Újlak (Horvátország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újlak (Ilok)
Ilok view.jpg
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Vukovár-Szerém
Jogállás város
Polgármester Ivan Plazonić (HDZ)
Irányítószám 32236
Körzethívószám (+385) 032
Népesség
Teljes népesség 6767 fő (2011)
Népsűrűség 62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 135 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újlak (Horvátország)
Újlak
Újlak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 13′ 21″, k. h. 19° 22′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 21″, k. h. 19° 22′ 22″
Újlak weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Újlak témájú médiaállományokat.

Újlak (horvátul Ilok) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Újlak Horvátország legkeletibb városa, a Nyugat-Szerémség igazgatási, gazdasági és kulturális központja. A Tarcal-hegység nyugati oldalán, a Duna partján emelkedő dombtetőn, kitűnő bortermő vidéken fekszik.

Története[szerkesztés]

Már a történelem előtti időktől különböző kultúrák keveredtek itt, kihasználva a hely kedvező stratégiai fekvését és klímáját. Már az illírek is termeltek bort a mai város helyén, majd a rómaiak Cuccium nevű települése állt itt. Később a szerémi püspökök székvárosa. 1283-ban Wylak néven említi oklevél. Az Újlakiak ősi fészke, váruk a Duna partján áll. A várat valószínűleg a Csák nembeli Ugrin építtette a 14. század elején, először 1364-ben említik, ekkor kapta meg az Újlaki család.

1387-ben Garai Miklós macsói bán foglalta el kiűzve onnan a lázadó Horvátiakat. A 14. századra tízezres lakosságával Magyarország egyik legnépesebb városának számított. Ide a ferences kolostorba vonult vissza Kapisztrán Szent János a nándorfehérvári diadal után, és itt halt meg 1456. október 23-án. Kápolnája a vár oldalában áll, oltárképén a parasztokat harcba vezető lánglelkű szerzetes, az oltár előtt pedig sírja látható. 1494-ben a Drágffy vezette királyi hadak foglalták el.[1] A hagyomány szerint innen választották Tomori Pált a kalocsai érseki székbe.

A kolostort 1526-ban dúlta fel I. Szulejmán szultán hadserege. 1526. augusztus 8-án nyolc napi ostrom után Ibrahim basa foglalta el, és csak 1688. július 12-én szabadította fel II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem serege. A török uralom alatt a szerémi szandzsák székhelye volt, 200 boltja, két vallás- és hat népiskola működött a városban.[2] Ezután birtokosai, az itáliai származású Odelscalchi hercegek boszniai keresztényeket telepítettek ide. A 18. század végén költöztek ide az első szlovák telepesek, akik katolikus vallásuk miatt évtizedek múlva asszimilálódtak. Az 1860-as években evangélikus szlovákok költöztek Újlakra Bácskából, akik a 21. században is őrzik vallásukat és nemzetiségüket.[3]

A 19. században borai világhírnévre tettek szert. Az újlaki borokat azóta rendszeresen szállítják a brit királyi udvarba, például II. Erzsébet koronázásán is szolgáltak fel újlaki bort. 1991-ben lakói a szerbek elől elmenekültek, és a város hét évig szerb uralom alatt állt. 1998. január 15-én, a szerbek távozása után a város újra visszanyerte régi hírét. A 21. század elején komoly borászati beruházásokat hajtottak végre.[4]

Demográfia[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás szerint Újlak teljes népessége a közigazgatásilag hozzá tartozó településekkel együtt 6767 fő volt. A községhez tartozó egyes települések adatai (2011):

  • Bábafalva (Bapska): 928 fő
  • Újlak (Ilok): 5072 fő
  • Moha[5] (Mohovo): 239 fő
  • Atya (Šarengrad): 528 fő

Magának Újlaknak 1910-ben 4856 lakosa volt, közülük 2729 horvát (56,2%), 840 szlovák (17,3%), 571 német (11,8%), 448 szerb (9,2%) és 254 magyar (5,2%) volt.

1991-ben Újlak 6775 lakosából 4248 (62,7%) horvát, 1157 szlovák (17,1%), 484 szerb (7,1%) és 105 magyar (1,5%) volt.

2011-ben 6 767 lakosából 5 189 (76,68%) horvát, 935 (13,82%) szlovák, 439 (6,49%) szerb, 78 (1,15%) magyar, 126 (1,86%) más nemzetiségű volt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Újlak várának maradványai (14. század).
  • Kapisztrán János-kápolna - a vár oldalában található
  • Temploma szintén a 14. század elején épült, benne van eltemetve Újlaki Miklós és Újlaki Lőrinc.
  • Az Odescalchi-palotában található a városi múzeum.
  • Mellette török türbe áll.
  • A város környéke híres bortermő vidék, erre emlékeztet a bormúzeuma.

Képek[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Andrea Rimpf 2017: Ilok's Fortress in the Ottoman period.
  1. Fedeles Tamás 2012: Újlak ostroma (1494). In: Tiszteletkör.
  2. Balog, Zdenko. Gradovi kontinentalne Hrvatske, Križevci (horvát nyelven), 96. o. (2013) 
  3. 150 rokov slovenskej školy v Iloku (1864 - 2014) (szlovák nyelven). slovenskezahranicie.sk
  4. Ilok- Bor horvát pince. hvg.hu
  5. Georg Heller (Dr. phil.), Karl Nehring: Comitatus Sirmiensis. Finnisch-Ugrisches Seminar an d. Universität München, 1973 - 115. oldal

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Újlak (Horvátország) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]