Mostar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Mostar
A város látképe, az Öreg híddal
A város látképe, az Öreg híddal
Mostar címere
Mostar címere
Mostar zászlaja
Mostar zászlaja
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
Entitás Bosznia-hercegovinai Föderáció
Kanton Hercegovina-Neretvai kanton
Jogállás város
Alapítás éve1452
Polgármester Ljubo Bešlić (HDZ BiH)
Irányítószám 88000
Körzethívószám +387 36
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 113 169 fő (2013)[1] +/-
– elővárosokkal128 448 fő
Népsűrűség89,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság60 m
Terület1175 km²
– elővárosokkal1175 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Mostar (Bosznia-Hercegovina)
Mostar
Mostar
Pozíció Bosznia-Hercegovina térképén
é. sz. 43° 20′ 00″, k. h. 17° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 20′ 00″, k. h. 17° 48′ 00″
Map of Mostar.jpg
Mostar weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mostar témájú médiaállományokat.

Mostar (ejtsd: mosztár) város és község (járás) Bosznia-Hercegovina déli részén, Hercegovina-Neretvai kanton székhelye, Hercegovina legnagyobb települése,[2] a boszniai horvátok kulturális, politikai központja.[3] A város nevét az azt keresztülszelő Neretva folyón álló hidak egyikéről, az úgynevezett „Öreg hídról” kapta (szerbhorvátul Most stari vagy Stari most; most = híd, stari = öreg). A középkori oszmán épületegyüttest felvonultató kisváros Bosznia-Hercegovina egyik fő turisztikai látnivalója. Az Öreg híd az UNESCO kulturális örökségéhez tartozik.

A polgárháborúban lerombolt, majd (a magyar honvédség közreműködésével) újból felépített hidat 2004. július 23-án avatták fel és azóta ismét régi alakjában látható. A délszláv háború alatt Mostar számított a horvát kisebbség által kikiáltott, de hivatalosan soha el nem ismert Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság de jure fővárosának.

A város etnikailag még mindig megosztott. A bosnyákoknak és a horvátoknak külön egyetemük és labdarúgó csapatuk is van. A városban a legnépszerűbb sport a labdarúgás és sporttörténeti érdekesség, hogy az első boszniai labdát 1903-ban Budapestről kapták. A turisták által is sűrűn látogatott Mostarban nyáron nagyon meleg van, hiszen ez Bosznia-Hercegovina legmagasabb hőmérsékletű városa: forró napokon akár 45 °C-ot is mérhetnek.

Fekvése[szerkesztés]

Mostar Bosznia-Hercegovina déli részén fekszik.

A legismertebb dombok a város körül: Hum, Brkanovo Brdo, Galac, Orlovac, Mikuljača, Žovnica, Planinica és Fortica. Maga a város 60–80 méteres átlagos tengerszint feletti magasságban fekszik.[2] A két legismertebb hegy a Velež és a Prenj. Mostar két legjelentősebb folyója a Neretva és a Radobolja, ezenkívül itt található a Drežanjka, a Buna, a Bunica és a Jasenica is.[3]

Éghajlat[szerkesztés]

Éghajlat-diagram

Hercegovina éghajlata kontinentális, egyúttal a hegyvidéki éghajlat hatása is érvényesül, amely a tikkasztó meleget okozza a térségben. Ezen belül Mostarban az éghajlatot befolyásolja a Neretva folyó, illetve az Adriai-tenger közelsége. Az átlaghőmérséklet itt a leghidegebb hónapban, januárban 6, míg a legmelegebb hónapban, júliusban 26 °C. Nem ritkák a szélsőségesen magas hőmérsékletek, így például 2008. augusztus 6-án 13 órán át mértek az árnyékban 39 °C-ot, a napon pedig 56,4 °C volt.[4] De nemcsak nappal, hanem éjszaka is mértek komoly meleget: 2009. július 16–17-én 29,3 °C-ot mutatott a hőmérő Mostarban.[5]

Mostarban 2013. február 12-én a Julián ciklon következtében 124 liter eső esett, ami egész Európában rekordnak számít.[6] Az első három hónapban pedig 999,7 liter csapadék esett egy négyzetméterre. Májusban 415,7 liter eső esett, ami szintén rekord.[7]

Csapadék tekintetében a legszegényebb időszak júniustól szeptemberig tart, az év többi része csapadékos, különösen október és január között.

