Horvát kuna
| Horvát kuna (hrvatska kuna (horvátul)) |
|
 |
|
|
|
|
| ISO 4217 kód | HRK |
| Devizajel | Kn |
| Ország | Horvátország |
| Használat kezdete | 1994. május 30. |
|
|
|
| Infláció | |
| Mértéke | -1,8% [1] |
| Árfolyam | |
| Aktuális árfolyam | XE Currency Converter |
| Váltópénz | |
| lipa | 1/100 |
| Érmék | |
| Gyakran használt | 5, 10, 20, 50 lipa, 1, 2, 5 kuna |
| Ritkán használt | 1, 2 lipa |
| Bankjegyek | |
| Használatban | 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000 kuna |
| Kibocsátó | |
| Központi bank | Hrvatska narodna banka Weboldala |
| Bankjegynyomda | Giesecke & Devrient Weboldala |
| Pénzverde | Horvát Monetáris Intézet Weboldala |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Horvát kuna témájú médiaállományokat.
|
|
A horvát kuna (horvátul hrvatska kuna) Horvátország jelenlegi hivatalos pénzneme. Váltópénze a lipa. A kuna szó jelentése horvátul nyest, pénznévvé azért vált, mert a középkorban a nyestbőrt fizetőeszközként használták. A lipa szó jelentése horvátul hárs.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Mikor Pannónia római provincia volt, az adókat az akkor igen nagyra becsült nyestbőrben kellett leróni – innen származik a marturina vagy mardurina szó (horvátul kunovina), ami nyestbőradót jelent (martus latin jelentése nyest). A kuna több szláv államalakulatban is szolgált fizetőeszközként, ezek közül legjelentősebb a Kijevi Rusz és a helyébe lépő államalakulatok, melyek egészen a korai 15. századig használták; értéke egyenlő volt 1/25 (később 1/50) hrivnya ezüsttel.
A középkori Horvátországban sokféle idegen pénz forgott, kb. 1018 után pedig saját pénzt vezettek be. 1255 és 1384 között a horvát bán nyesttel díszített érméket veretett (báni dénár), de később ezek az érmék – Horvátország önállóságának csökkenésével – fokozatosan visszaszorultak.
A II. világháború idején[szerkesztés]
A kuna bevezetése ismét felmerült, amikor a Jugoszláv Királyságon belül 1939-ben létrehozott Horvát Bánság saját pénz kibocsátását fontolgatta. Végül a Független Horvát Állam 1941. július 26-án bevezette a kunát, amely 1:1 arányban lépett az addig használt jugoszláv dinár helyébe. Váltópénze a banica volt (1 kuna = 100 banica). Árfolyama 1 márka = 20 kuna arányban a birodalmi márkához volt rögzítve, a bankjegyeket a németországi Giesecke & Devrient cég nyomtatta.
Ekkor veretett érmék: 0,50 kuna, 1 és 2 kuna (1942. szeptember 25.) 10 kuna (1941. augusztus 30.) 50, 100, 500 és 1000 kuna (1942. május 26.) 5 000 kuna (1943. július 15.) 1000 és 5 000 kuna (1943. szeptember 1.)
A 10 000 kunást csak előkészítették és 1 darab ma is megtalálható a Lipcsei múzeumban.
1945. február 28-án készítettek egy 50 000 kunás bankót is, de a háború végén már nem adták ki.
Végül 1945. június 30. és július 9. között a kunát kivonták a forgalomból, helyébe az 1944-től kibocsátott jugoszláv dinárt vezették be 1 dinár = 40 kuna átváltási aránnyal.
Jelenlegi kuna[szerkesztés]
A jelenlegi kunát 1994 júniusában vezették be az addigra már elinflálódott dinár helyett 1 kuna = 1000 dinár értékben. A névválasztás vitákat gerjesztett a horvátországi szerb kisebbség körében, hiszen a szerbeket üldöző Független Horvát Államnak is ez volt a pénzneme, ami – véleményük szerint – nemkívánatos kontinuitást fejezne ki. A horvát kormányzat ezzel szemben a római kori és középkori hagyományok jelentőségét állította szembe, valamint azt, hogy már a Horvát Bánságban is tervezték a kuna bevezetését. Az ellenzők inkább a kruna (a korona neve horvátul) pénznevet javasolták az osztrák-magyar koronára utalva. Végeredményben a vita fölöslegesnek tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy a kuna mint fizetőeszköz a horvát történelem sokkal nagyobb részén ível át, mint amit második világháborús bábállam képvisel.
A kuna forgalombahozataláért a Horvát Nemzeti Bank felel.
