Horvát kuna

Horvát kuna (hrvatska kuna (horvátul))
ISO 4217 kód	HRK
Devizajel	kn
Ország	Horvátország
Használat kezdete	1994. május 30.
Infláció
Mértéke	-1,8%
Árfolyam
Aktuális árfolyam	XE Currency Converter
Ehhez rögzítik	1 EUR = 7.53450 HRK
Váltópénz
lipa	1/100
Érmék
Gyakran használt	10, 20, 50 lipa, 1, 2, 5 kn
Ritkán használt	1, 2, 5 lipa, 25 kn
Bankjegyek
Gyakran használt	10, 20, 50, 100, 200, 500 kn
Ritkán használt	5, 1000 kn
Európai árfolyam-mechanizmus (ERM)
Kezdete	2020. július 10.
€-val helyettesítve (nem készpénz)	2022.
€-val helyettesítve (készpénz)	2023. január 1.
Euró árfolyam	7.53450 HRK
Sáv	15.0%
Kibocsátó
Központi bank	Horvát Nemzeti Bank Weboldala
Bankjegynyomda	Giesecke & Devrient Weboldala
Pénzverde	Hrvatski monetarni institut Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvát kuna témájú médiaállományokat.

A horvát kuna (horvátul: hrvatska kuna) Horvátország jelenlegi hivatalos pénzneme. Váltópénze a lipa. A kuna szó jelentése horvátul nyest, pénznévvé azért vált, mert a középkorban a nyestbőrt fizetőeszközként használták. A lipa szó jelentése horvátul hárs.

2022. június 1-jén az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy 2023-tól a horvát kunát az euró váltsa fel. 2023. január 15-ig a kuna és az euró párhuzamosan lesz forgalomban, utána már csak az eurót lehet használni.

Története

Mikor Pannónia római provincia volt, az adókat az akkor igen nagyra becsült nyestbőrben kellett leróni – innen származik a marturina vagy mardurina szó (horvátul kunovina), ami nyestbőradót jelent (martus latin jelentése nyest). A kuna több szláv államalakulatban is szolgált fizetőeszközként, ezek közül legjelentősebb a Kijevi Rusz és a helyébe lépő államalakulatok, melyek egészen a korai 15. századig használták; értéke egyenlő volt 1/25 (később 1/50) hrivnya ezüsttel.

A középkori Horvátországban sokféle idegen pénz forgott, kb. 1018 után pedig saját pénzt vezettek be. 1255 és 1384 között a horvát bán nyesttel díszített érméket veretett (báni dénár), de később ezek az érmék – Horvátország önállóságának csökkenésével – fokozatosan visszaszorultak.

A második világháború idején

A kuna bevezetése ismét felmerült, amikor a Jugoszláv Királyságon belül 1939-ben létrehozott Horvát Bánság saját pénz kibocsátását fontolgatta. Végül a Független Horvát Állam 1941. július 26-án bevezette a kunát, amely 1:1 arányban lépett az addig használt jugoszláv dinár helyébe. Váltópénze a banica volt (1 kuna = 100 banica). Árfolyama 1 márka = 20 kuna arányban a birodalmi márkához volt rögzítve, a bankjegyeket a németországi Giesecke & Devrient cég nyomtatta.

Ekkor veretett érmék: 0,50 kuna, 1 és 2 kuna (1942. szeptember 25.) 10 kuna (1941. augusztus 30.) 50, 100, 500 és 1000 kuna (1942. május 26.) 5 000 kuna (1943. július 15.) 1000 és 5 000 kuna (1943. szeptember 1.)

A 10 000 kunást csak előkészítették és 1 darab ma is megtalálható a Lipcsei múzeumban.

1945. február 28-án készítettek 50 000 kunás bankót is, de a háború végén már nem adták ki.

Végül 1945. június 30. és július 9. között a kunát kivonták a forgalomból, helyébe az 1944-től kibocsátott jugoszláv dinárt vezették be 1 dinár = 40 kuna átváltási árfolyammal.

Az 1990-es években bevezetett kuna

A jelenlegi kunát 1994 júniusában vezették be az addigra már elinflálódott dinár helyett 1 kuna = 1000 dinár értékben. A névválasztás vitákat gerjesztett a horvátországi szerb kisebbség körében, hiszen a szerbeket üldöző Független Horvát Államnak is ez volt a pénzneme, ami – véleményük szerint – nemkívánatos kontinuitást fejezne ki. A horvát kormányzat ezzel szemben a római kori és középkori hagyományok jelentőségét állította szembe, valamint azt, hogy már a Horvát Bánságban is tervezték a kuna bevezetését. Az ellenzők inkább a kruna (a korona neve horvátul) pénznevet javasolták az osztrák-magyar koronára utalva. Végeredményben a vita fölöslegesnek tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy a kuna mint fizetőeszköz a horvát történelem sokkal nagyobb részén ível át, mint amit a második világháborús bábállam képvisel.

A kuna forgalombahozataláért a Horvát Nemzeti Bank felel.

