Vukovár

Vukovár (Valkóvár)
Helyreállított régi házak
Vukovár címere Vukovár zászlaja
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Vukovár-Szerém
Jogállás	város
Polgármester	Zdenka Buljan
Irányítószám	32000
Körzethívószám	(+385) 032
Testvérvárosok	Lista Bács Mostar Dubrovnik Sinj
Népesség
Teljes népesség	31 670 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	108 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vukovár Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 19° 00′ 12″45.35, 19.003333333333
Vukovár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vukovár témájú médiaállományokat.

Vukovár vagy Valkóvár (horvátul Vukovar, németül Wukowar) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megye székhelye.

Fekvése

Eszéktől 36 km-re délkeletre, Vinkovcétól 20 km-re keletre a Duna jobb partján a Valkó-folyó dunai torkolatánál fekszik. A város régi és új negyedeit a Valkó választja el egymástól.

Nevének eredete

Az egyik elmélet szerint neve az ószáv vlk 'farkas' szó és a magyar vár szó összetétele. Más vélemény szerint a név előtagja ókori eredetű, mégpedig a Valkó római kori elnevezése, Ulca (Ulka) neve után.

Története

1150-ben castrum Vlcou néven említik először. A várostól délre a Száva és Báza (Bosut) folyók közén elterülő Bázaközben győzték le 1388 kora tavaszán Zsigmond király hadai Horváti János Boszniából benyomuló seregét. 1537. december 1-jén is lovascsata dúlt a közelében. A város 1687. augusztus 12-én a nagyharsányi csata után szabadult fel a török uralom alól. 1848. november 15-én itt győzte le Batthyány Kázmér a szerbeket. 1910-ben 10 359 lakosából 4125 horvát, 3502 német, 1592 szerb és 954 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Vukovári járásának székhelye volt.

A várost 1991. augusztus 26-án fogták körbe a szerb csapatok, a horvát védők november 18-áig védték hősiesen a várost. A harcokban 7500 horvát katona esett el, de a horvát hadsereg időt nyert az újjászervezésre. A harcokban a 45 000 lakosú városban csaknem minden elpusztult. A Duna-parton hatalmas kereszt hirdeti a védők emlékét. A három hónapos ostrom alatt a kórház alagsorában, hihetetlen körülmények között folyt a sérültek gyógyítása. Később ide menekültek az egészséges emberek is, lévén a város legnagyobb pincerendszere. A város elfoglalása után a szerbek a kórház alagsorában élő embereket evakuálás címén buszokra szállították, majd a pár kilométerre lévő Ovčara faluba vitték, ahol hosszas kínzások után mindannyiukat lelőtték és közös tömegsírba dobták. Ennek emlékeit a kórház alagsorában berendezett múzeum, illetve Ovčara határában lévő emlékhely őrzi.

A háború után Franjo Tuđman elnök első útja Valkóvárba vezetett, hogy lerója tiszteletét és kegyeletét a város hős védői előtt, a város helyreállítása mégis nagyon vontatottan haladt, a Zágráb – Vukovár vasútvonalon a közlekedést például csak 2007-ben állították helyre, a város centrumában ma is rengeteg épület áll szétlőve, kiégve (például A Grand Hotel, az Eltz-palota).

A város ma Horvátország legnagyobb dunai kikötője, fejlett mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, textil és élelmiszeriparral rendelkezik. 2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 31 670 lakosából 18 199 horvát, 10 412 szerb, 387 magyar, 112 albán, 45 cigány, 39 bosnyák, 24 szlovén, 19 cseh volt, magának a városnak 20 301 lakosa volt.

Látnivalók

A vukovári népirtás áldozatainak temetője Európa legnagyobb tömegsírja a második világháború óta

A város épületei a harcokban súlyosan megsérültek, a helyreállítások a mai napig tartanak:

• Ferences kolostor
• Szent János plébániatemplom
• Eltz-kastély (18. század)
• Szent Mikós ortodox templom
• Duna-parti sétány
• Orlov-sziget

A helyreállítás költségeit részben az EU, illetve annak tagországai (például Belgium) állták, sok magánházat is (egész utcákat) illetve a közvilágítást is EU-s támogatással építik újjá.

Híres emberek

Itt születtek

• Adam Tadija Blagojević vagy magyarosan Blagoevich Ádám Tádé (18. század) magyarországi horvát földbirtokos, író.
• Zaharije Orfelin (Vukovár, 1726. – Újvidék, 1785. június 19.) festő és rézmetsző.
• Nagy László (Vukovár, 1803. június 23. – Graz, 1872. szeptember 13.) táborszernagy, valóságos belső titkos tanácsos.
• Dimitrije Popović (Vukovár, 1814 – Zombor, 1882) görögkeleti plébános.
• Zsitvay Leó (Vukovár, 1841. február 16. – Budapest, 1915. május 26.) kúriai tanácselnök, jogi író.
• Robert Kauk (Vukovár (Szerém megye), 1848. július 4. – 1900.) Szent Ferenc-rendi Kapisztrán szerzetes és házfőnök.
• Unkelhäusser Károly (Vukovár, 1866. január 15. – Budapest, 1938. február 20.) horvát-szlavónországi politikus, horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter.
• Siniša Mihajlović (Vukovár, 1969. február 20.) szerb labdarúgó, edző, szövetségi kapitány.
• Leopold Stjepan Ružička (Vukovár, 1887. szeptember 13. - Zürich, 1976. szeptember 26.) horvát-svájci kémikus. 1939-ben Adolf Butenandttal együtt elnyerte a kémiai Nobel-díjat.
• Davor Magoč (Vukovár, 1986. május 14.) szerb-horvát kettős állampolgárságú labdarúgó.

Itt hunytak el

• Deutsch Menáchem (Vágújhely, 1819 – Vukovár, 1904) rabbi.
• Ockl Caecilián (1753. május 12. – Vukovár, 1809. március 15.) Szent Ferenc-rendi Kapisztrán szerzetes.

További információk

• Vukovár ma
• Vukovar the Croatian Stalingrad (angol nyelven). [2008. február 6-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.)
• Térkép Kalauz – Vukovár