Horvát kuna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horvát kuna
(hrvatska kuna (horvátul))
ISO 4217 kód HRK
Devizajel Kn
Ország Horvátország
Infláció
Mértéke 0,28%[1]
Árfolyam
Napi árfolyam [1]
Váltópénz
lipa 1/100
Érmék
Használatban 1, 2, 5, 10, 20, 50 lipa, 1, 2, 5 kuna.
Bankjegyek
Használatban 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000 kuna
Kibocsátó
Központi bank Hrvatska Narodna Banka
Weboldala
Bankjegynyomda Giesecke & Devrient
Weboldala
Pénzverde Horvát Monetáris Intézet
Weboldala

A horvát kuna (horvátul hrvatska kuna) Horvátország jelenlegi hivatalos pénzneme. A kuna szó jelentése horvátul nyest, pénznévvé azért vált, mert a középkorban a nyestbőrt fizetőeszközként használták. A lipa szó jelentése horvátul hárs.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mikor Pannónia római provincia volt, az adókat az akkor igen nagyra becsült nyestbőrben kellett leróni – innen származik a marturina vagy mardurina szó (horvátul kunovina), ami nyestbőradót jelent (martus latin jelentése nyest). A kuna több szláv államalakulatban is szolgált fizetőeszközként, ezek közül legjelentősebb a Kijevi Rusz és a helyébe lépő államalakulatok, melyek egészen a korai 15. századig használták; értéke egyenlő volt 1/25 (később 1/50) hrivnya ezüsttel.

A középkori Horvátországban sokféle idegen pénz forgott, kb. 1018 után pedig saját pénzt vezettek be. 1255 és 1384 között a horvát bán nyesttel díszített érméket veretett (báni dénár), de később ezek az érmék – Horvátország önállóságának csökkenésével – fokozatosan visszaszorultak.

A II. világháború idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kuna bevezetése ismét felmerült, amikor a Jugoszláv Királyságon belül 1939-ben létrehozott Horvát Bánság saját pénz kibocsátását fontolgatta. Végül a Független Horvát Állam 1941. július 26-án bevezette a kunát, amely 1:1 arányban lépett az addig használt jugoszláv dinár helyébe. Váltópénze a banica volt (1 kuna = 100 banica). Árfolyama 1 márka = 20 kuna arányban a birodalmi márkához volt rögzítve, a bankjegyeket a németországi Giesecke & Devrient cég nyomtatta.

Ekkor veretett érmék: 0,50 kuna, 1 és 2 kuna (1942. szeptember 25.) 10 kuna (1941. augusztus 30.) 50, 100, 500 és 1000 kuna (1942. május 26.) 5 000 kuna (1943. július 15.) 1000 és 5 000 kuna (1943. szeptember 1.)

A 10 000 kunást csak előkészítették és 1 darab ma is megtalálható a Lipcsei múzeumban.

1945. február 28-án készítettek egy 50 000 kunás bankót is, de a háború végén már nem adták ki.

Végül 1945. június 30. és július 9. között a kunát kivonták a forgalomból, helyébe az 1944-től kibocsátott jugoszláv dinárt vezették be 1 dinár = 40 kuna átváltási aránnyal.

Jelenlegi kuna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelenlegi kunát 1994 júniusában vezették be az addigra már elinflálódott dinár helyett 1 kuna = 1000 dinár értékben. A névválasztás vitákat gerjesztett a horvátországi szerb kisebbség körében, hiszen a szerbeket üldöző Független Horvát Államnak is ez volt a pénzneme, ami – véleményük szerint – nemkívánatos kontinuitást fejezne ki. A horvát kormányzat ezzel szemben a római kori és középkori hagyományok jelentőségét állította szembe, valamint azt, hogy már a Horvát Bánságban is tervezték a kuna bevezetését. Az ellenzők inkább a kruna (a korona neve horvátul) pénznevet javasolták az osztrák-magyar koronára utalva. Végeredményben a vita fölöslegesnek tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy a kuna mint fizetőeszköz a horvát történelem sokkal nagyobb részén ível át, mint amit második világháborús bábállam képvisel.

A kuna forgalombahozataláért a Horvát Nemzeti Bank felel.

Érmék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lipaérméken Horvátországban előforduló növények, a kunaérméken állatok láthatók, melyek nevét páratlan verési évszám esetén horvátul, páros évszám esetén latinul tüntetik fel.