Érmék

A lipaérméken Horvátországban előforduló növények, a kunaérméken állatok láthatók, melyek nevét páratlan verési évszám esetén horvátul, páros évszám esetén latinul tüntetik fel. Az 1 és 2 lipás érmék hivatalos fizetőeszközök, de csekély értékük miatt 2009 óta nem verik, forgalomban nem találkozni velük.

Névérték	Műszaki paraméterek			Hátlap
	Átmérő	Tömeg	Összetétel
1 lipa	17 mm	0,7 g	98% alumínium, 2% magnézium	kukorica (Zea mays)
2 lipa		0,92 g		szőlővessző (Vitis vinifera)
5 lipa	18 mm	2,5 g	72% réz, 27,5% cink	kocsányos tölgy (Quercus robur)
10 lipa	20 mm	3,25 g		dohány (Nicotiana tabacum)
20 lipa	18,5 mm	2,9 g	5% nikkel, 95% vas	olajfa (Olea europaea)
50 lipa	20,5 mm	3,65 g		Velebiti degenia (Degenia velebitica)
1 kuna	22,5 mm	5 g	65% réz, 23,2% nikkel, 11,8% cink	fülemüle (Luscinia megarhynchos)
2 kuna	24,5 mm	6,2 g		kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus)
5 kuna	26,5 mm	7,45 g	63,1% réz, 23,2% nikkel, 13,7% cink	likai barna medve (Ursus arctos)

Bankjegyek

A bankjegyek mind küllemükben, mind címletükben hasonlítanak az egykori német márka bankjegyekhez, a tízmárkás és az első kiadású tízkunás esetében a megtévesztésig, ezért a tízkunást rövid időn belül újra kellett nyomni más színnel. A bankjegyeket a németországi Giesecke & Devrient és a Cebs Austria cégek gyártják.

Névérték	Előoldal	Hátoldal	Leírás		Dátumok
			Méret	Szín	nyomtatás	kibocsátás	visszavonás
5 kuna	Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc Kristóf	Varasd óvárosa	122 mm x 61 mm	zöld	1993. október 31.	1994. május 31.	2007. április 7.
10 kuna	Juraj Dobrila	a pólai colosseum	126 mm x 63 mm	szürke	2001. március 7.	2001. június 18.	forgalomban
20 kuna	Josip Jelačić	Vukovár	130 mm x 65 mm	vöröses	1993. október 31.	1994. május 30.	2007. április 1.
50 kuna	Ivan Gundulić	Dubrovnik	134 mm x 67 mm	kék	1993. október 31.	1994. május 30.	2010. január 1.
100 kuna	Ivan Mažuranić	Fiume; Szt. Vitus temploma	138 mm x 69 mm	sárga	1993. október 31.	1994. május 31.	2010. január 1.
200 kuna	Stjepan Radić	Eszék; Tvrđa	142 mm x 71 mm	barna	1993. október 31.	1994. május 31.	2010. január 1.
500 kuna	Marko Marulić	Split; Diocletianus palotája	146 mm x 73 mm	barnás	1993. október 31.	1994. május 31.	forgalomban
1000 kuna	Ante Starčević	I. Tomiszláv horvát király szobra és a zágrábi Mária Mennybemenetele Székesegyház	150 mm x 75 mm	kékesszürke

Emlékérmék

Emlékérmék:

• 25 kuna:
  • Horvátország, mint az EU tagjelöltje (2004. június 18.) (30 000 darab)
  • A horvát függetlenség nemzetközi elismerésének 10. évfordulója. (2002. január 15.) (200 000 darab)
  • 2000. (300 000 darab)
  • EURO (300 000 darab)
  • EXPO-Lisszabon, 1998. (300 000 darab)
  • Horvátország az ENSZ tagjaként (300 000 darab)
  • A horvát eszperantisták első konferenciája (300 000 darab)
  • Horvát dunamente (300 000 darab)
• 5 kuna:
  • A Senjben glagolica írással íródott könyv 500. évfordulója (1 000 000 darab)
• 2 kuna, 20 és 1 lipa:
  • A Horvát Nemzeti Bank 1995. július 15-én 500,000 darab, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet 50. évfordulójának emlékére szóló kétkunásat adott forgalomba.
• 1 kuna, 5 és 2 lipa:
  • 1996. évi nyári olimpiai játékok - Atlanta (1 kuna: 1 000 000 darab)
• 50 lipa
  • 1996-os angliai labdarúgó Európa-bajnokság (900 000 darab)
• 10 lipa
  • ENSZ

Érdekességek

A horvát 2 kunás érme és a magyar 10 forintos érme súlyra, alakra hasonló, emiatt a horvátországi parkolóautomaták összetévesztették a 2000-es években e két érmét. A 2011-ben a horvát parkolási cég vezetője elismerte, hogy többször találtak 10 forintos érméket az automatákban.

A horvátországi magyar nyelvjárásban kúna formában írják a pénznemet.

További információk

• Horvát bankjegyek képei
• Horvát érmék képei
• modern horvát érmék (horvátul)