Mikológia

A mikológia vagy gombatan (mycologia) a biológia egyik önálló tudományága, melynek kutatási területe a gombák (Fungi, Mycota) szervezetének felépítése, életműködései és rendszerezése.

Etimológiája: mykesz, myketosz (görög) mycetes (latin) - gomba, gombával foglalkozó; logos (latin) - tudás, tan, tudomány.^[1] A mikológia művelője a mikológus.

A mikológia a nagygombákkal (angol: mushrooms), illetve a mikrogombákkal és közös néven is: fungi, ejtsd (UK: fangáj, US: fandzsáj) egyes szám fungus (fángusz).

Korábban nem alkotott önálló tudományágat a biológián belül, hanem a növénytan (botanika) tudományába tartozott, mivel a gombákat sokáig a növények közé helyezték, s több, színanyagát vesztett moszatcsoportból vezették le. A molekuláris biológiai kutatások azonban megerősítették azt a korábbi sejtést, hogy a gombák nincsenek közelebbi rokonságban a zöld növényekkel (Viridiplantae). A legkorszerűbb rendszerek a gombákat inkább az állatok (Animalia) közelébe helyezik, s azokkal össze is vonják egy nagyobb rendszertani körben: Amorphea, Opisthokonta, Fungi néven sorolják be (2019).^[2]

Opisthokonta az élővilágban

Eukaryota

Diaphoretickes

Provora

	Haptista

	Tsar

Cam

Amorphea

Amoebozoa

Opisthokonta

Holozoa

Holomycota

	Fungi

	Cristidiscoidea

A fenti osztályozás Cavalier-Smith 2002-es^[3] és 2003-as^[4] formális taxonómiai besorolásaira alapozott. Ebben az Amorphea és Obazoa szupercsoportok, és bennük az Amoebozoa (ostor nélküli amőbák) és Opisthokonta (egyostoros, unikonta) kládok találhatók. A mikológusok azonban leginkább az Eukaryota (valódi magvasak) birodalmán (domén, ang. domain) belül közvetlenül sorolják be a valódi gombák országát (kingdom): Fungi, melyek valódi magvasak, abszorpcióval (ozmotrófok) táplálkoznak, a fagocitózis hiányzik, hiányzik az amőboid állábas fázis, sejtfaluk kitint és ẞ-glükozidokat tartalmaz, mitokondriumaik lapított kristály alakúak, a peroxiszóma csaknem mindig megtalálható. Golgi-testek vagy egyedi ciszternák jelen vannak, ritkán egysejtűek vagy egysejtű, de sokmagvas (cönocitikus) hifákból állnak (homo- vagy heterokariotikusak), vagy vagy fonalasak, és soksejtűek. Leginkább az aktív mozgást lehetővé tevő ostor sejtfüggelék (flagellum) nélküliek, flagellum - ha van - sima felületű (ostor, whiplash), a szubfibrillumoktól "rostos" (tinsel flagellumok (masztigonémák) mindig hiányoznak.^[1] Szaporodásuk ivaros vagy ivartalan, a diplofázis rendszerint rövid. Szaprobionták, mutualisták vagy paraziták.

A mikológusok tradicionálisan vizsgálják még a kromisztumok (Chromista) és a protozoonok (Protozoa) országok egyes csoportjait, így a Fungi országával három országba tartozókat tekintik sensu lato "gombának".

Néhány szerző korábban egyesítette a Chromista és a Protozoa meglehetősen polifiletikus országokat a Protoctista (szinonim: Protista) közös országban.

Ugyanakkor a molekuláris, biokémiai és egyéb jellemzők indokolják a két ország külön-külön fenntartását^[4]^[5]. Ezt a koncepciót követi a mikológusok "bibliájának" tartott könyve, a Dictionary of the Fungi legutolsó (10.) ^[5] 2011-es kiadása is.

Ugyanakkor egyes filogenetikai csoportosításokban, 2012-ben a Chromista ország létezését elavultnak tartják, helyette az eukaryoták revideált osztályozásában a Diaphroetickes alkalmazását ajánlják.^[6]

A legfontosabb gombataxonómiai változások 2019-ben léptek életbe, melyek leginkább a faj (species) és család (familia) tekintetében hoztak kardinális változásokat az "egy gomba=egy név" koncepció érvénybe lépésekor.

