Márkusfalva (Horvátország)
| Márkusfalva (Markušica) | |
 | |
| A település központja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Márkusfalva |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Budimir Drača (SDSS) |
| Irányítószám | 32213 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1773 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 88 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 26″, k. h. 18° 42′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 26″, k. h. 18° 42′ 22″ | |
| Márkusfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Márkusfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Márkusfalva (horvátul: Markušica, szerbül: Маркушица) falu és község Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Vukovártól légvonalban 23, közúton 28 km-re nyugatra, Vinkovcétől légvonalban 12, közúton 17 km-re északnyugatra, a Nyugat-Szerémségben, az Eszék–Vinkovci vasútvonal mentén, a Vuka (Valkó) jobb partján fekszik.
A község települései[szerkesztés]
A községhez Gabos (Gaboš), Krizsevce (Karadžićevo), Márkusfalva, Lászlófalva (Ostrovo) és Podrinje települések tartoznak.
Története[szerkesztés]
A településen az emberi jelenlét legrégibb nyomai a vaskorig nyúlnak vissza. Határában a Vuka folyó partján fekvő „Gradina” nevű lelőhelyen[2] a vaskori La Tène-kultúra leletei keverednek a későbbi, római leletekkel. A „Brošov salaš” nevű lelőhelyen a levegőből egy kör alakú objektum látszik hármas árokrendszerrel körülvéve, mely egy történelem előtti erőd maradványa lehet, de kora a régészeti feltárás hiányában nem állapítható meg.
A középkori Márkusfalvát 1433-ban „Markusfalwa” alakban említik először Zsigmond király oklevelében, melyben a Kórógyiak birtokairól rendelkezik.[3] 1469-ben ugyanezen a néven szerepel a Kórógyiak eszéki és baranyavári uradalmainak adóösszeírásában.[4] A település 1536 körül került török kézre és 150 évi török uralom után 1687-ben szabadult fel. 1697-ben már „Markusevecz” néven találjuk.[5]
Az első katonai felmérés térképén „Markussicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Markussevcze val Markussicza” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Markussicza, vel Markushicza” néven 160 házzal, 4 katolikus és 1099 pravoszláv vallású lakossal találjuk.[7]
A településnek 1857-ben 1003, 1910-ben 1392 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 68%-a szerb, 12%-a német, 6%-a magyar, 5%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború végén a német lakosság nagy része elmenekült a partizánok elől. Az itt maradtakat a kommunista hatóságok kollektív háborús bűnösökké nyilvánították, minden vagyonuktól megfosztották és munkatáborba zárták. Az életben maradtakat később Németországba és Ausztriába telepítették ki. 1946-ban az ország más részeiről szállítottak ide szerb családokat, akik megkapták az elűzött németek házait. 1991-ben lakosságának 92%-a szerb, 4%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A horvátországi háborúban súlyos károkat szenvedett. A településnek 2011-ben 1009, a községnek összesen 2555 lakosa volt.
Népessége[szerkesztés]
| Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.003 | 1.224 | 1.066 | 1.202 | 1.428 | 1.392 | 1.355 | 1.762 | 1.410 | 1.436 | 1.550 | 1.545 | 1.117 | 1.371 | 1.160 | 1.009 |
Gazdaság[szerkesztés]
A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Nevezetességei[szerkesztés]
A Szentlélek eljövetele tiszteletére szentelt pravoszláv temploma[10] 1810-ben épült, 1989-ben megújították. Ikonosztázát az idősebb Jovan Isailović festette 1775 és 1777 között. A második világháború idején a horvát hatóságok katolikus templommá alakíttatták át.
Kultúra[szerkesztés]
A KUD „Srem” Markušica kulturális és művészeti egyesületet 2016-ban alapították. Az egyesületnek, amelyet elsősorban a fiatalosság és kitartás jellemez, fő célja a szerb kultúra és hagyományok megőrzése és bemutatása.
Oktatás[szerkesztés]
A település első iskoláját 1809-ben alapították, 1810-ben kezdte meg működését. Megalapításakor az iskolának egy osztálya volt 16 tanulóval. Első tanítóját Nešićnek hívták. A második világháború után az órákat az SPD „Obilić” korábbi házában és a Vitman család tulajdonában levő, a falu közepén álló épületben tartották. 1958-ban az iskola nyolcosztályos lett és hozzá tartoztak Antin, Gaboš és Karadžićevo területi iskolái is. 1963-ban az intézmény felvette Georgije Jakšić nevét. 1986-ban a Sava Popović utcában egy tágas területen a forgalomtól távolabb felépítették az iskola új épületét. Az 1990-es években a háború során az iskola súlyos károkat szenvedett. Ma az iskola mintegy kétszáz tanulóval Markušica község központi általános iskolájaként működik, Gaboš és Ostrov területi iskolákkal.
Sport[szerkesztés]
- Az NK Sremac Markušica labdarúgóklubot 1928-ban alapították.
- ŠK Markušica sakk-klub
Egyesületek[szerkesztés]
- DVD Markušica önkéntes tűzoltó egyesület
- LD „Lovac” vadásztársaság
- „Naše selo” Markušica mezőgazdasági termelők egyesülete
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7119.
- ↑ Diplomatikai levéltár 12530.
- ↑ Diplomatikai levéltár 32365.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...412. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 35. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1155.
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
