Kékúszójú tonhal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kékúszójú tonhal
Thunnus orientalis (Osaka Kaiyukan Aquarium).jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Euteleostei)
Öregrend: Acanthopterygii
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Scombroidei
Család: Makrélafélék (Scombridae)
Nem: Thunnus
Faj: T. thynnus
Tudományos név
Thunnus thynnus
Linnaeus, 1758
Szinonimák
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kékúszójú tonhal témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kékúszójú tonhal témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kékúszójú tonhal témájú kategóriát.

A kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a makrélafélék (Scombridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Atlanti-óceán nyugati és keleti részén, a Földközi-tengerben és a Fekete-tengerben honos.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kifejlett állat testhossza 3 méter,[1] de 5 méter körüli példányt is fogtak már.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tápláléka apró halakból és tengeri puhatestűekból áll.

Veszélyeztetettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A túlhalászás miatt kihalás fenyegeti.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A horvát 2 kunás érmének a fejoldalán megtalálható a hal képe.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kenneth Brower: Eleven ezüst. National Geographic Magyarország, 2014. március 1. (Hozzáférés: 2014. március 1.)


Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]