Petróc (Bogdánfalva)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Petróc (Petrovci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVukovár-Szerém
KözségBogdánfalva
Jogállás falu
Irányítószám 32229
Körzethívószám +385 032
Népesség
Teljes népesség864 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petróc (Horvátország)
Petróc
Petróc
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 17′ 15″, k. h. 18° 56′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 15″, k. h. 18° 56′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Petróc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Petróc (horvátul: Petrovci, ruszinul:Петровци, ukránul: Петрівці) ruszin nemzetiségű falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Bogdánfalvához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Vukovártól 8 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 13 km-re délre, a Nyugat-Szerémségben fekszik.

Története[szerkesztés]

A település már a középkorban is létezett. Első írásos említése 1435-ben „Petrouch” alakban Hermanvárának tartozékaként történt abban az oklevélben, melyben Alsáni Gergely fia János és felesége Klára asszony, Tallóci Matkó dalmát-horvát-szlavón bánra és testvéreire (Frank, Petko, Zovan), ruházták át a várat nagy terjedelmű uradalmával együtt. 1462-ben „Petrocz” néven a Tallóciak birtokai között szerepel.[2] A települést 1526-ban, a közeli Valkóvár eleste után foglalta el a török. A török uralom alól 1691-ben szabadult fel végleg, Ezután előbb kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom részeként rövid ideig a Kuffstein, majd 1736-tól az Eltz család volt a birtokosa. A 19. század folyamán az akkor a Habsburg Birodalomhoz tartozó Galíciából nagyszámú ruszin családot telepítettek be.

Az első katonai felmérés térképén „Petrovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Petrovcze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Petrovcze” néven 89 házzal, 139 katolikus és 416 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

A településnek 1857-ben 655, 1910-ben 1032 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 76%-a ruszin, 20%-a szerb, 3%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 57%-a ruszin, 18%-a ukrán, 13%-a szerb, 5%-a horvát, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 864 lakosa volt.

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság és az állattenyésztés.

Népessége[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
655 802 863 943 1.054 1.032 1.129 1.269 1.310 1.307 1.448 1.399 1.357 1.289 988 864

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt szerb pravoszláv templomát 1769-ben építették. A parókiához tartoznak Ivanóc és Újjankovce pravoszláv hívei is.
  • A Legszentebb Istenanya görögkatolikus plébániát 1837-ben alapították. A plébániatemplomot 1855-ben építették, 1939-ben megújították. A plébánia a Kőrösi görögkatolikus püspökséghez tartozik. A templomot a horvátországi háború idején súlyos károk érték, ezért újjá kellett építeni.
  • A főutcán letelepedett Burčak család 1935-ben a régi helyére új házat épített,[7] amely kifejező kék homlokzatával tűnik ki. Ritka példája a szecessziós (art deco) polgári stílusban készült fennmaradt épületeknek, kiegészítve a hagyományos építészet elemeivel. A földszintes ház az utca szabályozási vonalára épült, hosszúkás "L" alaprajzú épület. Az utcai homlokzatot középen sekély rizalit tagolja. A homlokzat melyek mezőit jellegzetes ablaknyílások díszítik. A homlokzat felületeit teljes egészében Romániában készült kék és zöld árnyalatú kerámia csempékkel burkolták, melyek mérete 14x7 cm. A főhomlokzat felett, tetőtér szintjén betonból készült, csipkésen áttört formájú attika látható, ruszin felirattal, az építtető Michal Burčak nevével. Az oldalhomlokzat magas téglaoromzattal, fogakkal és körablakokkal van díszítve. A ház főbejárata díszes, dupla faajtóval rendelkezik. A tágas tornác a ház teljes hosszában húzódik, részben befalazva, részben nyitottan, profilozott fővel kialakított oszlopokkal, mintás festőhengerrel festve. A tornác padlózata méhsejt alakú járólappal burkolt, a szobák fapadlósak síkmennyezetűek, fehér profilozott ácsmunkákkal, beépített ajtókkal és ajtófélfákkal, valamint eredeti vasalatokkal.
Petróci ruszin népviselet

Kultúra[szerkesztés]

A szervezett kulturális és művészeti tevékenység a faluban a Ruszin Népművelési Társaság keretében indult meg 1919-ben. A társaság színházi előadásokat, kórusfellépéseket, táncos rendezvényeket és egyéb kulturális eseményeket szervezett. Az elmúlt 90 évben a kulturális, oktatási és művészeti tevékenységet szekciókon keresztül valósították meg:

  • kórus szekció (férfi, női, vegyes)
  • folklórcsoport (általános iskolások, középiskolások és a felnőtt táncosok csoportja)
  • színjátszócsoport (vegyes)
  • a ruszin és az ukrán dalok vokális előadásai
  • népizenekar
  • könyvtár és olvasóterem

A falu mai kulturális egyesületei:

  • KUD „Joakim Hardi” Petrovci kulturális és művészeti egyesület.
  • Klub Mladih „Petrovci” ifjúsági egyesület
  • KUD „Rusnak” Petrovci kulturális és művészeti egyesület

„Petrovačko zvono” ruszin és ukrán kulturális fesztivál. A fesztivált a Horvátországi Ruszinok és Ukránok Szövetsége szervezésében tavasz végén rendezik meg.

Sport[szerkesztés]

  • Az NK Petrovci labdarúgóklubot 1925-ben alapították. A csapat a megyei 3. ligában szerepel. Korábbi neve NK Zvijezda (NK Zvezda) illetve NK Hvizda volt.
  • SK „Petrovci” asztaliteniszklub
  • ŠRU „Dragovoljac” sporthorgász egyesület

Egyesületek[szerkesztés]

A PEWiFi Petrovci vezeték nélküli hálózatok és internetfelhasználók szövetségének a célja egy vezetéknélküli informatikai hálózat kiépítése és fejlesztése, az informatikaorientált emberek összekapcsolása abban a környezetben, amelyben működik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)