Mostar éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)8,410,814,619,024,027,631,130,826,921,014,59,719,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)1,93,25,48,412,515,818,618,415,311,26,73,310,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)165151150127102784374961512001791516
Forrás: worldweather.org

Története[szerkesztés]

A török megszállás előtt[szerkesztés]

Az őskor és neolit-időszak idején a mai Mostar területén már az őskorban is éltek emberek.[8] A neolitikus, bronz- és vaskorból több mint 150 emlék került elő, például a Zöld-barlangból, a Buna folyó forrása felett. A barlang körül temetőket, fegyvereket, pénzérméket találtak. Hajóépítésre utaló nyomok is voltak, így feltételezhető, hogy a vidék komoly kereskedelmi központ lehetett.

Kosača család címere

A Római Birodalom idején a terület a Dalmácia provincia része volt, itt futott keresztül a Neretva útvonal. Ebből a korból nem maradt fenn ismert lelet. A 46. század között Cimben (ma Mostar része) bazilika épült, és Sarsenterum püspökség székhelye lett. E templomon kívül további kettő épült Žitomislićiben és Sutinában.[8][9] Dalmatia részeként jelentős vallási gyülekezet volt a vidéken.

A Római Birodalom bukása után a város a Hun Birodalom része lett, majd a 7. században szlávok érkeztek a vidékre. Később a Frank Birodalom része lett, amikor több kisebb, önálló fejedelem is uralkodott Mostar környékén. Az első fejedelem Mihajlo Viševićnek (910–950) volt. Később szerb terület lett, majd a bosnyák bánok irányítása alá került. A 1415. században az egyik hum fejedelem, Stjepan Vukčić Kosača egyesítette Bosznia déli területeit és felvette a hercegi címet. Innen a Hercegovina terület nevének az eredete. A herceg 1448-ban helyezte Mostarba a székhelyét.

A 15. században a Neretva jobb partján volt egy Cim nevű város, ahol egy erőd állt, ugyanakkor a bal parton ott volt a Nebojša erőd is. A városról az első írásos emlék egy dubrovniki jelentésből származik, amely 1452. április 3-án kelt. A jelentésben ez áll: „ha preso quello di … Blagay et do castelli al ponte de Neretva” (Onnan vette, hogy… Két erőd áll a hídon a Neretván).[3][10] A Mostar név első alkalommal egy 14681469-ben keletkezett írásos emlékben szerepel, amelyben egy települést említenek két erőddel a Neretván.

A török megszállás alatt[szerkesztés]

Az oszmánok 1468-ban érkeztek a városba, Mostarban ekkor 35 oszmán katona állomásozott. A város a 16. században a neretvai szandzsák székhelye lett. Az Öreg-hidat, amely ma a város nevezetessége, 1566-ban építették.[10]

Mostar a 19. században

Egy 16–17. században kelt feljegyzés szerint a városban 10 000 fő lakott, tipikus oszmán település: piac (čaršija), lakónegyedek (mahalе). A piac a város legrégebbi és legfontosabb része, itt van a közigazgatási szervek hivatala. Ez Mostar esetében az Öreg-híd környékén terül el. A lakónegyedek a piac körül találhatók, főleg a Neretva bal partján. A 17–18. század fordulóján a városban 24 mecset és 22 lakónegyed volt. A 18. században lakossága stagnált, majd csökkenésnek indult.

Az oszmán uralom alatt, a 19. században, a lélekszám csökkenése miatt a keresztények is szerepet kaptak a város életében. A muzulmánok és a keresztények között ekkor nagy volt a tolerancia. A legrégibb keresztény épület az 1834-ben épített ortodox templom, amely a város keleti felében, a Fortica hegyen található. A katolikusok 1847-ben építették a püspöki palotát a Vukodolában, majd 1866-ban kezdték meg a Szent Péter és Pál-bazilika építését. Az ortodoxok 1873-ban emelték új templomukat, a Gyülekezési templomot.

1833-ban létrehozták a hercegovinai szandzsákot, amelynek központja Mostar lett, élén pedig Ali-paša Rizvanbegović állt, aki felvette a vezír tisztséget.[8] 1840-ben elűzték a városból a katolikusokat.

Ez idő tájt több ország konzulátusa is működött itt, úgymint Ausztria, Olaszország, Oroszország, Egyesült Királyság és Franciaország. 1862-ben építették ki a Mostar-Metković utat.

Mostar a 19. század végén élénk szerb irodalmi központtá nőtte ki magát. A város legjelentősebb szerb szülötte Aleksa Šantić (1868–1924), a szerb romantikus líra jeles képviselője.

