Thunnus alalunga

Thunnus alalunga
	Kifogott példány
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Tüskésúszójúak (Acanthopterygii);
Csoport:	Percomorpha;
Rend:	Sügéralakúak (Perciformes);
Alrend:	Scombroidei;
Család:	Makrélafélék (Scombridae);
Alcsalád:	Scombrinae;
Nemzetség:	Thunnini;
Nem:	Thunnus; South, 1845
Alnem:	Thunnus;
Faj:	T. alalunga;
Tudományos név
	Thunnus alalunga; (Bonnaterre, 1788)
Szinonimák
Szinonimák
	} Albacora alalonga (Bonnaterre, 1788); Germo alalonga (Bonnaterre, 1788); Germo alalunga (Bonnaterre, 1788); Germo germo (Lacepède, 1801); Germo germon (Lacepède, 1800); Germo germon steadi Whitley, 1933; Orcynus alalonga (Bonnaterre, 1788); Orcynus alatunga (Gmelin, 1789); Orcynus germo (Lacepède, 1801); Orcynus germon (Lacepède, 1800); Orcynus pacificus Cooper, 1863; Scomber alalunga Bonnaterre, 1788; Scomber alalunga Cetti, 1777; Scomber alatunga Gmelin, 1789; Scomber albicans Walbaum, 1792; Scomber germo Bennett, 1840; Scomber germo Lacepède, 1801; Scomber germon Lacepède, 1800; Thunnus alalonga (Bonnaterre, 1788); Thunnus alalunga (Cetti, 1777); Thunnus germo (Lacepède, 1801); Thunnus pacificus (Cuvier, 1832); Thynnus alalonga (Bonnaterre, 1788); Thynnus alalunga (Bonnaterre, 1788); Thynnus pacificus Cuvier, 1832;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Thunnus alalunga témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Thunnus alalunga témájú kategóriát.

A Thunnus alalunga a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a makrélafélék (Scombridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A Thunnus alalunga az összes óceán trópusi és szubtrópusi részén megtalálható. A Földközi-tengerben is fellelhető.

Megjelenése[szerkesztés]

A kifejlett állat átlagos testhossza 100 centiméter, de 140 centiméteres példányt is fogtak már. A felnőttkort körülbelül 85-90 centiméteresen éri el. Az eddigi legnehezebb példány 60,3 kilogrammot nyomott. A hátúszóján 11-14 tüske és 12-16 sugár, míg a farok alatti úszóján 11-16 sugár ül. A testét nagyon apró pikkelyek borítják. Testéhez képest a mellúszói hosszúak.

Életmódja[szerkesztés]

Nyílt vízi halfaj. A felszíntől egészen 600 méter mélységig található meg. A 10-25 Celsius-fok között érzi jól magát. Tápláléka apró halakból, rákokból és kalmárokból tevődik össze. A rajokat azonos korú fajtársaival, vagy azonos méretű rokon fajokkal alkotja. Habár a nemek aránya a fiataloknál egyforma, felnőttkorra a hímek többségbe kerülnek.

Legfeljebb 9 évig él.

Veszélyeztetettsége, felhasználása[szerkesztés]

A Thunnus alalunga rajta van a vándorló tengeri halakat védelmező, úgynevezett Annex I of the 1982 Convention on the Law of the Sea határozat listáján; ennek ellenére ipari méretben halásszák. A sporthorgászok is kedvelik, mivel hevesen küzd a kifogása ellen. Fagyasztva, konzervbe tárolva, főzve vagy füstölve árusítják. Igen keresett halfaj.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Thunnus alalunga (Bonnaterre, 1788) FishBase
Collette, B.B. and C.E. Nauen, 1983. FAO Species Catalogue. Vol. 2. Scombrids of the world. An annotated and illustrated catalogue of tunas, mackerels, bonitos and related species known to date. Rome: FAO. FAO Fish. Synop. 125(2):137 p.
Swedish Museum of Natural History Ichthyology name database

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap