Szürke galóca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Szürke galóca
2008-07-07 Amanita excelsa colors corrected.jpg
Természetvédelmi státusz
Közönséges
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák
(Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Galócafélék (Amanitaceae)
Nemzetség: Galóca (Amanita)
Faj: A. excelsa
Tudományos név
Amanita excelsa
(Bertill) (1866)[1]
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szürke galóca témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke galóca témájú médiaállományokat és Szürke galóca témájú kategóriát.

Szürke galóca
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
nyersen mérgező
Tox Edible icon.svg Tox Caution affix.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Gills icon.png
lemezes
White spore print icon.png
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Free gills icon2.svg
szabadon állók
Ring stipe icon.svg
galléros

A szürke galóca (Amanita excelsa, Amanita spissa) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályába, a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, ezen belül a galócafélék (Amanitaceae) családjába tartozó faj.

A latin spissa jelentése vastag, sűrű. Az előbbi a gomba kalapjára, az utóbbi a lemezeire vonatkozik.[2] Az excelsa jelentése magas, emelkedett.[3]

Elias Magnus Fries svéd mikológus Agaricus Excelsus-nak nevezte el 1821-ben, Paul Kummer pedig 1871-ben az Amanita nemzetségbe sorolta és az Amanita excelsa nevet adta neki.[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Európa nagy részén és Észak-Amerikában megtalálható.[3] Magyarországon helyenként gyakori faj,[4] de a párducgalócánál ritkább.[5] Júniustól októberig a lomb-, és fenyőerdőkben fordul elő leggyakrabban, de a síkságokon és hegyvidékeken is fellelhető.[6] Egyenként nő, vagy néhány gomba található együtt.[7]

Megjelenése[szerkesztés]

Kalapja[szerkesztés]

Vastag, húsos, átmérője a 15 cm-t is elérheti. Fiatalon félgömb alakú, majd ellaposodik. Felszíne sima, széle fiatalon nem bordázott, fényes, barna színű, melyet fehér vagy világosszürke, szabálytalan, érdes, lisztszerű bevonat borít.[2]

Húsa[szerkesztés]

Fehér színű, néha szürkés árnyalatú, szilárd állagú, lédús, vágásra nem színeződik.[8] Szaga kissé kellemetlen, dohos, krumpli-, vagy retekszagra emlékeztető.[9]

Lemezei[szerkesztés]

Sűrűn, szabadon állók, a tönkhöz nem kapcsolódnak, élük finoman szabdalt. Fehér színűek, később sem változik meg a színük.[9]

Spórái[szerkesztés]

  • Szín: fehér
  • Nagyság: 9-10 x 7-8 µm
  • Alak: ovális[10]

Tönkje[szerkesztés]

8–12 cm magas és 2–3 cm széles, hengeres formájú, üreges, töve gumósan megvastagodott, a burokból származó, apró rücskökkel borított. A gallérja fehér színű, nagyméretű és bordázott, magasan helyezkedik el, és a többi galóca fajtól ellentétben nem foszlik el gyorsan.[5] A tönk, a gallér felett bordázott, alatta szálas mintázatú. Bocskora nincsen.[9]

Fogyaszthatósága[szerkesztés]

Nyersen mérgező, csak alapos sütés, főzés után fogyasztható (minimum 20 perc hőkezelés), de megfőzve is általában élvezhetetlen, földízű.[2] De ami miatt nem ajánlott a fogyasztása, hogy nagyon könnyen össze lehet téveszteni a mérgező szürkésebb színű párducgalóca példányokkal.[11]

Képgaléria[szerkesztés]

Fiatal példány
Kalap
Lemezek
Tönk és gallér

Összetéveszthetősége[szerkesztés]

Hasonló fajok[szerkesztés]

  • Párducgalóca (Megkülönböztető jegyek: A tönkjének alja peremesen gumós, a kalapon pedig többnyire szabályosak a fehér burokmaradványok. A kalapperem bordázottságát, vagy annak hiányát nem szabad meghatározásnál figyelembe venni. Ez a gombafaj halálosan mérgező.)[5]
  • Barna galóca (Megkülönböztető jegyek: Gallérja nem bordás. Mérgező faj.)[12]
  • Piruló galóca (Megkülönböztető jegyek: Húsa vörösödik sérüléskor, valamint a tönkje és kalapja is rózsaszínes árnyalatú. Nyersen mérgező, alapos sütés-főzés után fogyasztható csak.)[5]
  • Bíbor galóca[9] (Nyersen mérgező, de főzés után is kellemetlen szaga és íze marad ezért étkezési érteke nincsen.)[5]
  • Szürke selyemgomba (Megkülönböztető jegyek: Nincsen gallérja, a kalap széle erősen szabdalt, tönkje pedig sima és egyenes. Nyersen mérgező, alapos sütés-főzés után fogyasztható csak.)[9]
Fiatal párducgalócák
Kifejlett párducgalóca
Fiatal barna galóca
Kifejlett barna galóca
Fiatal piruló galóca
Kifejlett piruló galóca
Fiatal bíbor galóca
Kifejlett bíbor galóca
Fiatal szürke selyemgomba
Kifejlett szürke selyemgomba

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Amanita excelsa. mycodb.fr. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
  2. a b c d Szürke galóca. gombaportal.hu. [2017. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 8.)
  3. a b Amanita excelsa var. spissa (Fr.) P. Kumm. - Grey Spotted Amanita. first-nature.com. (Hozzáférés: 2017. január 13.)
  4. Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve Mérték Kiadó, Budapest, 2008. 16. oldal. ISBN 978 963 9889 13 2
  5. a b c d e Helmut és Renate Grünert: Gombák M-érték Kiadó, Budapest, 2006. 24. oldal. ISBN 963 7304 75 4
  6. Ladislav Hagara: Gombák képes enciklopédiája Új Ex Libris Könyvkiadó, 1999. 187. oldal. ISBN 963 9031 46 1
  7. Thomas Laessøe: Gombák. Képes ismertető több mint 500 gombáról. Panemex Kft. és Grafo Kiadó, Budapest, 2002. 148. oldal. ISBN 963 9090 719
  8. Szürke galóca - Amanita excelsa (=A. spissa). nyme.hu. (Hozzáférés: 2017. január 14.)
  9. a b c d e Szürke galóca - Amanita excelsa. miskolcigombasz.hu
  10. Amanita spissa. rogersmushrooms.com. [2016. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  11. Kalmár Zoltán, Makara György, Rimóczi Imre: Gombászkönyv Ehető és mérges gombák Mezőgazda Kiadó, 1995. 141. oldal. ISBN 963 8439 17 3
  12. Gomba adatlap. terra.hu. (Hozzáférés: 2017. január 17.)