A török megszállás után a polgárháborúig[szerkesztés]

Az Osztrák–Magyar Monarchia foglalta el a területet az 1878-ban a városban és egész Bosznia-Hercegovinában véget ért a török uralom, és Ez időben a város sokat fejlődött. Megépítették a vasutat, európai stílusban felújították a város számos pontját.[2] Ebben az időben építették meg a Musala, a Lučka és a Carinski hidakat. A városban átadtak szökőkutakat, csatornákat, és elektromos hálózatot építettek ki. Az oktatást is modernizálták, új iskolákat építettek. Ilyen iskola volt a Régi Mostari Gimnázium (ma Mostar Gimnázium). A turizmus is megjelent, megépítették a Neretva Hotelt és megalapították a városi bankot is. Az itt állomásozó osztrák és magyar katonákat az északi és a déli táborban helyezték el. A város kulturális élete is felvirágzott, mivel több egyesület és csoport is alakult. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Zrinjski Mostar Horvát Sportklub.

Az első világháború végén felbomlott a Monarchia. Mostar a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (később Jugoszlávia lett a neve) része lett. A második világháború végéig a város nem fejlődött jelentősen.

A királyi Jugoszlávia eleste után a város a Független Horvát Állam része lett. Mostarban állomásozott az usztasa kormány, az olasz és a német állam katonái. A partizán jelenlét is jelentős volt azonban, így a háború során többször cserélt gazdát a város.

1945. február 14-én a kommunisták foglalták el végleg, és vált a kommunista Jugoszlávia részévé. Ebben az időszakban, egészen 1992-ig, a város a második aranykorát élte. Ismét megalakultak az egyesületek, építkezések folytak, urbanizálódott a terület. A város lakói együttműködtek, toleránsak voltak egymással. Jelentős mértékben fellendült a hazai és nemzetközi turizmus jelenléte és szerepe. Ez idő tájt több gyárat is alapítottak: Soko, Hepok, Mostari borászat, valamint a dohánygyár.[2] Mostar nyugati része is ekkor kezdett el városiasodni. Néhány évtizeddel később itt jöttek létre az új városnegyedek: Avenija, Strelčevina, Bijeli Brijeg, Centar 2, Centar 3. Ezekben a városrészekben több iskola, bolt, üzem épült.

1992-re a horvátok, a szerbek és a bosnyákok között pattanásig feszült a helyzet, a nemzetek közötti ellentét ekkorra már nagyon elmélyült. A háború valóságos veszélyt jelentett, amely Bosznia-Hercegovinában, egy évvel Horvátország után, 1992-ben tört ki. A város a bosnyák-horvát konfliktus központja volt. Amit a kommunista időszakban felépítettek, azt a háború tönkretette, sőt az évszázados emlékművek, köztük az Öreg híd is megsemmisült 1993-ban.[2] Kezdetben még a szerbek uralták a nagyobb mostari hegyeket a város keleti felén, 1992-ben azonban a horvátok kiszorították őket a területről. Ezután, 1993 májusában, a bosnyákok lázadtak fel a horvátok ellen és kezdetét vette a bosnyák-horvát konfliktus. A horvátok blokád alá vették a bosnyákok által lakott keleti területet és bombázták az ott levő bosnyák hadsereget.[9][11][12]. A háborús konfliktusnak több mint 1000 halálos áldozata volt a városban.

A függetlenség után[szerkesztés]

Az Öreg híd újjáépítése közben 2003-ban
Az Öreg híd esti fényben

A háborút követően a horvátok és a bosnyákok diplomáciai úton békét kötöttek és létrehozták a városban a politikai körzeteket, amely három horvát és három bosnyák területből áll: Dél, Nyugat, Délnyugat; Észak, Óváros és Délkelet. Mostar 2004-ben egyesített városi rangot kapott. A horvátok többen élnek a városban, mint a bosnyákok, azonban a szavazati arány fele-fele, így a horvátok arányukat tekintve kevésbé vannak képviselve.

A háborúban lerombolt Öreg híd elemeit az 1990-es évek végén az SFOR csapatának magyar tagjai emelték ki a Neretvából.

Az ezredfordulóra a város ismét a régi fényében pompázott. 2000-ben a Hum hegyen a horvátok felállították a 33 méter magas, nagy keresztet, amely a kereszténység 2000 éves évfordulójára készült.

