Piruló galóca
Piruló galóca | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Amanita rubescens (Pers. ex Fr.) Gray | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Piruló galóca témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Piruló galóca témájú médiaállományokat és Piruló galóca témájú kategóriát. |
Piruló galóca mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
|
A piruló galóca (Amanita rubescens) a galócafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, lomberdőkben és fenyvesekben élő, nyersen mérgező gombafaj.
Előfordulása és életmódja[szerkesztés]
Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon gyakori.
Lombos erdőkben és fenyvesekben egyaránt előfordul. Májustól októberig terem.
Megjelenése[szerkesztés]
A piruló galóca kalapja 5-20 cm széles, fiatalon félgömb alakú, később domborúan, majd laposan kiterül. Színe halványvöröses, vörösessárga, húsbarnás. Felszínét sűrűn borítják az apró, varszerű, fehéres, sárgás, később rózsásbarnás pettyek; ezek idővel lekophatnak. Bőre könnyen lehúzható.
Húsa puha. Színe fehér, a kalapbőr alatt vöröses-rózsaszín. Sérülésre vörösödik, különösen a tönk tövében és a rágásnyomokban. Szaga nem jellegzetes, íze némileg édeskés, idősen kissé kaparó.
Sűrű, széles lemezei szabadon állók. Színük fehér, idősebb korban gyakran vörösesen foltossá válnak.
Tönkje 6-25 cm magas és 1-3 cm vastag. Alakja felfelé vékonyodó, tövénél gumószerűen megvastagodott, ennek pereme övszerűen rücskös. Bocskora nincs. Színe fiatalon fehéres, idővel vörösödik. Felszíne a gallér felett szemcsés és fehér, alatta pelyhes-szálas v. kígyóbőrszerű, kalapszínű. Gallérja fejlett, hártyás, felső része bordás (ez folytatódik a tönkön is egészen a kalapig); fehér színű de a széle lehet vöröses.
Spórapora fehér. Spórája széles ellipszis vagy tojásdad alakú, sima, amiloid, mérete 8-9 x 5-5,5 µm.
Hasonló fajok[szerkesztés]
A mérgező párducgalóca és barna galóca, valamint a hőkezelés után ehető bíbor galóca és szürke galóca hasonlít hozzá.
Nyersen mérgező, alapos sütés-főzés után fogyasztható.
Képek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Piruló galóca TERRA Alapítvány
- Amanita rubescens Amanitaceae
- Amanita rubescens Pers. - Blusher First Nature
- Perpilz 123pilzsuche.de
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
|