Tarcal-hegység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tarcal-hegység
A Tarcal-hegység déli irányból
A Tarcal-hegység déli irányból

Magasság539 m
Hely  Szerbia, Vajdaság Autonóm Tartomány,
 Horvátország
Legmagasabb pont Vörös-bérc (539 m)
Hosszúság80 km
Szélesség15 km
Elhelyezkedése
Tarcal-hegység (Vajdaság)
Tarcal-hegység
Tarcal-hegység
Pozíció a Vajdaság térképén
é. sz. 45° 09′ 04″, k. h. 19° 42′ 41″Koordináták: é. sz. 45° 09′ 04″, k. h. 19° 42′ 41″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarcal-hegység témájú médiaállományokat.

A Tarcal (szerbül Фрушка Гора / Fruška Gora, horvátul Fruška Gora, latinul Mons Almus) középhegység a Szerémség északi részén, Szerbiában. Régi magyar neve Almus-hegy,[1] de ismert Árpataró néven is.[2] Kis része átnyúlik Horvátországba is. Néha a „Vajdaság ékszerének” nevezik gyönyörű tájai miatt.

Nevének eredete[szerkesztés]

Czuczor Gergely és Fogarasi János a Borsod–Abaúj-Zemplén megyei Tarcal település nevének eredetét Turzol, kun fejedelemig, illetve a mongol turcsighol (kémlelő stb.) kifejezésre vezeti vissza. A Névtelen Jegyző megszólítás e helyen is Anonymusra vonatkozik.

A Névtelen Jegyző szerént Tarczal városa vagyis az ezt északról fedező hegy Turzol kún vezértől vette nevezetét, kit Árpád a föld kikémlése végett küldött, és a föntebbi hegyre legelső lovagolt fel. Turcsighol a mongolban csakugyan azt teszi: kémlés végett küldött követ (un envoyé pour faire une reconnaisance); a torokhangok a szók közepén a mongolban, különösen a kalmuk s más szójárásban számtalanszor kiesnek; így khagán máskép: khán; baghatur, a mandsuban batoru, magyarul: bátor; daghari (seb a lovak, öszvérek stb. hátán), a mandsuban darin, magyarul: túr; tehát Turcsighol is máskép: Turczol (a cz rendszerént csak i előtt cs) tökéletesen egyezik a Névtelen Jegyző Turzol szavával, sőt még jelentésében az egyén feladatával vagy foglalkodásával is.[3]

A mondottak szerint, hivatkozván a mongol turcsighol kifejezésre, a szóban forgó hegyvonulat neve Kémlelő-hegység alakban is értelmezhető.

Földrajza[szerkesztés]

Nagy része a Vajdaságban, Szerbiában található, de területének kis hányada Horvátországhoz tartozik. Északon a Duna határolja. Nyugat-keleti szélessége mintegy 80 km, ellenben déltől észak felé csupán 15 km kiterjedésű. Legmagasabb csúcsa az 539 m-es Vörös-bérc (Crveni Čot).

A kelet-nyugati irányban húzódó hegység téríti el az addig dél felé folyó Dunát kelet felé.

Elhelyezkedésénél fogva alkalmas a szőlőtermesztésre, és a bortermelésre. Jelentős része (25 525 hektár) 1960 óta Szerbia egyik és Vajdaság egyetlen nemzeti parkjához, a Fruška Gora Nemzeti Parkhoz tartozik.

Itt termesztették a kora középkori Magyarország legjobb és leghíresebb borát, a szerémit, vagy más néven kamoncit, melyet már egy 1217-ból fennmaradt okmányban említenek.

Képek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. http://mek.niif.hu/00000/00060/html/003/pc000357.html
  2. "É-i része egész hosszában az Árpataró (lat. Mons Almus; 2006: Fruška Gora) hegyvonulat, melynek É-i oldalán Bánmonostora, Újlak, Kamanc és Karom vidékén termesztették a kk. Mo. leghíresebb borát: a szerémit. - Az Árpádok korában a Szerémségben volt a m. védelmi vonal a bizánciakkal szemben." Magyar katolikus Lexikon (http://lexikon.katolikus.hu/S/Szer%C3%A9m%20v%C3%A1rmegye.html)
  3. Czuczor és Fogarasi 1874

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarcal-hegység témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]