Az Öreg híd rekonstrukciója 2003-ban kezdődött meg, 2005 júliusában adták át és ismét szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Felújították a híd környékén található üzleteket és a háborúban megsérült ferences templomot is, amelynek harangtornya 107 méter, ezzel a város legmagasabb épülete. Az osztrák időkben épült Mostar Gimnáziumot is újjá kellett építeni.

Mostar Kulturális és Sportközpontját, amely a Centar 2 alatt található, az 1980-as években építették. 2008-ban új központ építését tervezték, ahol étterem, diszkó, mozi és fitneszterem is helyet kap. Az új komplexum létrehozásának költsége mintegy 33 millió márka.[13]

A városban új kórházat építettek, amelyet a horvát állam 100 millió kunával támogatott, a létesítmény összköltsége pedig 76 millió márka volt. 2008. szeptember 15-én avatták fel.[14] Dél-Európa legjobb és legmodernebb ilyen létesítménye lett, amely 3 hektár területen fekszik, 500 ággyal rendelkezik és 20 műtétet tudnak párhuzamosan végezni.[15]

2010. május 31-én kezdték el építeni az ország legnagyobb bevásárlóközpontját a Mepas Mallt, amely megnyitásakor, 2012. április 12-én 99 000 m² volt. A beruházás 100 millió márka volt.[16]

Lakosság[szerkesztés]

A város lakossága vegyesen katolikus horvát, muzulmán bosnyák és ortodox szerb volt, ezért 1994-ben, a jugoszláv háború idején az emberek rendkívül sokat szenvedtek. A közparkok közül ma nem egy temetőként szolgál. A város ma gyakorlatilag kettéosztva működik, a Neretva bal partján bosnyákok, a jobb partján horvátok élnek.

Mostar község (járás)[szerkesztés]

A Szent Péter és Pál-templom tornya
Mostar község lélekszáma
Év 1991 1981 1971
Muzulmán 43 856 (34,63%) 34 247 (31,02%) 33 645 (37,55%)
Horvát 43 037 (33,98%) 36 927 (33,45%) 32 782 (36,59%)
Szerb 23 846 (18,83%) 20 271 (18,36%) 19 076 (21,29%)
Jugoszláv 12 768 (10,08%) 16 509 (14,95%) 2 329 (2,59%)
egyéb és ismeretlen 3 121 (2,46%) 2 423 (2,19%) 1 748 (1,95%)
összen 126 628 110 377 89 580

Mostar város[szerkesztés]

Mostar
év 1991 1981 1971
Muzulmán 25 929 (34,17%) 18 414 (29,03%) 19 244 (40,25%)
Horvát 21 795 (28,72%) 17 621 (27,78%) 14 448 (30,22%)
Szerb 14 142 (18,64%) 11 353 (17,89%) 10 450 (21,86%)
Jugoszláv 11 555 (15,23%) 14 732 (23,22%) 2 172 (4,54%)
egyéb és ismeretlen 2 444 (3,22%) 1 307 (2,06%) 1 488 (3,11%)
Összesen 75 865 63 427 47 802

Az utóbbi években két becslés is volt a lakosok számára vonatkozóan. Az állami statisztika 2003-ban Mostar városában 105 448 lakost, 2004-ben Mostar községben pedig 127 066 lakost becsült. A 2013-as népszámlálás szerint a város lakossága 113 169 fő volt.[17]

A katolikus egyház minden évben felméri a mostari közösséget, 2009-ben több mint 64 ezer hívőt jegyzett fel.[18]

Mostari horvát katolikusok lélekszáma[szerkesztés]

Mostari horvát katolikusok
Év települések száma házak száma felnőttek gyerekek Lakosság
1743 15 138 667 550 1 217[19]
1844 29 613 ? ? 3 766[20]

Politika[szerkesztés]

Mostarnak 2004-ben új státusza lett: egyesített város. A státusz a kisebbségben levő bosnyákokat segítette a kormányba, így ez a népcsoport került politikailag kedvezőbb pozícióba. Ez a státusz csak Mostart illeti meg, más boszniai városra nem érvényes. Mostar község hat választási körzetből áll. A bosnyák közösségnek valamivel kevesebb választója van, mint a horvátnak, azonban a városi tanácsba azonos arányban küldenek képviselőket.

A város élén a polgármester és a városi tanács áll. A jelenlegi hivatalos polgármester: Ljubo Bešlić.

