Belga frank

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Belga frank
(Belgische frank (holland)
franc belge (franciául)
Belgischer Franken (németül))
20 frank
20 frank
2000 frank
2000 frank

ISO 4217 kódBEF
Devizajel fr
Ország  Belgium
 Luxemburg (1854-ig)
Használat kezdete 1832.

Árfolyam
Aktuális árfolyamXE Currency Converter
Váltópénz
centiem (holland)
centime (franciául)
centime (németül) (centime
centime)
1/100
(nincs forgalomban)
Érmék
Használatban 1, 5, 20, 50 fr
Bankjegyek
Használatban 100, 200, 500, 1000, 2000 fr
Európai árfolyam-mechanizmus (ERM)
Kezdete 1979. március 13.
Rögzített árfolyam kezdete 1998. december 31.
€-val helyettesítve (nem készpénz) 1999. január 1.
€-val helyettesítve (készpénz) 2002. január 1.
Euró árfolyam 40,3399 fr
Kibocsátó
Központi bankBelga Nemzeti Bank
Weboldala
BankjegynyomdaBelga Nemzeti Bank
Weboldala
PénzverdeBelga Nemzeti Bank
Weboldala

Ez az infobox a megadott pénznem bevonás előtti utolsó érvényes adatait tartalmazza.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Belga frank témájú médiaállományokat.

A belga frank (hollandul: Belgische frank; franciául: franc belge; németül: Belgischer Franken; ISO 4217-kód: BEF; pénzjel: fr.) Belgium hivatalos pénzneme volt az euró bevezetése előtt, váltópénze a centiem (hollandul), centime (franciául) vagy Centime (németül).

Története[szerkesztés]

Nyugat-Európa előbb a forradalmi, majd a napóleoni Franciaország által történt meghódítása a francia frank széles körben elterjedt használatával járt. Az Osztrák Németalföldön (a jelenlegi Belgium) a frank az osztrák koronát váltotta fel, Németalföld megalakulásakor pedig a frankot a holland forint.

Durván két évvel Németalföldtől való függetlenségének kinyilatkoztatása után az új Belga királyság 1832. június 5-én kibocsátotta saját frankját, a francia frankkal azonos értékben. Luxemburg 1848-ban, majd Svájc 1850-ben követte példáját. Az olasz egység létrejöttekor Olaszországban, ahol addig a Szárd Királyság lírája volt forgalomban, 1862-ben hasonló alapon létrejött az olasz líra.

1865-ben Franciaország, Belgium, Svájc Olaszország és Luxemburg létrehozták a latin pénzügyi uniót (amelyhez Görögország 1868-ban csatlakozott): minden állam saját egységnyi valutája (frank, líra, drachma) 4,5 g ezüst vagy 290,322 mg tiszta arany értékben lett meghatározva, mindegyikük paritásban a többivel szabadon forgott nevezett országokban. 1870-ben egységesen az aranystandardot fogadtak el, s ez a helyzet egészen 1914-ig állt fenn.

1926-ban Belgium, amely Franciaországhoz hasonlóan súlyos inflációt szenvedett el, bevezette a belgát öt régi frank értékben, és az ország még ugyanabban az évben kilépett a monetáris unióból. A belgát a font sterlinghez kötötték úgy, hogy 35 belga (175 frank) = 1 font; a belga 209,211 mg aranyat ért.[1] Belgium 1921-es pénzügyi uniója Luxemburggal mindazonáltal a teljes gazdasági unió alapját képezte 1932-ig. 1935-ben a belga frank 28%-ot veszített értékéből, 150,632 mg-os aranyértékig, egy luxemburgi frank értékét 1¼ belga frankban szabták meg.

Belgium 1940. májusi német lerohanását követően egy frank értékét 0,1 német birodalmi márka értékben állapították meg, amit júliusban 0,08 márkára csökkentettek. 1944. október 5-én, a felszabadulást követően a Bretton Woods-i konferencia a kezdeti 43,77 frank = 1 amerikai dollár árfolyammal stabilizálta a belga frankot. 1946-ban ez 43,8275-re, majd a font 1949. szeptemberi értékcsökkenése után 50-re változott. A belga frank legközelebb 1982-ben inflálódott.

Az euró[szerkesztés]

A 10 európai valutával együtt a belga/luxemburgi frank 1999. január elsejével 1 EUR = 40,3399 BEF/LUF, vagyis egy frank = 0,024789 € árfolyammal megszűnt.

Attól kezdve a frank csak mint „nem decimális euró kifejezése” maradt forgalomban, bár a bankjegyek továbbra is frankban voltak nevesítve, készpénzben azzal fizettek. A nem-fizikai pénzforgalom (elektronikus utalás, számlavezetés stb.) viszont kizárólag euróban történt.

2002. január elsején az eurós pénzérmék és bankjegyek forgalomba bocsátásával, kettős pénzforgalom alakult ki, amely február 28-ig állt fenn, amikor is a régi belga frank pénzérmék és bankjegyek legális forgalma megszűnt.

A régi pénzérméket 2004 végéig lehetett beváltani, míg a bankjegyekre nincs beváltási határidő megszabva.

