Csillagőszirózsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Csillagőszirózsa
Aster amellus 3.jpg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Astereae
Nemzetség: Évelő őszirózsa
Faj: A. amellus
Tudományos név
Aster amellus
(L.)
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csillagőszirózsa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csillagőszirózsa témájú médiaállományokat és Csillagőszirózsa témájú kategóriát.

A csillagőszirózsa (Aster amellus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjéhez, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjához tartozó, Magyarországon védett faj.

Elterjedése[szerkesztés]

A csillagőszirózsa Európában a következő országokban fordul elő: Egyesült Királyság, Norvégia, Franciaország, Spanyolország, Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Ausztria, Liechtenstein, Olaszország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Koszovó, Montenegró, Macedónia, Albánia, Románia, Bulgária, Görögország, Észtország, Moldova, Ukrajna, Oroszország. Megtalálható még Ázsia egyes részein is, úgymint: Anatólia, Krím-félsziget, a Kaukázus északi része, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Szibéria. Behurcolt fajként megjelenik Mianmarban, Laoszban, Vietnamban.

Magyarországon a pontusi-pannon flóravidék elemeként a következő helyeken található meg: Bükk,[2][3] Mátra, Cserhát,[4][5] Börzsöny,[6] Naszály, Gödöllői-dombság,[7] Visegrádi-hegység, Pilis, Budai-hegység, Tétényi-fennsík, Gerecse, Velencei-hegység, Vértes, Bakony, Pannonhalmi-dombság, Balaton-felvidék, Mecsek, Balfi-dombvidék, Szigetköz, Mezőföld, Duna–Tisza köze. Bár az ország középhegységeiben többnyire előforul, sehol sem gyakori.

Élőhelye[szerkesztés]

Mészkedvelő növényként szikla- és pusztafüves lejtőkön, sziklagyepekben, erdős pusztaréteken, sziklai és pusztai cserjésekben, karsztbokorerdőkben, száraz tölgyesek tisztásain és szélein él. Leggazdagabb állományait művelt, felhagyott területeken (szőlők, gyümölcsösök) találjuk.

Megjelenése, életmódja[szerkesztés]

Általában 30 cm magas, gyakran gyökérsarj telepeket képző évelő növény. Szára és a levelei is sűrűn, ezüstösen gyapjasak, bársonyosak. Levelei széles-lándzsásak vagy hosszúkásak, szórt állásúak, ülők. A tőlevelei nyelesek. Laza sátorvirágzatát 2–5 cm átmérőjű, sötétsárga, csöves (belső) virágok és az ezeket körülvevő élénk lila, 1,5-3 cm hosszú, keskeny nyelves sugárvirágok alkotják.

Termése szőrbóbitás kaszat.

Június-októberben virágzik.

Alfajok[szerkesztés]

  • Aster amellus subsp. amellus
  • Aster amellus subsp. bessarabicus (Rchb.) Soó
  • Aster amellus subsp. ibericus (M. Bieb.) V. Avet.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]