A városi tanács felügyeli a polgármestert és a városi jogot. A tanács egykamarás és 35 képviselő a tagja. Egy elnöke és két alelnöke van.

A 2008 októberében rendezett választáson nem szerzett többséget Ljubo Bešlić, azóta több ízben próbálták a képviselők polgármestert választani, de még mindig nincs megállapodás a pártok között a város első emberét illetően.[21][22]

Konzulátus[szerkesztés]

2008. augusztus 22-e óta magyar konzulátus működik a városban.[23]

Látnivalók[szerkesztés]

Óváros
  • Az Öreg hidat a háború alatt a horvát hadsereg a Neretvába robbantotta. Ezt később közös német–magyar erőfeszítéssel sikerült újjáépíteni, és ma már az azt körülvevő történelmi negyedbe is kezd visszatérni a turistaforgalom. Helyi hagyomány, hogy a mostari legények a hídról fejest ugranak a folyóba, ezzel keresve némi pénzt a turistáktól. (A háború után ez a szokás a folyóban maradt aknák miatt sokáig életveszélyes volt.)
  • Óváros, amely az Öreg híd környékén található, azonban számos más látnivaló is van ebben a városrészben: tornyok az Öreg híd környékén, Tabán, a Kujundžiluk utca, a Rózsa Hotel.
Karađoz bég dzsámija
  • Karađoz bég dzsámija, mely a legrégebbi hercegovinai dzsámi.
  • A ferences Szent Péter és Pál templom, melynek az országban a legtöbb harangtornya van. A polgárháborúban lerombolták, majd újjáépítették.
  • A Bišćevića utca, híres török házakkal.
  • A történelmi Brankovac falu, ahol az oszmán uralom idején éltek a városi elöljárók.
  • Mostarban az Öreg hídon kívül még találhatók hidak, mint a Musala híd (1882), a Lučki híd (1913).
  • A Mária katedrális Mostar székesegyháza. A harangtoronyban lévő harang Európa második legnehezebb harangja.
  • Az ortodox Gyülekező templom, melyet a polgárháborúban megrongáltak, majd renoválták.
Spanyol tér
  • A Spanyol tér a város főparkja, ahol a Mostar Gimnázium található. A tér a polgárháború alatt a bosnyákok és a horvátok közötti állandó konfliktus helyszíne volt.
  • A Horvát nagyok tere, mely a város nyugati részének a főtere, és még az osztrák uralom alatt építették. Jelenleg hat horvát hősnek van itt szobra. A téren áll a Sjepan Kosač herceg-horvát ház.
  • A Musala tér a város keleti részének a főtere, melyet az osztrák uralom alatt építették. Itt található a Neretva Hotel. A hotel a háborúban megsérült, renoválása még nem kezdődött el.
  • A Zrinjevac városi park a város központi parkja. A Horvát nagyok tere és a Spanyol tér között található. 2007-ben fejezték be felújítását.
  • A Katolikus kereszt a Hum hegyen, amely 33 méter magas, és a kereszténység 2000 éves megszületését szimbolizálja.

Gazdaság[szerkesztés]

Mostar mai gazdaságának gyökerei az Osztrák–Magyar Monarchia idején kezdődtek, mikor a város nyugati oldalán lefektették a Szarajevó-Mostar-Ploče vasútvonalat. A jugoszláv időkben több cégnek is itt volt a székhelye: Aluminij, Soko, Hepok, Mostari borászat, Mostar dohányüzem, Unis stb.[2] Mostar jelenleg is Hercegovina gazdasági központja. A város nyugati részén alakult ki Mostar gazdasági centruma, ahol kórházakat, iskolákat, áruházakat építettek. A két legjelentősebb gazdasági városrész Vranica és Hercegovina. A mostari szénbányákban a mai napig bányásznak szenet.

Az Aluminij cég ma a legjelentősebb boszniai cég. Mostarban van a Daimler Chrysler és a PSA boszniai kirendeltsége és a horvát „HT-Eroneta” cég központja is itt található. Mostarban minden évben megrendezik a Nemzetközi gazdasági vásárt, ahol számtalan boszniai kiállító képviselteti magát. Első alkalommal 1997-ben tartották meg. Ezen kívül több kisebb tematikus vásárt is rendeznek, ilyen a bor-, könyv- és gasztronómiai vásár.

A gazdaság jelentős hányadát képviseli a turizmus.