Érmék[szerkesztés]
A lipaérméken Horvátországban előforduló növények, a kunaérméken állatok láthatók, melyek nevét páratlan verési évszám esetén horvátul, páros évszám esetén latinul tüntetik fel. Az 1 és 2 lipás érmék hivatalos fizetőeszközök, de csekély értékűk miatt 2009 óta nem verik.
| Névérték | Műszaki paraméterek | Hátlap | ||
|---|---|---|---|---|
| Átmérő | Tömeg | Összetétel | ||
| 1 lipa | 17 mm | 0,7 g | 98% alumínium, 2% magnézium | kukorica (Zea mays) |
| 2 lipa | 0,92 g | szőlővessző (Vitis vinifera) | ||
| 5 lipa | 18 mm | 2,5 g | 72% réz, 27,5% cink | kocsányos tölgy (Quercus robur) |
| 10 lipa | 20 mm | 3,25 g | dohány (Nicotiana tabacum) | |
| 20 lipa | 18,5 mm | 2,9 g | 5% nikkel, 95% vas | olajfa (Olea europaea) |
| 50 lipa | 20,5 mm | 3,65 g | Velebiti degenia (Degenia velebitica) | |
| 1 kuna | 22,5 mm | 5 g | 65% réz, 23,2% nikkel, 11,8% cink |
fülemüle (Luscinia megarhynchos) |
| 2 kuna | 24,5 mm | 6,2 g | kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) | |
| 5 kuna | 26,5 mm | 7,45 g | 63,1% réz, 23,2% nikkel, 13,7% cink |
likai barna medve (Ursus arctos) |
Bankjegyek[szerkesztés]
A bankjegyek mind küllemükben, mind címletükben hasonlítanak az egykori német márka bankjegyekhez, a tízmárkás és az első kiadású tízkunás esetében a megtévesztésig, ezért a tízkunást rövid időn belül újra kellett nyomni más színnel. A bankjegyeket a németországi Giesecke & Devrient és a Cebs Austria cégek gyártják.
| Névérték | Előoldal | Hátoldal | Leírás | Dátumok | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Méret | Szín | nyomtatás | kibocsátás | visszavonás | |||
| 5 kuna | Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc Kristóf |
Varasd óvárosa | 122 mm x 61 mm | zöld | 1993. október 31. |
1994. május 31. |
2007. április 7.[2] |
| 2001. március 7. |
2001. július 9. |
||||||
| 10 kuna | Juraj Dobrila | a pólai colosseum | 126 mm x 63 mm | szürke | 1993. október 31. |
1994. május 31. |
2001. április 4.[2] |
| 1995. január 15. |
1995. június 30. |
2007. április 1.[2] |
|||||
| 2001. március 7. |
2001. június 18. |
forgalomban | |||||
| 20 kuna | Josip Jelačić | Vukovár | 130 mm x 65 mm | vöröses | 1993. október 31. |
1994. május 30. |
2007. április 1.[2] |
| 2001. március 7. |
2001. augusztus 16. |
forgalomban | |||||
| 50 kuna | Ivan Gundulić | Dubrovnik | 134 mm x 67 mm | kék | 1993. október 31. |
1994. május 30. |
2010. január 1.[2] |
| 2002. március 7. |
2002. november 25. |
forgalomban | |||||
| 100 kuna | Ivan Mažuranić | Fiume; Szt. Vitus temploma | 138 mm x 69 mm | sárga | 1993. október 31. |
1994. május 31. |
2010. január 1.[2] |
| 2002. március 7. |
2002. június 3. |
forgalomban | |||||
| 200 kuna | Stjepan Radić | Eszék; Tvrđa | 142 mm x 71 mm | barna | 1993. október 31. |
1994. május 31. |
2010. január 1.[2] |
| 2002. március 7. |
2002. augusztus 12. |
forgalomban | |||||
| 500 kuna | Marko Marulić | Split; Diocletianus palotája |
146 mm x 73 mm | barnás | 1993. október 31. |
1994. május 31. |
|
| 1000 kuna | Ante Starčević | I. Tomiszláv horvát király szobra és a zágrábi Mária Mennybemenetele Székesegyház |
150 mm x 75 mm | kékesszürke | |||
Emlékérmék[szerkesztés]
Emlékérmék:[3]
- 25 kuna:
- Horvátország, mint az EU tagjelöltje (2004. június 18.) (30 000 darab)
- A horvát függetlenség nemzetközi elismerésének 10. évfordulója. (2002. január 15.) (200 000 darab)
- 2000. (300 000 darab)
- EURO (300 000 darab)
- EXPO-Lisszabon, 1998. (300 000 darab)
- Horvátország az ENSZ tagjaként (300 000 darab)
- A horvát eszperantisták első konferenciája (300 000 darab)
- Horvát dunamente (300 000 darab)
- 5 kuna:
- A Senjben glagolica írással íródott könyv 500. évfordulója (1 000 000 darab)
- 2 kuna, 20 és 1 lipa:
- "FAO"
- 1 kuna, 5 és 2 lipa:
- 1996. évi nyári olimpiai játékok - Atlanta (1 kuna: 1 000 000 darab)
- 50 lipa
- 1996-os angliai labdarúgó Európa-bajnokság (900 000 darab)
- 10 lipa
Érdekességek[szerkesztés]
A horvát 2 kunás érme és a magyar 10 forintos érme súlyra, alakra hasonló, emiatt a horvátországi parkolóautomaták összetévesztik e két érmét. A horvát parkolási cég vezetője elismeri, hogy többször találtak 10 forintos érméket az automatákban.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- érvényes és érvénytelen bankjegyek (horvátul)
- Horvát kuna árfolyam
- Katalógusa modern horvát érmék (horvátul)
