Lápi galambgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Lápi galambgomba
Russula paludosa T13.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Rend: Galambgomba-alkatúak (Russulales)
Család: Galambgombafélék (Russulaceae)
Nemzetség: Galambgombák (Russula)
Christian Hendrik Persoon, (1797)
Faj: R. paludosa
Tudományos név
Russula paludosa
Britzelm. (1891)[1]
Szinonimák
  • Russula elatior
    Lindblad (1901)
  • Russula integra var. rubrotincta
    Charles Horton Peck (1902)
  • Russula fragaria
    Otakar Kudrna (1919)
  • Russula olgae
    Josef Velenovský (1920)
  • Russula integra var. paludosa
    (Britzelm.) Rolf Singer (1923)[2]
Elterjedés
Európai elterjedési területe
Európai elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lápi galambgomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lápi galambgomba témájú médiaállományokat és Lápi galambgomba témájú kategóriát.

Lápi galambgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Tox Edible icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Gills icon.png
lemezes
Yellow spore print icon.png
sárga
Kalap
Lemezek
Tönk
Campanulate cap icon.svg
harang alakú
Adnate gills icon2.svg
tönkhöz nőttek
Bare stipe icon.svg
csupasz

A lápi galambgomba (Russula paludosa) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályába a galambgomba-alkatúak (Russulales) rendjébe, ezen belül a galambgombafélék (Russulaceae) családjába tartozó, ehető gombafaj.

A russula nemzetség név jelentése vörös, a paluosa-é pedig lápon növő, oda tartozó.[3]

Erősen veszélyeztetett faj.[4]

Júniustól októberig terem.[5]

Előfordulása[szerkesztés]

Főként Észak-Amerika és Európa.[6] Magyarországon nagyon ritka.[7]

Élőhelye[szerkesztés]

Vegyes és tűlevelű erdőkben, kéttűs, fenyő és luc alatt, nedves helyeken, gyakran lápokon, mohák között fejfődnek.[4] Kizárólag a földön nő, de csak akkor található meg, ha fák vannak a közelben.[8] Mikorrhiza, a fák gyökerén növekszik.[9]

Tömegesen, vagy elszórtan terem. Kedveli a savanyú talajú erdőket.[10]

Megjelenése[szerkesztés]

Nagyméretű gomba, a többi Russula fajnál magasabb.[10]

Kalapja[szerkesztés]

Húsos, fiatalon harang alakú, néha púpos, később ellapul, idővel bemélyedő közepű lesz. Átmérője akár 15 cm is lehet.[4] Széle sokáig aláhajló, az idősebb példányoké bordázottá válik.[11]

Felszíne sima, fényes, néha sugarasan eres, kissé ragadós. Színe lehet élénkpiros, narancspiros, halványvörös, barnáspiros, gyakran, nagy, okkersárga foltokkal díszített. A kalap közepe többnyire sötétebb színű. A bőr lehúzható, alatta a hús kissé színes.[7]

Lemezei[szerkesztés]

A tönkhöz nőtt lemezek sűrűn állnak, vékonyak és rugalmasak, sok közteslemez és villás elágazás is megfigyelhető. A színük sokáig fehér, majd vajsárga lesz, néha a kalap széle felé vöröses.[7]

Spórája[szerkesztés]

Okker színűek, tojásdad vagy ellipszis alakúak, szemölcsökkel díszítettek, kissé hálózatosak. Méretük 8-10,5 x 7-8 μm, a szemölcsök legfeljebb 1,2 μm magasak.[12]

Húsa[szerkesztés]

Vastag, fehér színű, öregen enyhén beszürkül. Eltörve sem változtatja meg a színét.[4]

Szára[szerkesztés]

10–15 cm magas, 1–3 cm vastag.[10] Formája hengeres, bunkós. Színe fehéres, gyakran vöröses árnyalatú, idővel szürke színű lesz. Fénylő, többé-kevésbé finoman erezett vagy bordás.[3] Gyűrűvel nem rendelkezik.[9]

Fogyaszthatósága[szerkesztés]

Ehető, törékeny húsa enyhe ízű.[10]

Összetéveszthetősége[szerkesztés]

Mivel mérgező gombával is összekeverhető, indokolt az óvatosság, csak annak ajánlott gyűjteni, aki biztosan meg tudja határozni. Mérgező gombák közül a hánytató galambgombával lehet összetéveszteni, melynek kalapján nincsenek sárga foltok, valamint íze csípős.[3]

Megkülönböztető jegyei[szerkesztés]

  • élénkpiros, narancspiros kalapszín, általában nagy okkersárga foltokkal
  • nem szürkülő lemezek, hús és tönk
  • jellemző, fák alatti élőhely
  • enyhe íz[11]

Képgaléria[szerkesztés]

Kifejlett példány
Többféle korú példány
Lemezei
Félbevágva

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Russula paludosa. mycobank.org. (Hozzáférés: 2017. augusztus 12.)
  2. Index Fungorum. indexfungorum.org. (Hozzáférés: 2017. augusztus 11.)
  3. a b c Lápi galambgomba. gombaportal.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 25.)
  4. a b c d Gombászok kézikönyve. Ewald Gerhardt. Budapest: Mérték Kiadó. 2008. 16. o. ISBN 978 963 9889 13 2  
  5. Lápi galambgomba. gobice.com. (Hozzáférés: 2017. szeptember 13.)
  6. Russula paludosa (Tall Bog Russula). mushroom.world. (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
  7. a b c Gombák. Helmut és Renate Grünert. Budapest: M-érték Kiadó. 2006. 166. o. ISBN 963 7304 75 4  
  8. Russula. minnesotaseasons.com. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  9. a b Russula paludosa. mushroomthejournal.com. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  10. a b c d Gombák - Képes ismertető több mint 500 gombáról. Thomas Laessøe. Budapest: Panemex Kft. és Grafo Kiadó. 2002. 128. o. ISBN 963 9090 719  
  11. a b Gomba adatlap. terra.hu, 2013. február 8. (Hozzáférés: 2017. szeptember 12.)
  12. Russula paludosa Britzelm.. first-nature.com. (Hozzáférés: 2017. szeptember 14.)