Kultúra[szerkesztés]

Kulturális helyszínek[szerkesztés]

A városban több kulturális helyszín is található:

Stjepan Kosača herceg-horvát ház
  • Stjepan Kosača herceg-horvát ház
  • Mostar Kultúrközpont
  • Abrašević Ifjúsági Központ
  • Pavarotti-Mostar Zeneközpont
  • Mostar Horvát Nemzeti Színház
  • Nemzeti Kiállítás
  • Megyei archívum
  • Hercegovina Múzeum
  • Aluminij galéria
  • Stjepan Kosač herceg városi könyvtár
  • Gyermekkönyvtár
  • Luka városi könyvtár
  • Aleksa Šantić-ház

Fesztiválok[szerkesztés]

  • A Mostari tavasz a boszniai horvátok egyik legnagyobb ünnepe, amit a Matica Hrvatska rendez minden évben. A rendezvényre minden alkalommal meghívják a horvát kormányt és a Bosznia-hercegovinai Föderáció kormányát.
  • A Mostari nyár címet viselő fesztiválon belül több kisebb rendezvény van: a Šantić esték, a Mostari Nyári fesztivál és az Énekkarok fesztiválja.
  • Az Esti pecsét című tudományos rendezvény a boszniai-hercegovinai és a horvátországi politikai és egyéb szervezetek rendezvénye. Stjepan Kosača herceg-horvát házban rendezik meg minden évben, melyet a boszniai televízió is mindig közvetít.
  • A Mostar hangja fesztivál minden év tavaszán, a Bijelom Brijeg-stadionban megrendezendő zenei fesztivál, amelyet első alkalommal 1995-ben rendeztek meg.
  • A Mostari Filmnapok egy filmszemle, amelyet a Nemzeti Színházban tartanak meg 2007 óta. Elindítója a színház volt, mivel a városban nincs mozi.

Közlekedés[szerkesztés]

Mostaron keresztül halad az M-17-es út (E73-as európai út), a legfontosabb út, amely metković-i kikötőig vezet Szarajevóból.[24] Az úttal párhuzamosan halad egy vasúti vonal.

A városban két autóbusz-pályaudvar és egy vasúti pályaudvar van. A déli elővárosban, Ortiješben található a város repülőtere.

Oktatás[szerkesztés]

Mostarban több mint húsz általános iskola és három gimnázium működik, ebből kettő horvát, egy pedig bosnyák nyelvű. Emellett a városban található a United World Colleges nemzetközi oktatási szervezet egyik iskolája is, ahol a tanítás angol nyelven folyik.

Két egyetem működik, a Džemal Bijedić Egyetemen bosnyák, a Mostari Egyetemen horvát nyelven oktatnak. Ez utóbbi az egyetlen Horvátországon kívüli horvát egyetem, amit eredetileg a ferencesek hoztak létre. Ez volt a város és Hercegovina első ilyen intézménye, melyet 1895-ben alapították. Egyetemi karok: Agronómiai-, Közgazdasági-, Filozófiai-, Természettudományi-matematikai-, Ipari-, Építészeti-, Orvostudományi-, Jogi-, Művészeti Akadémia, Egészségügyi kar. A Mostari Egyetem az ország harmadik legnagyobb egyeteme, a szarajevói és a banja luka-i egyetem után. A hallgatók 17%-a Horvátországból származik.[25]

Sport[szerkesztés]

Labdarúgás[szerkesztés]

A városban a legnépszerűbb sport a labdarúgás. Az első boszniai labdát Budapestről hozták 1903-ban. Két évvel később a horvát HKD Hrvoje egyesület megalapította az NK Zrinjski Mostar labdarúgócsapatot, így ez az ország legrégebbi csapata ebben a sportágban. Ezen kívül megalakították a „JŠK” és a „Vardara” nevű, illetve 1922-ben az FK Velež csapatot is. 1923-ban rendezték meg a városban az első bajnokságot, melyet a Zrinjski nyert. Mostarban számos kupát rendeztek. 1941-ben bejutott a horvát első osztályba is.

HŠK Zrinjski - 2005-ben Bosznia-Hercegovina bajnoka
Városi derbi

1945-ben a kommunista hatalomátvétel után létrehozták a szövetségi első ligát. Ebben az 1952/53-as évadban vett részt először az FK Velež csapata. A csapat 1956 és 1992 között nem esett ki az első osztályból, sőt 1981-ben és 1986-ban megnyerte a Tito marsall-kupát. 2003–2007 között ismét a másodosztályba került.

