Thunnus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Thunnus
Evolúciós időszak: Középső eocén - jelen[1]
Thunnus atlanticus
Thunnus atlanticus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Scombroidei
Család: Makrélafélék (Scombridae)
Alcsalád: Scombrinae
Nemzetség: Thunnini
Nem: Thunnus
South, 1845
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Thunnus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Thunnus témájú kategóriát.

A Thunnus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a makrélafélék (Scombridae) családjába tartozó nem.

Rendszerezés[forrásszöveg szerkesztése]

A nembe az alábbi 2 alnem és 8 faj tartozik:

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sepkoski, Jack (2002). „A compendium of fossil marine animal genera”. Bulletins of American Paleontology 364, p.560. o. (Hozzáférés ideje: 2008. január 8.)  

Források[forrásszöveg szerkesztése]

  • Thunnus FishBase
  • ITIS szerinti rendszerbesorolása
  • Díaz-Arce, N., Arrizabalaga, H., Murua, H., Irigoien, X. & Rodríguez-Ezpeleta, N. 2016. RAD-seq derived genome-wide nuclear markers resolve the phylogeny of tunas. Molecular Phylogenetics and Evolution, Available online 7 June 2016. DOI reference page
  • South, J.F. 1845. Thunnus. Pp. 620-622 in Smedley, E., Rose, H.J. & Rose, H.J. (eds): Encyclopaedia Metropolitana or Universal Dictionary of Knowledge. London, 25. reference page
  • Collette, B.B. and C.E. Nauen, 1983. FAO Species Catalogue. Vol. 2. Scombrids of the world. An annotated and illustrated catalogue of tunas, mackerels, bonitos and related species known to date. Rome: FAO. FAO Fish. Synop. 125(2):137 p.
  • Collette, B.B., 1999. Mackerels, molecules, and morphology. p. 149-164. In B. Séret and J.-Y. Sire (eds.) Proc. 5th Indo-Pac. Fish Conf., Noumea, Paris.
  • Collette, B.B., 1995. Scombridae. Atunes, bacoretas, bonitos, caballas, estorninos, melva, etc. p. 1521-1543. In W. Fischer, F. Krupp, W. Schneider, C. Sommer, K.E. Carpenter and V. Niem (eds.) Guia FAO para Identification de Especies para lo Fines de la Pesca. Pacifico Centro-Oriental. 3 Vols. FAO, Rome.