Névérték Műszaki paraméterek Hátlap
Átmérő Tömeg Összetétel
1 lipa 17 mm 0,7 g 98% alumínium, 2% magnézium kukorica (Zea mays)
2 lipa 0,92 g szőlővessző (Vitis vinifera)
5 lipa 18 mm 2,5 g 72% réz, 27,5% cink kocsányos tölgy (Quercus robur)
10 lipa 20 mm 3,25 g dohány (Nicotiana tabacum)
20 lipa 18,5 mm 2,9 g 5% nikkel, 95% vas olajfa (Olea europaea)
50 lipa 20,5 mm 3,65 g Velebiti degenia (Degenia velebitica)
1 kuna 22,5 mm 5 g 65% réz, 23,2% nikkel,
11,8% cink		 fülemüle (Luscinia megarhynchos)
2 kuna 24,5 mm 6,2 g kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus)
5 kuna 26,5 mm 7,45 g 63,1% réz, 23,2% nikkel,
13,7% cink		 likai barna medve (Ursus arctos)

Bankjegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bankjegyek mind küllemükben, mind címletükben hasonlítanak az egykori német márka bankjegyekhez, a tízmárkás és az első kiadású tízkunás esetében a megtévesztésig, ezért a tízkunást rövid időn belül újra kellett nyomni más színnel. A bankjegyeket a németországi Giesecke & Devrient és a Cebs Austria cégek gyártja.

Névérték Előoldal Hátoldal Leírás Dátumok
Méret Szín nyomtatás kibocsátás visszavonás
5 kuna Zrínyi Péter,
Frangepán Ferenc Kristóf		 Varasd
óvárosa		 122 mm x
61 mm		 zöld 1993.
október 31.		 1994.
május 31.		 2007.
április 7.[2]
2001.
március 7.		 2001.
július 9.		 2009
10 kuna Juraj Dobrila Arena colosseum
Pulában		 126 mm x
63 mm		 szürke 1993.
október 31.		 1994.
május 31.		 2001.
április 4.[2]
1995.
január 15.		 ? 2007.
április 1.[2]
2004.
május 30.		 2004.
május 24.		 forgalomban
20 kuna Josip Jelačić Vukovár 130 mm x
65 mm		 vöröses 1993.
október 31.		 1994.
május 30.		 2007.
április 1.[2]
2001.
március 7.		 2001.
augusztus 16.		 forgalomban
50 kuna Ivan Gundulić Dubrovnik 134 mm x
67 mm		 kék 1993.
október 31.		 1994.
május 30.		 2010.
január 1.[2]
2002.
március 7.		 2002.
november 25.		 forgalomban
100 kuna Ivan Mažuranić Fiume;
Szt. Vitus
temploma		 138 mm x
69 mm		 sárga 1993.
október 31.		 1994.
május 31.		 2010.
január 1.[2]
2002.
március 7.		 2002.
június 3.		 forgalomban
200 kuna Stjepan Radić Eszék;
Tvrđa		 142 mm x
71 mm		 barna 1993.
október 31.		 1994.
május 31.		 2010.
január 1.[2]
2002.
március 7.		 2002.
augusztus 12.		 forgalomban
500 kuna Marko Marulić Split;
Diocletianus palotája		 146 mm x
73 mm		 barnás 1993.
október 31.		 1994.
május 31.
1000 kuna Ante Starčević I. Tomiszláv horvát király
szobra és a
zágrábi katedrális		 150 mm x
75 mm		 kékesszürke

Emlékérmék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékérmék[3]:

  • 25 kuna:
    • Horvátország, mint az EU tagjelöltje (2004. június 18.) (30 000 darab)
    • A horvát függetlenség nemzetközi elismerésének 10. évfordulója. (2002. január 15.) (200 000 darab)
    • 2000. (300 000 darab)
    • EURO (300 000 darab)
    • EXPO-Lisszabon, 1998. (300 000 darab)
    • Horvátország az ENSZ tagjaként (300 000 darab)
    • A horvát eszperantisták első konferenciája (300 000 darab)
    • Horvát dunamente (300 000 darab)
  • 5 kuna:
  • 2 kuna, 20 és 1 lipa:
    • "FAO"
  • 1 kuna, 5 és 2 lipa:
  • 50 lipa
    • 1996-os angliai labdarúgó Európa-bajnokság (900 000 darab)
  • 10 lipa

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A horvát 2 kunás érme és a magyar 10 forintos érme súlyra, alakra hasonló, emiatt a horvátországi parkolóautomaták összetévesztik e két érmét. A horvát parkolási cég vezetője elismeri, hogy többször találtak 10 forintos érméket az automatákban.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ↑ www.tradingeconomics.com, 2013 december
  2. ^ a b c d e f g Visszavonás dátuma
  3. ↑ Nemzeti bank oldala
  4. ↑ átverik a magyar turisták a horvátokat

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvát kuna témájú médiaállományokat.
m • v • sz
Európai pénznemek
Eurózóna
Észak-Európa
Nyugat-Európa
Közép-Európa
Balkán-félsziget
Kelet-Európa
Kaukázus
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Horvát_kuna&oldid=14431037”