1992-től újra megerősödött az 1905-ben alapított HŠK Zrinjski Mostar, melyet horvát fiatalok hoztak létre. A csapat 2005-ben országos bajnok lett, majd a 2007/08-as szezonban megnyerte a Bosznia-Hercegovina-kupát.

Amikor a két legjelentősebb mostari klub az FK Velež Mostar és a HŠK Zrinjski Mostar városi derbin játszik, az kiemelt eseménye a város életének. A polgárháború idején a horvát-bosnyák konfliktus egyik színhelye volt az ilyen mérkőzés.

Néhány klub, amely az alacsonyabb, másodosztályban játszik: HNK Branitelj, FK Soko Drežnica, FK Lokomotiva Mostar. A megyei bajnokságokban az alábbi csapatok vesznek részt: HNK Bjelopoljac Mostar, FK Bjelopoljac, HNK Buna, HNK Cim, FK Blagaj.[26]

A kispályás labdarúgásban kiemelkedő a város MNK Karaka csapata. Ez a klub többször is országos bajnok volt.[26]

Egyéb sportágak[szerkesztés]

A labdarúgáson kívül a másik két jelentősebb sportág a kosárlabda és a kézilabda.

Kosárlabdacsapatok:

  • HKK Zrinjski Mostar, 1992-ben alapították és az első ligában játszik.
  • ŽKK Zrinjski Mostar, női kosárlabdacsapat. 1995-ben alapították és az első ligában szerepel.
  • KK „Koš”, az A1-es ligában játszik.

Kisebb kosárlabdacsapatok: KK Velež, OKK Mostar, OKK Mostar'05. és KK Spars.[26]

Kézilabdacsapatok:

  • HMRK Zrinjski Mostar, a másodosztályban játszik.
  • HŽRK Zrinjski Mostar, női kézilabdacsapat, amely az első osztályban játszik.
  • HRK Katarina, női kézilabdacsapat, amely először nyerte meg a Bosznia-Hercegovina-kupát.

Kisebb kézilabdacsapatok: RK Velež, RK Lokomotiva és ŽRK Galeb.[26]

E három sportágon kívül számos más sportot is űzhetnek a helyiek: úszás, asztalitenisz, tenisz, dzsudó, ökölvívás, sakk, teke.

A teniszklub minden évben Mostarban rendezi meg a HT Eronet Mostar Futures Open tenisztornát.

Mostarban az extrém sportoknak is lehet hódolni. A leghíresebb a neretvai ugrás, melynek során a résztvevők az Öreg hídról ugranak a Neretvába.

Sportlétesítmények[szerkesztés]

A városban több klubnak is van saját pályája, uszodája, fedett terme. Mostarban számos kisebb sportpálya van. A város közösségei megosztottak, így a sportegyesületek is. A horvátoknak és a bosnyákoknak is külön klubjai, sportlétesítményei vannak. Ezért hozták létre a Mostar Város Sportegyesületet, hogy összefogják a két népcsoportot.

Bijeli Brijeg Stadion

A város nyugati oldalán található sportlétesítmények:

  • Bijeli Brijeg Stadion, az NK Zrinjski Mostar labdarúgócsapat stadionja. A többcélú létesítményt 1971-ben adták át a közönségnek. Van atlétikai és labdarúgópályája is. Huszonötezer férőhelyével Bosznia-Hercegovina második legnagyobb stadionja, amelynek egy nyugati és egy keleti tribünje is van.
  • Mostar Kulturális és Sportközpontja, amely a Centar 2 alatt található. Az 1980-as években építették.
  • Bijeli Brijeg Sportpálya, a S.S. Kranjčević Általános Iskola mellett van a Bijeli Brijeg hegyen. A létesítményt a jugoszláv időkben építették és 1000 főt képes befogadni. Itt tartják a horvát kosár-, kézi- és röplabdacsapatok a mérkőzéseiket. A sportpályán többször tartanak koncerteket is.
  • Kantarevac Kulturális és Sportközpont nyitott betonpálya, ahol kispályás labdarúgó és kézilabda-mérkőzéseket is rendeznek.
  • Karting klub műfüves pálya, amelyet 2006-ban építettek, ahol kispályás labdarúgó mérkőzéseket tartanak. Itt edzenek a horvát klubok csapatai.
  • A Teniszközpontban minden évben megrendezik a HT Eronet Mostar Futures Open tornát. Itt edz a TK Mostar klub is.
  • A Városi uszoda nyitott, emiatt csak nyáron van nyitva. A jugoszláv időkben építették, medencéje 50 méter hosszú. Az uszoda mellett egy kisebb medence és két kávézó is van.
  • Asztalitenisz-pálya az Ivan Gundulić Általános Iskola mellett van, Rudnik elővárosban. 2008-ban építették.

