Lápi galambgomba
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Russula paludosa Britzelm. (1891)[1] | ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||
 Európai elterjedési területe | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Lápi galambgomba témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lápi galambgomba témájú médiaállományokat és Lápi galambgomba témájú kategóriát.
|
| Lápi galambgomba mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
| |||||||
A lápi galambgomba (Russula paludosa) az Agaricomycetes osztályának galambgomba-alkatúak (Russulales) rendjébe, ezen belül a galambgombafélék (Russulaceae) családjába tartozó, ehető gombafaj.
A russula nemzetség név jelentése vörös, a paluosa-é pedig lápon növő, oda tartozó.[3]
Erősen veszélyeztetett faj.[4]
Júniustól októberig terem.[5]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Főként Észak-Amerika és Európa.[6] Magyarországon nagyon ritka.[7]
Élőhelye
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vegyes és tűlevelű erdőkben, kéttűs, fenyő és luc alatt, nedves helyeken, gyakran lápokon, mohák között fejfődnek.[4] Kizárólag a földön nő, de csak akkor található meg, ha fák vannak a közelben.[8] Mikorrhiza, a fák gyökerén növekszik.[9]
Tömegesen, vagy elszórtan terem. Kedveli a savanyú talajú erdőket.[10]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagyméretű gomba, a többi Russula fajnál magasabb.[10]
Kalapja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Húsos, fiatalon harang alakú, néha púpos, később ellapul, idővel bemélyedő közepű lesz. Átmérője akár 15 cm is lehet.[4] Széle sokáig aláhajló, az idősebb példányoké bordázottá válik.[11]
Felszíne sima, fényes, néha sugarasan eres, kissé ragadós. Színe lehet élénkpiros, narancspiros, halványvörös, barnáspiros, gyakran, nagy, okkersárga foltokkal díszített. A kalap közepe többnyire sötétebb színű. A bőr lehúzható, alatta a hús kissé színes.[7]
Lemezei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tönkhöz nőtt lemezek sűrűn állnak, vékonyak és rugalmasak, sok közteslemez és villás elágazás is megfigyelhető. A színük sokáig fehér, majd vajsárga lesz, néha a kalap széle felé vöröses.[7]
Spórája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Okker színűek, tojásdad vagy ellipszis alakúak, szemölcsökkel díszítettek, kissé hálózatosak. Méretük 8-10,5 x 7-8 μm, a szemölcsök legfeljebb 1,2 μm magasak.[12]
Húsa
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vastag, fehér színű, öregen enyhén beszürkül. Eltörve sem változtatja meg a színét.[4]
Szára
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]10–15 cm magas, 1–3 cm vastag.[10] Formája hengeres, bunkós. Színe fehéres, gyakran vöröses árnyalatú, idővel szürke színű lesz. Fénylő, többé-kevésbé finoman erezett vagy bordás.[3] Gyűrűvel nem rendelkezik.[9]
Fogyaszthatósága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ehető, törékeny húsa enyhe ízű.[10]
Összetéveszthetősége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mivel mérgező gombával is összekeverhető, indokolt az óvatosság, csak annak ajánlott gyűjteni, aki biztosan meg tudja határozni. Mérgező gombák közül a hánytató galambgombával lehet összetéveszteni, melynek kalapján nincsenek sárga foltok, valamint íze csípős.[3]
Megkülönböztető jegyei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- élénkpiros, narancspiros kalapszín, általában nagy okkersárga foltokkal
- nem szürkülő lemezek, hús és tönk
- jellemző, fák alatti élőhely
- enyhe íz[11]
Képgaléria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] |
 |
 |
 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Russula paludosa". mycobank.org. Hozzáférés: 2017. augusztus 12.
- ↑ "Index Fungorum". indexfungorum.org. Hozzáférés: 2017. augusztus 11.
- 1 2 3 "Lápi galambgomba". gombaportal.hu. 2019. november 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 25.
- 1 2 3 4 Gombászok kézikönyve. Ewald Gerhardt. Budapest: Mérték Kiadó. 2008. 16. o. ISBN 978 963 9889 13 2
- ↑ "Lápi galambgomba". gobice.com. 2017. szeptember 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. szeptember 13.
{{cite web}}: Cite has empty unknown parameter:|3=(súgó) - ↑ "Russula paludosa (Tall Bog Russula)". mushroom.world. 2017. szeptember 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. szeptember 11.
- 1 2 3 Gombák. Helmut és Renate Grünert. Budapest: M-érték Kiadó. 2006. 166. o. ISBN 963 7304 75 4
- ↑ "Russula". minnesotaseasons.com. 2017. szeptember 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. szeptember 12.
- 1 2 "Russula paludosa". mushroomthejournal.com. Hozzáférés: 2017. szeptember 12.
- 1 2 3 4 Gombák - Képes ismertető több mint 500 gombáról. Thomas Laessøe. Budapest: Panemex Kft. és Grafo Kiadó. 2002. 128. o. ISBN 963 9090 719
- 1 2 "Gomba adatlap". terra.hu. 2013. február 8. Hozzáférés: 2017. szeptember 12.
- ↑ "Russula paludosa Britzelm". first-nature.com. Hozzáférés: 2017. szeptember 14.