A mikológia tudománya

általános gombatan (fundamentális mikológia)
- gombaszervezettan (mikoanatómia vagy mikomorfológia)
- gombaélettan (mikofiziológia)
- gombakémia (mikokémia)
rendszeres gombatan (szisztematikus mikológia)
- gombarendszertan (mikoszisztematika vagy mikotaxonómia)
fejlődéstörténeti gombatan (evolúciós vagy filogenetikus mikológia)
- gombatörzsfejlődés-tan (mikofilogenetika)
gombakörnyezettan (mikoökológia)
gyakorlati gombatan (praktikus mikológia)
- gombatermesztéstan
- mikoparazitológia
- orvosi gombatan (medicinális mikológia)
zuzmótan, zuzmológia^[1] (lichenológia) – ez természetesen különálló tudományterületnek is tekinthető
- általános zuzmótan (fundamentális licheonológia)
  - zuzmószervezettan (lichenoanatómia vagy lichenomorfológia)
  - zuzmóélettan (lichenofiziológia)
  - zuzmókémia (lichenokémia)
- rendszeres zuzmótan (szisztematikus lichenológia)
  - zuzmórendszertan (lichenoszisztematika vagy lichenotaxonómia)
- fejlődéstörténeti zuzmótan (evolúciós vagy filogenetikus lichenológia)
  - zuzmótörzsfejlődés-tan (lichenofilogenetika)
- zuzmókörnyezettan (lichenoökológia)

Ez természetesen nem az egyetlen lehetséges felosztása a gombatannak, és lehetséges a tudományágak további felosztása.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Kövics György: 2009. Növénykórtani vademecum. Angol-magyar magyar-angol szakszókincs etimológiai és fogalmi magyarázatokkal. NOFKA, Debrecen, 470 pp. ISBN 978-963-88096-0-5
↑ Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
↑ Cavalier-Smith T (2002. március 1.). „The phagotrophic origin of eukaryotes and phylogenetic classification of Protozoa”. Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 52 (Pt 2), 297–354. o. DOI:10.1099/00207713-52-2-297. PMID 11931142.
↑ ^a ^b Cavalier-Smith, Thomas (2003). „Protist phylogeny and the high-level classification of Protozoa”. European Journal of Protistology 39 (4), 338–348. o. DOI:10.1078/0932-4739-00002.
↑ ^a ^b Ainsworth & Bisby's Dictionary of the Fungi. 10-th Edition, 2011. (Kirk, P.M., Cannon, P.F., Minter, D.W., Dtalpers, J.A. eds.) CABI Europe.
↑ Adl SM, Simpson AG, Lane CE, Lukeš J, Bass D, Bowser SS, Brown MW, Burki F, Dunthorn M, Hampl V, Heiss A, Hoppenrath M, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, McManus H, Mitchell EA, Mozley-Stanridge SE, Parfrey LW, Pawlowski J, Rueckert S, Shadwick L, Shadwick L, Schoch CL, Smirnov A, Spiegel FW (2012. szeptember 1.). „The revised classification of eukaryotes”. The Journal of Eukaryotic Microbiology 59 (5), 429–493. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2012.00644.x. PMID 23020233. PMC 3483872.

[:2-1] Kövics György: 2009. Növénykórtani vademecum. Angol-magyar magyar-angol szakszókincs etimológiai és fogalmi magyarázatokkal. NOFKA, Debrecen, 470 pp. ISBN 978-963-88096-0-5

[Adl_2019-2] Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.

[3] Cavalier-Smith T (2002. március 1.). „The phagotrophic origin of eukaryotes and phylogenetic classification of Protozoa”. Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 52 (Pt 2), 297–354. o. DOI:10.1099/00207713-52-2-297. PMID 11931142.

[:0-4] Cavalier-Smith, Thomas (2003). „Protist phylogeny and the high-level classification of Protozoa”. European Journal of Protistology 39 (4), 338–348. o. DOI:10.1078/0932-4739-00002.

[:1-5] Ainsworth & Bisby's Dictionary of the Fungi. 10-th Edition, 2011. (Kirk, P.M., Cannon, P.F., Minter, D.W., Dtalpers, J.A. eds.) CABI Europe.

[6] Adl SM, Simpson AG, Lane CE, Lukeš J, Bass D, Bowser SS, Brown MW, Burki F, Dunthorn M, Hampl V, Heiss A, Hoppenrath M, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, McManus H, Mitchell EA, Mozley-Stanridge SE, Parfrey LW, Pawlowski J, Rueckert S, Shadwick L, Shadwick L, Schoch CL, Smirnov A, Spiegel FW (2012. szeptember 1.). „The revised classification of eukaryotes”. The Journal of Eukaryotic Microbiology 59 (5), 429–493. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2012.00644.x. PMID 23020233. PMC 3483872.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]