A város keleti oldalán található sportlétesítmények:

  • A Džemal Bijedić Egyetem Sportpályáján edzenek a bosnyák kosarasok és labdarúgók. Ez volt korábban az északi tábor.
  • Egyiptomi Pálya, a korábbi déli tábor. A szuezi válság után építették.
  • Vrapčići elővárosban található a Vrapčići Stadion. Itt van a FK Velež stadionja. 7000 főt képes befogadni a létesítmény.

Híres személyek[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Mostar testvértelepüléseinek listája:[27]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mostar című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. népszámlálás eredménye
  2. a b c d e f Mostar hivatalos oldala (horvát nyelven). http://www.mostar.ba. [2009. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 20.)
  3. a b c Hercegovina weboldala (horvát nyelven). http://www.hercegovina.ba. [2009. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 20.)
  4. Mostar: Temperatura zraka na suncu čak 56,4 stupnjeva (horvát nyelven). www.mostarac.net. www.mostarac.net. [2011. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 20.)
  5. Sinoćnja noć najtoplija u Mostaru otkad se mjere temperature! (horvát nyelven). studio88.ba. studio88.ba. [2011. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 20.)
  6. Mostar u posljednja 24 sata primio drugu najveću količinu padalina na svijetu. Bljesak.info[halott link]
  7. Rekordne kiše od 1955. godine; 1744 litara po metru četvornom. Bljesak.info. [2013. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 4.)
  8. a b c Opća i nacionalna enciklopedija - Mostar (horvát nyelven). proleksis.lzmk.hr. Hrvatska enciklopedia. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. a b Mostar - Hrvatska enciklopedia (horvát nyelven). Hrvatska enciklopedia. [2015. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
  10. a b Mostar-Povijest (horvát nyelven). www.hercegovina.ba. [2012. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 20.)
  11. Az Öreg híd felrobbantása (horvát nyelven). [2009. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 24.)
  12. Az Öreg híd felrobbantása (magyar nyelven). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  13. U Mostaru će za četiri godine biti izgrađen evropski sportski centar vrijedan 33 mil KM (horvát nyelven). http://www.ekapija.ba. [2011. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 24.)
  14. U subotu svečanost u povodu završetka radova na glavnom objektu KB-a Mostar. www.mostarac.net. www.mostarac.net. [2009. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 24.)
  15. FOTO: Svečano otvorena Klinička bolnica Mostar (horvát nyelven). Bljesak.info. Bljesak.info. [2009. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 24.)
  16. Mepas Mall (horvát nyelven). klix.ba. [2014. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva].
  17. 2013-as népszámlálás
  18. 2009-es katolikus népesség. (Hozzáférés: 2009. augusztus 24.)
  19. Dominik Mandić: Chroati catholici Bosnae et Hercegovinae in descriptionibus annis 1743 et 1768 exaratis; Hrvatski povijesni institut; Chicago-Roma, 1962.
  20. Ljubuški: Kršni zavičaj, 27. oldal; 1994.
  21. Mostar i dajlje ostaje bez gradonačelnika (horvát nyelven). http://www.mediainfo.ba. [2015. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  22. Egy város két polgármester (magyar nyelven). [2013. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  23. Magyar konzulátus (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
  24. Udaljenost Dubrovnik – Mostar (szerbhorvát nyelven). udaljenostigradova.com
  25. Jurica Gudelj: Nova akademska godina: U Mostaru više od 21.000 studenata (horvát nyelven). Oslobođenje, 2014. augusztus 4. [2014. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
  26. a b c d SSGM.ba Archiválva 2011. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben Mostar Város Sportegyesületének klubjai
  27. Testvértelepülések (horvát nyelven). [2013. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 12.)

Források[szerkesztés]

  • Stanek. Mostar u slici i riječi (2008, 300. oldal). ISBN 9789958906602 
  • Nacionalni sastav stanovništva – Rezultati za Republiku po opštinama i naseljenim mjestima. Državnog zavoda za statistiku Republike Bosne i Hercegovine, Sarajevo (1991. 234. oldal). ISBN 9789958906602 
  • Közösségek lélekszáma (PDF). [2013. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 3.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mostar témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]