Nyelvek[szerkesztés]

Kezdetben a feliratok francia nyelvűek voltak. 1869-ben bevezették a pénzérmék flamand nyelvű feliratozását is, sőt némelyikük kétnyelvű is lett. Ha mindkét nyelv szerepelt egy oldalon, felváltva verték a pénzt, hol egyik, hol másik nyelvvel kezdve a feliratot. A bankjegyek 1880-tól kétnyelvűek, 1992-től háromnyelvűek voltak, tekintve, hogy a harmadik belga nemzetalkotó a német közösség. Egyik oldalukra így vagy a francia, vagy a flamand, a másik oldalra pedig a német nyelvű felirat került. Vertek német nyelvű emlékpénzérméket is, ám ezek sosem kerültek forgalomba.

Pénzérméi[szerkesztés]

1832 és 1834 között réz 1, 2, 5 e 10 centime-osokat, ezüst ¼, ½, 1, 2 és 5 frankosokat, valamint arany 10, 20 és 40 frankosokat vertek. Némely első 1 és 2 centime-osokat holland ½ és 1 centesek felülverésével hoztak létre. 40 frankost 1841-ig nem bocsátottak ki, míg az ezüst 2½ frankost és az arany 10 és 25 frankost csak 1848 és 1850 között. A 20 centime-os ezüstöt ¼ frankossal helyettesítették, 1852-ben. 1860-ban 20 centime-os réz-nikkel érméket hoztak ki, míg az 5 és 10 centime-osokat 1861-ben. Az ezüst 5 frankosok verését 1876-ban beszüntették. 1901 és 1908 között az 5, 10 és 25 centime-osokat középen lyukkal bocsátották ki.

1914-ben beszüntették az 1 centime-os és minden ezüst valamint arany érmék verését. Cink 5, 10 és 25 centime-osokat a német megszállási zónában, majd 50 centime-osokat 1918-ban vertek. A 2 centime-osok gyártását 1919-ben beszüntették. 1922-ben és 1923-ban nikkel 50 centime-ost és 1, 2 frankosokat adtak ki; "Bon pour" francia, "Goed Voor" flamand felirattal. 1930-ban nikkel-sárgarézt réz-nikkellel helyettesítették az 5 és 10 centime-osokban, majd 1938-ban a 25 centime-osokban. A nikkel 5 és 20 frankosokat 1930–31-ben, az ezüst 20 frankosokat 1933-ban és az 50 frankosokat 1939-ben vezették be.

Az 1940-es német megszállást követően beszüntették az ezüst pénzérmék verését. 1941-ben cinkkel helyettesítették az egyéb fémeket az 5, 10 és 25 centime-osokban, az 1 és 5 frankosokban. 1948-ban beszüntették a réz-nikkel 5 frankos, az ezüst 50 és 100 frankos, 1949-ben a 20 frankos, 1950-ben a réz-nikkel 1 frankos verését, a 20 és 50 centime-os bronzérmékét pedig 1952–53-ban. 1955-ben teljesen leállították az ezüstérmék gyártását.

1964-ben 25 centime-os réz-nikkel érmékkel helyettesítették a 20 centime-osokat. A nikkel 10 frankos 1969-ben jött ki (csak 1979-ig verték), majd a bronz 20 frankos 1980-ban, a nikkel 50 frankos pedig 1987-ben. 1986-ban bronz-alumíniummal helyettesítették a réz-nikkelt az 5 frankosban, míg 1989-ben nikkelezett vas a réz-nikkelt az 1 frankosban.

Az euró belépéséig a következő pénzérmék voltak forgalomban:

Forgalmi pénzérmék
Érték Átmérő Tömeg Összetétel Előlap Hátlap Megjelenés dátuma Forgalomból kivonás dátuma
25 centimes 16 mm 2,00 g Cu: 75%
Ni: 25%
Férfifej Korona és érték 1964 1980
50 centimes 19 mm 2,75 g Cu: 95%
Sn: 3%
Zn: 3%
1952 2002
1 frank 21 mm 4,00 g Cu: 75%
Ni:25%
Női fej Korona, keret és érték 1950 ??
1 frank 18 mm 2,75 g Fe: 94%
Ni: 6%
I. Baldvin belga király Korona és érték 1988 2002
1 frank 18 mm 2,75 g Fe: 94%
Ni: 6%
II. Albert belga király Érték 1994 2002
5 frank 24 mm 6,00 g Cu: 75%
Ni: 25%
Női fej Korona, keret és érték 1948 ??
5 frank 24 mm 5,50 g Cu: 92%
Al: 6%
Ni: 2%
Baldvin Érték 1986 2002
5 frank 24 mm 5,50 g Cu: 92%
Al: 6%
Ni: 2%
II. Albert belga király Érték 1994 2002
10 frank 27 mm 8,00 g Ni: 100% Baldvin Belgium címere 1969 1985
20 frank 25,65 mm 8,50 g Cu: 92%
Ni: 6%
Al: 2%
Baldvin Levelek és érték 1980 2002
20 frank 25,65 mm 8,50 g Cu: 92%
Ni: 6%
Al: 2%
II. Albert Érték 1994 2002
50 frank 22,75 mm 7,00 g Ni: 100% Baldvin Érték 1987 2002
50 frank 22,75 mm 7,00 g Ni: 100% II. Albert Érték 1994 2002

Bankjegyek[szerkesztés]

100, 200, 500, 1000, 2000 és 10 000 frankos bankjegyek voltak forgalomban.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Franco belga című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a font sterling 7,322381 grammos aranyértékét osztva 35-tel