mostarban, de nem sikerült megmenteniük Grabovica falu lakóit, ahol 1993. szeptember 9-én a bosznia-hercegovinai hadsereg 32 horvátot ölt meg, sem Uzdol falu (Prozor-Rama község) lakóit 1993. szeptember 14-én, amikor az ARBiH 41 horvátot (29 civilt és 12 HVO-katonát) ölt meg. Sok horvát még ma sincs tisztában azzal, hogy a bosznia-hercegovinai horvát nép mekkora árat fizetett szabadságáért és Horvátországért azzal, hogy 1993-ban létfontosságú időt biztosított Horvátországnak.

Miután 1993 augusztusában Gornji Vakuf nagy részét elfoglalta a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság hadserege (ARBiH), a harcok Prozor felé húzódtak, ahol a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és az ARBiH az előző hónapokban a közeli falvakban harcolt. Egyiknek sem volt teljes ellenőrzése a terület felett, így az augusztust és szeptembert mindkét fél a Prozor melletti dombok és hegyek mentén harcolva töltötte. Szeptember 1-jén Genfben Alija Izetbegović bosnyák elnök újabb területi követelésekkel állt elő, kijutást kérve Neumnál a tengerhez, amit a hercegovinai horvátok vezetője, Boban kategorikusan megtagadott. A bosznia-hercegovinai hadsereg nem hagyta abba a Bosznia-Hercegovina horvátok lakta területeinek támadásait, noha parancsnokai azt mondták, hogy fegyverszünetről akarnak tárgyalni. Szeptember 2-án a zágrábi Védelmi és Nemzetbiztonsági Tanács Franjo Tuđman elnökletével egyhangúlag mondott nemet a muzulmánok Neumnál történő tengerre jutására. A bosznia-hercegovinai tárgyalásokat Genfben befejezték. Szeptember 3-án a muszlim hadsereg Mostarban mindenféle provokáció nélkül négy embert ölt meg, és 19 embert, köztük hét gyereket megsebesített aknavetőkkel. Szeptember 5-én az UNPROFOR tagjai segítettek a muszlim hadseregnek Mačkovec közelében a harcosok odahozatalában és a sebesültek evakuálásában – jelentette be a HVO mostari főhadiszállása.

A hadművelet

1993 szeptemberében a boszniai kormány elindította a Neretva ’93 hadműveletet, amely az egyik eddigi legösszetettebb erőfeszítése volt az HVO ellen. A művelethez Sefer Halilovićnak rendelték alá az ARBiH 1., 3., 4. és 6. hadtestének egységeit, majd az ARBiH csapatai a Lašva-völgyben és a teljes frontvonalon Gornji Vakuftól délre Jablanicáig, Mostaron át és tovább délre a Buna folyóig a HVO által birtokolt enklávék ellen összehangolt támadásokat indítottak. A 9. dandár, a 10. dandár és a 2. független zászlóalj egységeit, amelyek mindegyike az ARBiH 1. hadtestének volt alárendelve, Szarajevóból a Jablanica szektorba küldték. Vitez térségében az egyidejű északi és déli támadás során az ARBiH egy ponton áttörte a HVO vonalait, de végül visszaszorultak.

Prozor és Jablanica között az ARBiH kissé nyugatra tolta a konfrontációs vonalat, és több napos harc után dél felé haladt Mostar felé. Az ARBiH támadás középpontjában a Neretva folyó közelében található Vrdi HVO-erőd állt, abból a célból, hogy megszerezzék az ellenőrzést a Mostarba északról és nyugatról vezető utak felett. 1993 szeptemberében, a Vrdi erőd tüzérségi bombázása után az ARBiH gyalogság sikertelenül támadta meg az erődöt, és a HVO erőinek sikerült visszaverniük a támadást. Mostarban az ARBiH és a HVO erői a városban, valamint Bijelo Polje és Raštani külvárosában csaptak össze. Az ARBiH a városból kifelé három irányban történő támadással korlátozott területi nyereséget ért el. A HVO szeptember 23-án a város ARBiH által ellenőrzött keleti részére irányuló tüzérségi tűzzel válaszolt, szeptember 24-én pedig hatástalan ellentámadást indított. Az ARBiH és a HVO tüzérsége tovább károsította a várost, de egyik fél sem ért el jelentős eredményt. Több napos tárgyalások után október 3-án a felek tűzszünetet kötöttek, a Neretva '93 hadművelet valódi befejezésének azonban az 1994. március 18-án aláírt washingtoni egyezményt tekintik.

Következmények

A HVO megtartotta az ellenőrzést a Prozor körüli terület felett, és Nyugat-Mostarban. Az ARBiH-nak sikerült biztosítania Jablanica és Vrdi közötti területet, és átvette az ellenőrzést a Grabovicából Potoci és Vrapčići között északkeletre, a Mostarba vezető út felett.

Források

• Central Intelligence Agency, Office of Russian and European Analysis (2002). Balkan Battlegrounds: A Military History of the Yugoslav Conflict, 1990–1995, Volume 1. Washington, D.C.: Central Intelligence Agency. ISBN 978-0-16-066472-4.
• Thomas, Nigel; Mikulan, Krunoslav (2013. február 20.). The Yugoslav Wars (2): Bosnia, Kosovo and Macedonia 1992?2001. Bloomsbury Publishing. ISBN 978-1-4728-0244-6.
• Hodžić, Šefko (2005. március 23.). "Articles by Sefko Hodzic in Oslobodjene Newspaper from 15 January 1999 to 6 February 1999". International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia. 2021. augusztus 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. március 25..
• Hodžić, Šefko (2005. március 23.). "Excerpts from the Book Written by Sefko Hodzic entitled Otpecaceni Koverat (Unsealed Envelope)". International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia. 2021. augusztus 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. március 25..

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Operation Neretva '93 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben az Operacija Neretva '93 című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.